Jó reggelt! Ma is meleg lesz, a hétvégén kevésbé, de még mindig tavaszias marad az idő.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Amikor véget ér a járvány, sokan azon fogják lemérni a pusztítását, hogy mit tett a koronavírus egyes országok demográfiai mutatóival. Nem biztos, hogy ez a helyes megközelítés, de ettől még tény, hogy ezek nagyon fontos számok.
Érdekes például Japán esete. A járvány ellen sikeresen küzdő szigetországban lakosságarányosan 15-ször kevesebben haltak meg, mint a legtöbb európai országban. A pandémia különös mellékhatésaként a japán összhalálozás is visszaesett 2020-ban.
Magyarországon, ahol nem volt ilyen sikeres a járvány elleni harc, sokkal rosszabbul alakultak a demográfiai mutatók. Most már látszik, hogy milyen sokan haltak meg tavaly év végén, a második hullám legkeményebb heteiben Magyarországon.
Az operatív törzs szerint a járványban novemberben és decemberben 7 848-an hunytak el. A KSH adatai szerint azonban ebben a két hónapban az előző évek átlaga fölötti halálozás nagyon magas, 11 517 volt. Feltételezhető, hogy sok covidos áldozat nem került be a hivatalos statisztikába, vélhetően nem is tesztelték őket. Ahogy az is magyarázat lehet, hogy súlyos, nem covidos betegek ellátása is akadozott a járványüzemmódra átállított egészségügyben.
De nem csak a halálozással van baj. A járvány miatt jóval kevesebb gyerek született Magyarországon. 2020 decemberében, kilenc hónappal az első hazai koronavírusos esetek után 7,9 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. 2021 januárjában pedig már 9,8 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2020 első hónapjában.
A számok rosszak, Gulyás Gergely szerint március 15-ig biztosan maradnak a korlátozások, Orbán Viktor pedig arról beszélt csütörtökön, hogy az egész járvány legnehezebb két hete jön. Van ebben egy logikai bukfenc: ha a politikusok is tudják, hogy baj lesz, miért nem próbálják határozottabban megelőzni?
A járvány harmadik, a brit vírusvariánsnak köszönhető harmadik hulláma már több európai országon végigsöpört, de ezek közül egy sem várta azt olyan laza járványügyi szabályozással mint Magyarország. Ennek következtében senki nem tudhatja biztosra, hogy a következő hetekben – és lehet, hogy nem csak két hétről beszélünk – meddig fog felfutni a napi fertőzések, halálozások száma. És azt sem, hogy mennyi idő lesz ezeket a számokat leszorítani. Az európai példák azt mutatják, hogy 6-8 hétig tart az, ami nálunk 1-2 hete kezdődött.
Itthon még az oktatási intézményeket sem zárta be a központi kormányzat. Helyi szinten viszont már látszik, hogy ez mennyire segíti a vírus terjedését. Balassagyarmat egyébként fideszes polgármester csütörtökön arról beszélt, hogy a városban nagyon rossz a helyzet, és ezért
„az a szülő, aki meg tudja oldani gyermeke felügyeletét, most jó lenne, ha 1-2 hétig nem vinné gyermekét se bölcsibe, se óvodába, se iskolába. Iskolában igazolásként elfogadják a »szülői féltés« okot!””.
Úgy tűnik, megvalósul a teljesen NER-es magyar labdarúgó-bajnokság. A kormánypárti sajtó hírei szerint az utolsó mohikán, az Újpest is kormányközeli oligarcha, konkrétan Garancsi István kezébe kerülhet. A már a Fehérvárt is birtokló Garancsi talán továbbadja a klubot Nagy Eleknek, a BÁV és a Főtaxi tulajdonosának.
Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz a 12 csapatos NB1-gyel, hiszen nyilván egy állami csapat sem szeretne kiesni, és most már az NB2-ben is bőven vannak klubok, amik jól fekszenek a kormánynál. Egy ideje már rebesgetik, hogy megemelhetik az első osztály létszámát, és ez tényleg ideális megoldás lehet minden tulajdonosnak.
Alapvetően a vakcinák típusa és mennyisége határozza meg, hogy kit oltanak, ezért fordulhat elő, hogy egy fiatalabb sokkal hamarabb kap oltást, mint például egy 80 év feletti. Csakhogy a 444-hez több egészen extrém történet is eljutott, és nehéz rájuk ésszerű magyarázatot találni.
