Hétvégi olvasnivalók morális mélypontokról, pénzekről és felelősségekről

reggel 4
február 17., 07:37

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-nagyobb anyagaival. Többféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratozni.

Botrányok botránya

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

Rendkívül sűrű héten vagyunk túl, és még a hétvége is tartogat eseményeket: Orbán Viktor a 444 cikke után kirobbant kegyelmi botrány kezdete óta először lesz kénytelen nyilvánosság elé állni az évértékelőjén szombat délután. A független és a nemzetközi sajtót ugyan nem engedik be az eseményre, de az esemény így is érdekes lesz, hiszen a miniszterelnök kénytelen lesz valamit mondani a saját táborának. A beszédről természetesen mi is tudósítunk majd, érdemes lesz minket követni délután. Nemcsak Orbán, a kormánytagok se kommunikáltak nagyon semmit a kegyelmi ügyről, egészen péntekig, amikor volt egy kormányinfó, ami kifejezetten feszült hangulatban ment le.

A hét legnagyobb kérdése az volt, hogy lemond-e Balog Zoltán. A 444 már a hét elején megírta, hogy Orbán őt is felelősnek tartja a kialakult helyzetért, de a nyilvánosság elől elrejtőző Balog szándékairól napokig semmit nem lehetett tudni. Kollégáim végül Ausztriában találták meg az exminisztert (írtunk arról is, hogy hogyan), aki másnapra ígért bejelentést. Másnapi bejelentése tán az egész pályafutásának mélypontja volt: a felelősséget áthárította Novák Katalinra, és a videóüzenetének a kifutása az lett, hogy neki nincs miért távoznia. Ennél még a propaganda is jobb, írtuk szerepléséről és jelleméről véleménycikkünkben, de közben már ekkor sokan sejtették, hogy Balog végül kénytelen lesz mégis lemondani a református egyház vezetéséről. Erre végül péntek délután került sor.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

Péntek este aztán megtelt a Hősök tere, a szervezők becslése szerint ötvenezren mehettek ki a youtuberek felhívására, hogy a kegyelmi ügy miatt tüntessenek. Az eseményről riportot és videót is készítettünk, illetve még előtte interjúztunk is a szervező Pottyondy Edinával.

Ott voltunk a héten Bicskén, ahol a szélsőjobb próbálta meglovagolni a botrányt, és ahol momentumos ellentüntetők várták őket, írtunk arról, hogy a rogáni kommunikáció hősiesen próbál pozitív fideszes üzenetet kreálni a lemondásokból, arról, hogy egy súlyos szál továbbra is összeköti Novák Katalin egykori tanácsadóit, továbbá hogy védői titok, hogy mennyiért vállalta el Zamecsnik Péter sztárügyvéd K. Endre ügyét másodfokon, és a hét cringe csúcspontja volt a Deutsch Tamással készült interjúnk Szekszárdon, nagyon ajánljuk ezt is!

Miközben továbbra is kérdés, hogy kit jelöl majd a Fidesz a következő köztársasági elnöknek, mi összeszedtünk 20 fotót 20 lehetséges jelöltről és megírtuk, hogy szemben a szomszédos országokkal, nálunk miért nincs közvetlen elnökválasztás. A Lakmusz megmutatta, hogy ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a következmények nélküli baloldalról és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről, arról pedig, hogy hogyan hathat a botrány a közelgő EP-választásokra, illetve a pártok szereplésére, Tóka Gábor írt részletesen a blogján.

Az elmúlt hetek eseményeit két publicisztikában is összesűrítettük: Uj Péter arról írt, hogy az orbáni rendszer gigantikus dezinformációs gépezete, sajtóelhárítása ezúttal tehetetlen volt, az elnöki intézménynek viszont ezennel vége, míg Haszán Zoltán arról, hogy szemben Simicska fenyegetőzésével, ezúttal tényleg rárobbant egy atombomba a Fideszre, és egy sokszorosan túlbiztosított rendszerben történt pusztító detonáció: itt egyetlen szereplő sem Soros, a CIA vagy Gyurcsány embere, minden érintett Orbán kegyéből került a pozíciójába.

