Tessék, lehet nemzetikonzultálni!

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Budapesten már az éjjel sem fagyott, délután pedig 9 fok lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Müller Cecília országos tisztifőorvos (j) érkezik, hogy Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató (j2) beoltsa a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája második adagjával a fővárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. február 3-án.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Szerdán rosszak voltak a számok. Hosszú idő után ismét növekedett a Magyarországon élő aktív fertőzöttek száma, és ismét 4000-nél több embert ápolnak kórházban. Ez most már nyilvánvalóan a brit vírusvariáns hatása, amiről Müller Cecília annyit mondott el, hogy eddig 193-at találtak az országban. Hogy hány tesztből, azt nem közölte, ami még a szokásosnál is idegtépőbb ködösítés.

De Magyarországon úgysem a tudomány, hanem a nemzeti konzultáció a lényeg, és abból már indul is a soron következő. Soros és Brüsszel ezúttal kimaradt belőle, a szokásos irányított kérdések viszont nem. Három példa:

  • Egyesek szerint a járványügyi korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről lépésre fel lehet oldani. Mások szerint ezt csak a járvány végén, egy lépésben lehet megtenni. Ön mit gondol erről?
  • Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel?
  • Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani az éttermeket és a szállodákat is, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel?

Ez alapján már csak az kérdés, hogy mikor jelentik be a lazítást, és hogy azt mennyire késleltetheti egy harmadik hullám, bármennyire is követelik majd az emberek, hogy mehessenek étterembe este nyolc után is.

Annak, aki mégis inkább a tudománynál maradna:

VAKCINAHÍRADÓ

Az első horvát oltakozó 2020 decemberében.Fotó: DENIS LOVROVIC/AFP

Úgy tűnik egyre több kelet-európai ország dönt úgy, hogy Magyarország példáját követve rendel Oroszországból Szputnyik V vakcinát. A horvátok már tárgyalnak róla, de érkeztek hasonló hírek Szlovákiából is.

A kínai Sinopharm oltóanyaga viszont hiába érkezett meg Budapestre, nem világos, hogy mit lehet vele kezdeni. A Népszava szerint nem jött hozzá dokumentáció, Müller Cecília szerint igen, Szijjártó Péter szerint viszont december óta itt van.

Az EU-s vakcinabeszerzés pedig továbbra is döcögve halad. Most az derült ki, hogy a Pfizer 10 millióval kevesebb dózist küldött az eddig beígértnél, cserébe viszont a Modernával sikerült újabb 150 millió adagra leszerződni. De ez a szállítmány csak 2021 második felében fog megérkezni.

BRÜSSZELI AJÁNDÉKOK

Fotó: FRANCISCO SECO/AFP

Visszatérő panasza volt tavaly a magyar kormánynak, hogy az EU nem segít semmit a járvány elleni védekezésben, csak Kína és a Türk Tanács. A valóság ezzel szemben az, hogy eközben százmilliárdokat hívott le a kormány Brüsszeltől védekezésre.

Új pénzt valóban nem sokat tudott felszabadítani az Európai Bizottság, hiszen csak azzal a költségvetéssel rendelkezhetett, amit a tagállamok még 2013-ban megszavaztak számára. Viszont az EU azt megengedte, hogy ezeket a forrásokat egészen lazán lehessen elkölteni.

Az EU ugyanis a 2014-2020 között járó, a járvány kezdetéig el nem költött EU-s támogatásokat felszabadította a szokásos kifizetési procedúra alól. A bonyolult pályáztatási rendszer, és a számlák bemutatását előíró utófinanszírozás alól minden ország felmentést kapott. Lényegében azt mondta az Európai Bizottság, hogy ami pénz maradt, azt szabadon el lehet költeni, csak meg kell indokolni, hogy ez miért segíti a járvány hatásainak enyhítését, de a papírmunkát is ráér utólag elvégezni.

