Kellemes kedd reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevele.
Miért nézzük mi a 444-nél az operatív törzs sajtótájékoztatóit, ha azokon nem hangzik el semmi érdemi, a mi kérdéseinkre pedig úgysem válaszolnak? Egyrészt azért, hogy az olvasóinknak ne kelljen. Másrészt azért, hogy olyan remek cikkek szülessenek, mint Szurovecz Illésé, aki nem csak a józan eszét tudta megőrizni sok-sok órányi Müller Cecília ellenére, hanem még a tanulság levonásához is maradt elég lélekjelenléte.
Amely tanulság az, hogy mára tényleg Müller maradt a kormány utolsó járványszakértője. Tavasszal még orvosok, virológusok, matematikusok gondolkodtak együtt a kormánnyal és keresték közösen a legjobb megoldást, ma viszont már ugyanezek az emberek a partvonalon túlról kiabálhatják csak egyre elkeseredettebben a véleményüket, és hogy baj lesz. Szépen rímel ez arra, amit Rényi Pál Dániel írt meg egy hete: Orbán Viktor bizalma megingott a virológusokban, a stratégiai döntéseket egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozzák meg, nem a járványügyi helyzet.
Interjút adott a 444-nek Katarine Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke, aki az elmúlt hetekben több németországi interjújában is élesen támadta a magyar kormányt. Ő volt az, aki a múlt héten a német közrádiónak azt mondta, hogy „ki kell éheztetni pénzügyileg az Orbán-kormány”. Barley most arról beszélt, hogy:
Néhány napos kórházi tartózkodás után visszatért a Fehér Házba Donald Trump koronavírusos amerikai elnök, és azonnal le is vette a maszkját. Valamint közölte, hogy nem kell félni a vírustól. Eközben kampánystábja már azzal támadja Joe Bident, hogy nem is ért a koronavírushoz, hiszen az elnökjelöltek közül csak Trumpnak van első kézből való tapasztalata a vírusról.
Hazánk külgazdasági és külügyminisztere a fenti fényképfelvételt érdemesnek találta arra, hogy saját hivatalos Facebookján is megossza a nyilvánossággal,
Kezdünk tisztábban látni azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely az orvosok jogviszonyát hivatott rendezni. Orbán Viktor hétvégi bejelentése óta a kormány azt kommunikálja, hogy minden az orvosok kérésére történik, most Gulyás Gergely is arról beszélt, hogy az orvosi kamara összes törvénymódosító javaslatát elfogadták. Ez azonban nem így van.
Mostanra kiderült, hogy az orvosok és gyógyszerészek fizetését valóban szépen megemelő törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. Olyan szigorúakat, hogy az állami rendszerben is dolgozó szakemberek esetében ellehetetlenülhet a magánellátásban való részvételük, hacsak nem kérnek egyedi engedélyt. Ahogy a 444-en Kunetz Zsombor rámutat, ezzel
a jelenlegi orvoshiány hatványozódni fog a várható emigrálások és pályaelhagyások miatt, mégpedig éppen a legnagyobb járványkrízis idején.
Miközben sokat foglalkozunk a járvány napi híreivel, talán kevesebb idő jut hosszú távú hatásainak megértésére. Pedig egy friss tanulmány szerint világjárvány idején a túl sok közösségi média depressziót okozhat, és már azt is tudjuk, hogy a pandémia okozta gazdasági válság küszöbén világszerte hárommillió ember küzd lakhatási gondokkal.
Azonnalibb járványhíreink:
Belarusz és Hegyi-Karabah után tegnap este újabb poszt-szovjet tagköztársaság, Kirgizisztán került be a hírekbe. A hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító, több ezres tömeg Biskekben autókat gyújtott fel, majd behatolt a parlamentbe. Papírokat dobáltak ki az elnök irodájának ablakán, az épület egy része lángolt. Hívei pedig kiszabadították a korrupció miatt 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet.
Máshol ember és természet csapott össze:
Újabb érv, hogy miért nem volt olyan jó ötlet két hete felajánlani a Puskás Arénát emberkísérletre, A Sevilla-Bayern München szuperkupa-döntőn az UEFA kipróbálta, mi történik, ha egy stadion nézőterét egyharmadig feltöltik, és ez után úgy döntöttek, hogy az általuk szervezett meccseken ez így maradhat. Ennek eredményeként pedig a csütörtöki szófiai bolgár-magyar Eb-pótselejtezőn 12 ezer néző buzdíthatja majd a hazaiakat. Vendégszurkolók viszont továbbra sem lehetnek a lelátón. Viszont ha sikerül továbbjutni, jövő hétfőn Budapesten mi is egyharmad Puskás Aréna, tehát 20 000 magyar szurkoló előtt játszhatunk Izland vagy Románia ellen.
Ezekben a kultúrharcos időkben, amikor az SZFE-t éppen bedarálják, a könnyűzenét pedig államilag „társadalmiasítják”, különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy ez mindig így ment. Ács Dániel ennek jegyében mutatta be Almási Tamás 1981-es, Sok húron pendülünk című filmjét, ami pont a legjobbkor, tehát most került fel az internetre.
A téma az 1981-es tatai könnyűzenei találkozó, amin a szakma és a kultúrpolitika beszélgetett egymással, többek közt az éppen felbukkanó punk- és újhullámos együttesekről, de úgy általában is a művészet helyéről a szocializmusban. Erdős Péter mintha egy 2020-as Magyar Nemzet-publicisztikát olvasna fel:
„A hőbörgés ront a ti helyzeteteken is és az ország helyzetén is. (...) Ha nem itt élnétek, a 70% rég éhen halt volna, a másik 30% milliomos lenne, de itt éltek, és ezt valószínűleg ti döntöttétek el. (...) Én azt szeretném, ha azt csinálnátok, amit mondok nektek, és aztán öröklakást építetek a Rózsadombon.”
De nem csak ez a felvétel került elő tegnap, hanem Ella Fitzgerald egy 1962-es berlini koncertjének anyaga is. Szintén nagy élmény, csak egészen máshogy.