Többen kaptak behívót az oltásra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől úgy, hogy semmilyen alapbetegségük nincs és 40 év alattiak, sőt van olyan közöttük, aki már meg is kapta az első vakcinát.
Az még nem derült ki, hogy a központi rendszer hibájából kerülnek előrébb a fiatalok vagy a háziorvosok egyéni döntésén múlik, hogy valaki előbb kap oltást, mint a nagyszülei.
275 ezer embert oltanak be a héten a kínai Sinopharm vakcinájával, ebből jött a második legnagyobb mennyiség eddig Magyarországra. Kalandos volt az engedélyezése, kormányrendeletet is módosítottak hozzá, nem nyilvános az engedélyezési dokumentum és a szerződés sem. A tesztelés 3-as fázisának eredményeit még nem tették közzé tudományos folyóiratban. Kínában nem olthatják vele az időseket, nálunk igen, mégsincs olyan magyar virológus, aki ne javasolná a beadását.
A magyar hatóságok csütörtöktől vizsgálják azt az orosz gyárat, ahonnan már jött egy kamion vakcina Magyarországra. Mintha egy gyógyszergyár vizsgálatával bármit meg lehetne tudni egy oltóanyag hatékonyságáról.
Szijjártó Péter közben azzal büszkélkedett, hogy több EU-tagország „kérte el Moszkva telefonszámát”, mert ők is rendelnének az orosz vakcinából, a külügyminiszter viszont arra semmit nem tudott mondani, hogy a lengyelek eldöntötték, náluk karanténba kell mennie annak, akit az EU-ban nem engedélyezett, tehát orosz vagy kínai vakcinával oltottak be.
És egy jó hír: ha minden jól megy, 2022 végén indulhat a magyar koronavakcina gyártása. Ez elsőre viccesen hangzik, pedig valójában nagyon is komoly, hiszen azt mutatja, hogy ha nem akarunk újabb járványhullámokat, akkor jó eséllyel ugyanúgy rendszeresen oltakoznunk kell majd, mint az influenza ellen.
Lehet, hogy elakadt a Puskás Aréna alá tervezett rejtélyes VIP-alagút terve. Legalábbis erről beszélt az ügyet kirobbantó Stummer János, miután megbeszélést folytatott Pintér Sándorral. A jobbikos politikus arra kérte a belügyminisztert, hogy a tervezett beruházást a 2022-es választásig halasszák el, vagy legalább nyílt közbeszerzést írjanak ki hozzá. A belügyminisztérium szerint „közösen áttekintik a javaslatokat”.
További hazai hírek:
Először mondta ki egy európai ország parlamentje, hogy Kínában ujgur népirtás zajlik. A holland parlament által csütörtökön elfogadott határozat szerint:
„ha elismerjük a Kínában az ujgurokat érő atrocitásokat annak, ami, vagyis népirtásnak, azzal megelőzhetjük, hogy a világ félrenézzen, és cselekvésre kényszerít minket.”
Kérdés, hogy az ilyesmire rendkívül érzékeny Peking hogy reagál egy olyan döntésre, amit a konzervatív kormánypárt nem szavazott meg.
És volt egy másik elsőzés is pénteken. A volt szovjet tagállamok sok mindent láttak az utóbbi 30 évben, de nyílt puccskísérletre eddig nem volt példa. Örményországban Pasenján miniszterelnök menesztette a vezérkari főnököt, mire a hadsereg nyíltan az előbbi távozását követelte. A csütörtöki utcai tüntetések talán megerősítették a pozíciójában a miniszterelnököt, de nagy kérdés, hogy tud-e majd a hadsereg ellenében kormányozni.
Máshol:
Urfi Péter, a 444 újságírója évek óta írja cikksorozatát a katolikus egyházban történt gyerekmolesztálási ügyekről. Amikor elkezdett ezzel foglalkozni, alig volt erről szó itthon, mostanra ott tartunk, hogy egy áldozat, Pető Attila arccal és névvel is előállt. Miért kezdett el erről írni? Milyen régi ez a jelenség? És újságíróként hogyan kell ilyen sztorikhoz állni? Plankó Gergő tette fel ezeket, és további kérdéseket.