E rendszerben Magyarország a Bizottság számításai szerint 5,6 milliárd eurót (kb. 2000 milliárd forint) kapott – a magyar kormány szerint viszont semmi sem. Pedig jutott többek közt:

  • 350 milliárd forint a járvány miatt bajba került cégeknek, mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, támogatás, kölcsön és tőkefinanszírozás formájában.
  • 31,5 milliárd forint bértámogatási program kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégeknek.
  • 47,5 milliárd forint a vendéglátóipari, kulturális és sport szektor illetve szálláshely-szolgáltatók megsegítésére, bértámogatás formájában.

A SZOMSZÉD BAJA

Fotó: MICHAL CIZEK/AFP

Szlovákiában sokáig lényegesen jobb volt a járványhelyzet, mint Magyarországon, az utóbbi napokban azonban egészen drámai lett az ország állapota. Ők már tudják, hogy náluk is felbukkant a vírusnak az a különösen fertőző dél-afrikai variánsa, ami ellen az eddig engedélyezett vakcinák sem mind kellően hatékonyak.

De ennél is nagyobb baj, hogy milyen magas a kórházban ápolt koronavírusos betegek halálozási aránya. Ez most Szlovákiában 30 százalék, tavasszal Bergamóban, ahol talán az egész világon a leglátványosabb volt az összeomlás, 33 százalék volt ez a szám. A szlovák egészségügyi rendszeren hatalmas a nyomás, a minisztérium az EU-s országoktól azt kérte, hogy küldjenek orvosokat és nővéreket.

Nagyon rossz a helyzet Csehországban is, ahol már a novemberi rekordot közelíti a koronavírusos betegek száma.

ÁRRAL SZEMBEN

Fotó: Solymári

A Balaton környékén egyre nagyobb az igény az apartmanházakra, annak ellenére, hogy néhol olyan áron kínálják ezeket az újépítésű lakásokat, mint máshol egy saját nyaralót kerttel. Van, ahol azért utálják az óriási épületeket, mert tájidegenek, elcsúfítják a falu látképét, de a nagyobb településeken, főleg külterületen még sokszor a helyiek is megtűrik őket.

Az alig 500 fős Paloznakon viszont példátlan döntésre szánta el magát a falu vezetése. 2021. február 15-én lépett érvénybe a településen a teljes változtatási tilalom, azaz mostantól legalább egy évig senki sem építhet semmit a faluban.

További hazai hírek:

FACEBOOK A TÚLOLDALON

Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto via AFP

Néhány napja írtam arról, hogy a fél világ szeretné átcsoportosítani a nagy techcégek pénzének egy részét az ezeket tartalommal ellátó médiavállalatoknak. Már akkor lehetett tudni, hogy ennek a küzdelemnek Ausztrália az élharcosa. Most ez a meccs tovább éleződött. A Google meg tudott állapodni a nagy ausztrál kiadóvállalatokkal, a Facebook viszont úgy döntött, hogy nem tárgyal, és egyszerűen letiltják az ausztrál híreket, csak ne kelljen értük fizetniük.

A 25 milliós ausztrál piac médiájának elvesztése a Facebook számára szúnyogcsípésnél is kevesebb. Az igazán érdekes az lenne, ha más, jóval nagyobb országok is követnék az ausztrál példát.

További globális médiahírek:

A SZOKÁSOS MECCSÜNK

Transzparens egy civiltörvény ellen tartott tüntetésenFotó: Botos Tamás / 444

Az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat Magyarország ellen a civiltörvény miatt. A Reuters úgy tudja, jogi lépések jöhetnek Magyarország ellen, mivel az Országgyűlés még mindig nem módosította a külföldről támogatott civilszervezetek listázásáról szóló törvényt.

Máshol:

A KÖZÉPSŐ CSAPDA

Fotó: Jean-Michel Delage/Hans Lucas via AFP

A rendszerváltás utáni három évtizedben több kelet-európai ország is viszonylag sikeresen tört ki a közepes jövedelem csapdájából. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, az ő innovációs teljesítményük elég tud lenni ahhoz, hogy a fejlettebb országokkal is fel tudják venni a versenyt.

Magyarország viszont továbbra is foglya ennek a közgazdasági csapdának. A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, viszont az innováció minősége, ami persze az oktatás színvonalára és a termelékenységre alapszik, nem elég a nyugattal versengéshez.