Pénzek

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

Van negatív gazdasági hatása a különutas európai uniós politizálásnak – erről beszélt nekünk Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki szerint vannak olyan, nekünk káros üzleti döntések, amik „azért születnek, mert Magyarországnak ez a hozzáállása az EU-hoz”. Az interjúból kiderül az is, hogy az elemző szerint a mostaninál sokkal olcsóbb eurót el kell felejtenünk, az infláció pedig lelassult ugyan, de a 40-60 százalékkal megnőtt árak velünk maradtak.

Írtunk arról is, hogy a bérfelzárkóztatás orbáni programja egyelőre kudarcos, amiben a forint gyengülésének is óriási a szerepe: minimálbérben legalább megelőzzük most a románokat és a bolgárokat az Európai Unióban, de senki mást nem.

Normális körülmények között aligha lenne hagyományos gazdasági hír, de Magyarországon persze nincsenek normális körülmények ezen a téren: miután utolsóként az NB1-ből az Újpest is NER-csapat lett, megírtuk, hogy innentől majd államközeli forrásokból kell milliárdokat pumpálni a szebb napokat látott klubba.

Az élet itthon

photo_camera Fotó: Bankó Gábor/444

Karsai Péter, az ALS betegségben szenvedő Karsai Dániel öccse nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést az aktív eutanáziáról, amit azóta elkaszált a Nemzeti Választási Bizottság. A 444-nek arról beszélt, mi jöhet ezután, és meddig lehet csinálni. Elmondta, hogyan alakította a kapcsolatukat Dániel betegsége, mit érzett, amikor hallotta a diagnózist, és hogy került szóba közöttük először az eutanázia.

Írtunk arról is, hogy annyi probléma van a Kiskunfélegyházán gyártott honvédségi fegyverekkel, hogy már a kivonásuk is szóba került, arról, hogy gyilkossággal vádolták a hajléktalant, aki most nyert az állam ellen, hogy kamudiplomák miatt ítélték el az ismert szexuálterapeutát, pedig a diákoknak azt mondta, „nincs bíróság, ami ellenem dönt”, a Qubit pedig bemutatta, hogy az ELTE kutatói a folyószabályozások előtti állapotok visszaállításával fékeznék meg az Alföld elsivatagosodását.

És utánanéztünk annak is, hogy tényleg egy 56-os forradalmat megjárt orosz tankot lőttek ki az ukránok, mint ahogy ez az interneten terjedni kezdett.

A világ

photo_camera Fotó: VANO SHLAMOV/AFP

Pénteken meghalt Alekszej Navalnij, és mint Rácz András a 444-nek elmondta, „Alekszej Navalnij visszatérése Oroszországba az egyik legbátrabb és legtragikusabb döntés volt, amit a modern Oroszország történetében ellenzéki politikustól láttunk. Pontosan tudta, hogy mi fog történni vele”.

Indonéziában választottak a héten, és az előzetes várakozásoknak megfelelően a cuki nagypapa-imidzzsel kampányoló véres múltú katonatiszt, Prabowo Subianto lesz az ország következő elnöke. Róla és a világ első valódi cukiságkampányáról részletesen írtunk a választást beharangozó cikkünkben.

Podcast

Miért hallgattunk régen felnőttként is meséket, és miért lenne érdemes még ma is így tennünk? Milyen a jó gyerekirodalom, és tényleg számít-e, hogy fejből mesélünk a gyerekeknek? A Nem rossz könyvek podcast új részében a gyerekirodalom volt a téma, Boldizsár Ildikó író meseterapeuta és Kovács Eszter, a Pagony Kiadó alapító főszerkesztője részvételével.