A sort India kezdte, ahol már három éve betiltották közel hatvan kínai alkalmazás - a TikTok mellett például a WeChat kommunikációs app - használatát, de ekkor még többekben felmerült, hogy ez csak nagyhatalmi játszma, semmi több. Aztán Pakisztán és az afganisztáni tálib kormány is beleállt a TikTokba, de mivel ezt „erkölcstelen tartalmakra" hivatkozva tették, még mindig nem gondoltuk, hogy ez akár a mi problémánk is lehet.
Az aggályok akkor kezdtek komolyra fordulni a videómegosztó alkalmazás körül, amikor tavaly decemberben az Egyesült Államok betiltotta a szövetségi kormányzati eszközökön, és ehhez sorban csatlakozott Kanada, Tajvan, Új-Zéland, az Egyesült Királyság, több európai ország, hivatali szerv és lap is. Legutóbb a holland kormány jelentette be, hogy hamarosan megtiltja köztisztviselőinek, hogy munkahelyi eszközeiken használják a TikTokot. Mindezt azért, hogy kiküszöböljék a kémkedés kockázatát.
Kínai cégként a TikTok anyavállalata, a ByteDance egy olyan nemzetbiztonsági törvény hatálya alá tartozik, ami előírja, hogy kérésre adatokat kell átadnia a kínai hatóságoknak, valamint tudjuk, hogy a felület biometrikus és lokációs adatokat is képes begyűjteni a felhasználókról - ehhez elég lenne elolvasni az app adatvédelmi szabályzatát. A BuzzFeed tavaly tárta fel, hogy habár a helyből gyűjtött adatokat hivatalosan az Egyesült Államok tárolja, a szabályozás lehetővé teszi, hogy országon kívülről is hozzájuk lehessen férni - amit azóta a cég is elismert azzal, hogy ezt beleírták a közösségi irányelveikbe. Az Internet 2.0 ausztrál-amerikai kiberbiztonsági szervezet jelentése szerint a TikTok ezen felül belelát a felhasználó naptárába, a háttérben futó alkalmazásokba, hozzáfér a wifi hálózatokhoz és a SIM-kártya sorozatszámához is.
Egyelőre nem teljesen világos, valósak-e a félelmek, vagy globális zabhegyezésnek vagyunk szemtanúi, amikor sok év semmittevés után a világ vezetőinek végre jó alkalmuk nyílhat bebizonyítani, hogy milyen felelősségteljesek, ha az állampolgáraik adatainak védelméről van szó. A TikTok körüli botrány ugyanis rávilágít arra, hogy a felhasználók - legyenek akár kormányzati szervek - nagyrészt nincsenek tisztában azzal, hogy az ártalmatlannak tűnő appokkal milyen információkat és kik kezébe adnak.
Az eddigi szankciók a tisztviselők, újságírók munkahelyi eszközeire vonatkoznak, a saját telefonjaikon továbbra is pörgethetik az applikációt. Alan Woodwardot, a Surrey Egyetem kiberbiztonsági professzorát a Times szólaltatta meg az ügyben, aki szerint ha a kormányzati felhasználók oldaláról kiberbiztonsági probléma merül fel, az viszont már mindannyiunk ügye lesz,
még akkor is, ha a kínai titkosszolgálatot nem különösebben érdeklik a hétköznapi emberek.A TikToknak ezzel szemben nagyon is érdeke, hogy továbbra is szeressék, fogyasszák az Egyesült Államokban: a Deutsche Welle riportja szerint a cég tavaly hatmilliárd dollárt keresett hirdetésekkel csak az USA-ban, ahol több mint százmillió felhasználója van - így érthető, hogy nem akarja elveszíteni a piacot. A tiltástól a felhasználók is félnek, különösen azok az influenszerek, akik a TikTokból élnek: a Forbes szerint egyes tartalomgyártók akár 250 ezer dollárt - 90 millió forintot - is kereshetnek egy szponzorált poszttal.
Az alkalmazás egyesült államokbeli betiltására irányuló törekvések eleinte a republikánus képviselők körében voltak a legnépszerűbbek, de mostanra már kétpárti mozgolódás indult a TikTok ellen. Michael McCaul texasi republikánus politikus, aki tagja annak a külügyi bizottságnak is, amely a tiltásról szóló törvényjavaslatot támogatja, egyenesen azt mondta: aki letöltötte a telefonjára az alkalmazást, az összes személyes adatához
zöld utat adott a Kínai Kommunista Pártnak.A cég tagadja, hogy visszaélne a felhasználók adataival, és azokat továbbítaná Kínába. Egy Project Texas nevű projekt keretében tervezik minden amerikai adatállomány áthelyezését az Egyesült Államok területére - akik ezt nem találják elég meggyőzőnek, ezért az országos szintű betiltást is fontolgatják, ha kínai tulajdonosa nem válik meg az applikációtól. A TikTok szerint a leválasztás és a tulajdonosváltás nem oldja meg a biztonsági aggályokat: „ha a nemzetbiztonság védelme a cél, annak elidegenítés helyett a legjobb módja, ha a kormányok átláthatóan, robosztus átvilágítás és ellenőrzés mellett vigyáznak az állampolgáraik adataira", mondja a cég szóvivője.
A politikai nyomás erősödésével a TikTok vezérigazgatója, Shou Zi Chew csütörtökön tanúskodik majd az amerikai Kongresszus energetikai és kereskedelmi bizottsága előtt, ahol várhatóan a republikánus és az eddig csendesebb demokrata törvényhozók is felháborodnak majd, hallva az aggályokat, amiket az alkalmazás felvet.