Jó reggelt! Valamilyen idő ma is lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Szerdáig 152 ezer ember kapott Magyarországon oltást a koronavírus ellen. Ez még csak a kétlépcsős vakcina első dózisa, a másodikat is megkapók száma ennek a töredéke. Ez kevés, és az olyan számokat is nehéz optimistán fogadni, hogy a magyar pedagógusok csaknem fele beoltatná magát. Több mint a felük még bizonytalan, vagy határozottan elutasítja.
Lesz még idejük alaposan végiggondolni a dolgot, mert szerdán minden eddiginél világosabban látszott, hogy az európai vakcinabeszerzési program milyen nehézségekkel küzd. Az EU oltási tervének kulcsszereplője az AstraZeneca gyógyszercég és az ő „oxfordi” oltóanyaguk, ami egyszerűen szállítható és kezelhető, és amiből a legtöbbet rendelték a kontinensen. Ha ez több száz millió millió dózis megérkezik, van esély a járvány megfékezésére, ha nem, akkor viszont marad a baj.
Szerdán a cég vezérigazgatója azt mondta, hogy két hónapos lemaradásban vannak a gyáraik, később pedig az AstraZeneca lemondta, vagy legalábbis elhalasztotta a tegnapra tervezett EU-s megbeszélést. Innentől kezdve az uniós politikusok egymásra licitálva adtak egyre keményebb és keményebb nyilatkozatokat, a végén az egészségügyi biztos, Stella Kyriakides már egyenesen követelte, hogy az AstraZeneca szállítsa le az ígért vakcinákat, ha kell, a brit, tehát már EU-n kívüli gyárából.
A pandémia kezdete óta egészen látványos módon küzd egymással, vagy létezik egymástól elzárt, párhuzamos világokban a tudomány a maga fantasztikus eredményeivel, és az éjsötét őrület. Egyfelől naponta érkeznek az olyan hírek, hogy
De közben ott van Bill Gates is, akinek azzal kellett szembesülnie, hogy összeesküvés-elméletek szerint ő tehet az egész járványról. Ilyen gondolatok nem csak ártalmatlan emberek fejében fordulnak elő, az a wisconsini gyógyszerész például akár 20 éves börtönbüntetés is kaphat, aki koronavírus-vakcinákat tett tönkre, mert azt hitte, hogy módosíthatják a DNS-t. Ilyen előzmények után egyáltalán nem tűnik túlzott óvatoskodásnak, hogy Walesben kiürítettek egy vakcinagyárat, amint észrevettek egy gyanús csomagot.
Az ellenzéki összefogás helyzetéről, 2022-es kilátásairól beszélt a 444-nek Ruff Bálint politikai kommunikációs tanácsadó, ennek a összefogásnak az egyik háttérembere. 2017-ben ő volt Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt kampányának főtanácsadója, azóta is dolgozik neki és más ellenzéki polgármestereknek is. Ruff szerint
Kedden mutattuk be új dokumentumfilmünket, A gyilkosok emlékművét, amivel még sokat fogunk foglalkozni. Az 1945-ös történetben és annak későbbi kezeléseben sok olyan mellékszál van, amit a film nem bontott ki, de mindenképpen érdemes elmesélni.
Első körben Ács Dániel, a film rendezője mesélt arról, hogyan találkozott ezzel a történettel, miért nem akarta a turulszobor mellett szavazó képviselőket kergetni, és mit kérdezett volna Pokorni Zoltántól, ha vállalja az interjút.
Szerdán sokat foglalkoztunk a magyar vendéglátás helyzetével, kilátásaival. Megírtam, hogy a vendéglátóhelyeket nem megnyitni, hanem megsegíteni kell, egy érintett vállalkozó pedig lépésről lépésre elmagyarázta, mit tett a járvány az éttermével, milyen segítséget kapott a magyar államtól, és szerinte hogy lehetett volna az utóbbit jobban csinálni. Mert az biztosan nem jó, hogy teljesen padlóra került vállalkozásokra még trükkösen szívató ellenőröket is ráküldenek.
Van, akin segít a magyar állam: a Balatoni Kör nevű gasztrolobbi-szervezet elnöke például saját vállalkozásaira kért, majd kapott is gyakorlatilag saját magától több mint százmillió forintot. Más vendéglátósok viszont nem várnak a segítségre, hanem mindent megtesznek a magyar állam és annak járványszabályainak kijátszásáért azzal, hogy gyakorlatilag gerilla-üzemmódban, illegálisan működnek.
A járványban nem csak a magyar vendéglátóhelyek vannak nehéz helyzetben, egy brit pubnak 455 év folyamatos működés után a koronavírus tehet be végleg.
Egészen megdöbbentő egy súlyos gazdasági válság közepén olyan híreket olvasni, hogy több mint 4 milliárd forintot fizet a magyar állam azért, hogy legyen itthon Moto GP-futam. A még csak tervezési fázisban lévő versenypályának remélhetőleg jobb lesz a vízelvezetése, mint annak az uniós pénzből épített békési megoldásnak, ahol végül egy kis halastó született.
A pénzszórást a kormány olyan kis ajándékokkal igyekszik kompenzálni, vagy legalábbis elfeledtetni, mint a négy évre széthúzott 13. havi nyugdíj, amiből így az idén egy hétnyi pénzt osztanak ki. Talán hatékonyabb lenne a forint árfolyamával kezdeni valamit, mert így az a helyzet állt elő, hogy miközben a magyar minimálbér emelkedett, az értéke valójában csökkent. A V4 országai közül mindenhol sokkal többet kapnak a legkevesebbet keresők.
Nem csoda, hogy a járvány hónapjai alatt minden rekordot megdöntően szerencsejátékoztak a magyarok. Ez tűnik a legbiztosabb pénzkereseti forrásnak.
Kivéve, ha az ember igazságügyi miniszter. Varga Judit impozáns ingatlanai, különösen azok finanszírozása most már napok óta tartják lázban a közvéleményt. Nagyon úgy tűnik, hogy méretes nyaralójára csok-támogatást is felvett, pedig azt csak olyan ingatlanra lehet felhasználni, ahol életvitelszerűen lakik az ember. Varga most azt ígéri, hogy ha kell, kamatostul visszafizeti a felvett támogatást.
A Trump- és Biden-kormányok közötti különbség talán a legjobban a természetvédelemhez és a klímaváltozáshoz való hozzáállás közti különbségen mérhető le.
Biden szerdán több, a klímaváltozás csökkentéséhez fontos elnöki rendeletet is aláírt. Többek közt utasította a hatóságokat, hogy ne engedélyezzenek új olaj- és gázkitermelő projekteket a szövetségi állam tulajdonában lévő földterületeken és tengereken, és célul tűzte ki, hogy 2030-ra kétszer annyi energiát termeljenek az Egyesült Államokban tengeri szélerőműparkokban, mint jelenleg.
Biden döntései a választói, különösen a rá nagy arányban szavazó fiatal amerikaiak akaratát tükrözik. De a természetvédelem, az aggodalom a Föld jövője miatt a világon máshol is kiemelten foglalkoztatja a fiatalokat. Egy hatalmas, 50 országban elvégzett ENSZ-felmérés szerint a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada szerint ma klímavészhelyzet van.
Egy friss kutatás pedig arra jutott, hogy nagyon úgy tűnik, az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a földön. Ez ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak. Ha ez így van, az feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A rossz hír, hogy a globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.