Jó reggelt! Ma hózápor, szélvihar és mennydörgés is lehet.
Magyarország egyáltalán nem áll olyan rosszul oltásilag – már ha a mezőnyben csak az Európai Unió többi országát számoljuk. Izrael és még néhány ország fényévekkel előttünk halad, de mi nagyjából az uniós középmezőny élén vagyunk, közeledve a lakosság 1 százalékának beoltásához.
A lemaradásról elsősorban az tehet, hogy az országban, akárcsak a világon szinte mindenhol, nincs elég oltóanyag. Az EU egészségügyért felelős biztosa most ismét felhívta a tagországok figyelmét, hogy egyénileg nem szerezhetnek be oltóanyagot. Brüsszel minden áron szeretné elkerülni, hogy az egyes kormányok egymásra licitálva versenyezzenek a vakcináért.
Igen, van Magyarországon egy zajos, önmagát hergelő kisebbség, amely vezérli az oltásellenességet, de egyáltalán nem biztos, hogy ők tényleg olyan sok embert tántorítanak el az oltópontoktól. A valóságban egyre több magyar oltatná be magát, ami egybecseng a világon máshol készített kutatásokkal, amelyek szintén azt mutatják, hogy minél több embert oltanak be, úgy csökken a „szkeptikusok” száma is. Már Müller Cecília is beoltatta magát, ezek után kiben maradhatnak kétségek?
Nyilván már itt volt egy ideje, de szerdától hivatalos: Magyarországon is megjelent a brit koronavírus-variáns. Azt már tudjuk, hogy ahol régóta jelen van, például Nagy-Britanniában és Írországban, ott nagyon gyorsan meredeken növekedni kezdtek az esetszámok, majd ezt követően a halálesetek is. Ha ez a folyamat beindul a kontinentális Nyugat-Európa országaiban is, akkor mi sem fogjuk tudni elkerülni, és ismét nagyon kemény hetek-hónapok jöhetnek.
Pedig a magyar covid-osztályokon most éppen szusszanhatnak egyet. Az elmúlt hetekben jelentősen csökkent a kórházban fekvő koronavírusos betegek száma, és a 444-nek nyilatkozó orvosok is érzik a terhelés csökkenését. Többen tudnak figyelni egy-egy betegre, olyasmire is van idejük, amire egy-két hónapja nem volt. Ez javíthatta a túlélési esélyeket, de továbbra is nehezíti az orvosok munkáját, hogy a kórházak nem oszthatják meg egymással a járványadatokat, csak informálisan tudnak egymással kommunikálni.
Máshol:
Donald Trump imád arról beszélni, hogy valamiben ő a legjobb, és most tényleg rekordot ért el: ő lett az első amerikai elnök, aki ellen két alkotmányos vádeljárást (impeachmentet) is indítottak.
Szerdán a washingtoni Kongresszus alsóháza megszavazta, hogy egy héttel a mandátuma lejárta előtt, az előző után egy évvel ismét ilyen vádeljárás induljon Trump ellen. Ehhez elég lett volna a demokrata képviselők szavazata, de 10 republikánus is az impeachmentre voksolt, aminek azért van szimbolikus jelentősége.
Most a Szenátusnál a labda, de ott Joe Biden beiktatásáig, vagyis jövő hét szerdáig nem fogják lefolytatni az eljárást, mivel annak republikánus vezetője addig nem fogja összehívni a testületet. Ezzel most már biztossá vált, hogy Trump január 20-ig maradhat a Fehér Házban.
A Szenátus azonban a Biden-rezsimben, demokrata többséggel is lefolytathatja a vádeljárást. Annak megszavazásához a republikánus szenátorok egy részének szavazatára is szükség lehet, de ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ha ugyanis elítélik Trumpot, akkor a Szenátus egy újabb szavazással akár el is tilthatja a közfeladatok ellátásától, ezzel meggátolva, hogy 2024-ben újra indulhasson az elnökválasztáson. Ez pedig a Republikánus Pártnak akár érdekében is állhat.
Trump egyébként most egy közleménybe azt kérte, hogy ne legyen erőszak, és legyen békés az átmenet, de ezek a kétséges őszinteségű nyilatkozatok az ő megítélésén és politikai sorsán már nem változtatnak.
Szerda délelőtt európai újságíróknak tartott online előadást Ivan Krasztev, bolgár politológus, aki az egyik legnépszerűbb és legokosabb kutatója a kortárs történéseknek. A központi téma a járvány, annak kezelése, és a pandémia utáni világ volt. Krasztev szerint.
Aki azt gondolta, hogy a Joe Biden beiktatásáig hátralévő hat napban mér nem lesz világpolitikai szereplő, aki képes lehet Amerikát kiszorítani a világ címlapjairól, az nem számolt Oroszországgal és Alekszej Navalnijjal.
A titkosszolgálati megmérgezése óta Németországban tartózkodó Navalnij ugyanis bejelentette, hogy január 17-én hazatér, nem törődve azzal, hogy amint földet ér, azonnal letartóztathatják egy korábbi koholt büntetőügye miatt. Az orosz ellenzéki vezető ezzel alaposan feladta a leckét Putyinnak: ha letartóztatják, az komoly utcai megmozdulásokhoz vezethet, ha viszont szabadon beléphet az országba, az a rezsimet gyengének mutathatja.
Nincs egyébként könnyű dolga mostanában az orosz igazságszolgáltatásnak: az ügyészségnek náci majmok és kecskék ügyében is nyomoznia kell.
Máshol:
A Kínából indult koronavírus-járvány egyvalamiben biztosan segített szülőhazájának: a világnak nincs ideje és energiája annyit foglalkozni a pekingi diktatúra brutális módszereivel, amennyit kellene. Hiába tartanak a kínaiak fogolytáborokban és dolgoztatnak rabszolgaként ujgurokat és más muszlim kisebbségekhez tartozókat, a világ ezzel most nem nagyon törődik.
A Nyugat-Kínában különösen fontos gyapotipar egy része gépesítve van, de a kényszermunkásoknak többnyire ugyanúgy kézzel kell szedniük a pamut alapanyagát képező növényt, mint annak idején az Egyesült Államokban a feketéknek.
Egy nemzetközi civil koalíció mindenestre most igyekszik beleverni a világ fejébe, hogy aki például Kínában gyártott pamutpólót hord, annak jobb tudnia, hogy nagy eséllyel ujgur kényszermunkával készült. Ebben szinte minden divatipari nagyvállalat érintett, amelyek valójában nem is tudják, hogy beszállítóik honnan hozzák az alapanyagot.