„Elnök úr, új történelmi valóságban, új történelmi szakaszban élünk. A legnagyobb változás, mint említettük, Karabah teljes felszabadítása, a szeparatizmus és a terrorizmus felszámolása, vagy az ön szavaival élve a történelmi szemétdombra hajítása. Természetesen ezt a valóságot az erő, az elvhű hozzáállás, az eltökéltség és az Ön vasökle támasztja alá” – intézte első kérdését Ilham Alijev azeri elnökhöz az Azerbajdzsáni Televízió riportere január elején. A közel háromórás interjú során több médium riportere kérdezte az elnököt egyrészt Hegyi-Karabah elfoglalása, másrészt az elnök húsz éves regnálása, harmadrészt pedig a február hetedikére kitűzött előrehozott választások alkalmából.

„Én nagyon sokat tanultam Alijev elnök úrtól az elmúlt tíz-egynéhány évben, hogyan kell bonyolult közegben jól vezetni egy országot” – mondta Orbán Viktor tavaly januárban, mikor az azeri-magyar áramvezeték kiépítése kapcsán üdvözölte Alijevet. „Sajnos nem mindent tudtam eltanulni tőle, merthogy mi inkább a radikális oldalhoz tartozunk, ő pedig a legmérsékeltebb politikusok közé tartozik” – bár feltehetőleg ezt az azeri külpolitikai lavírozásra értette, azért ha összehasonlítjuk a fenti kérdést az Orbán-interjúk alákérdezéseivel, érezhető egyfajta belpolitikai lemaradás is.

Az azeri választások közeledtével összeszedtük, hogy mi mindent leshetnek el a magyarok Alijevtől, aki

• KGB-s édesapjától vette át a hatalmat 2003-ban,
• húsz éves regnálása alatt szűk családi köre szépen gazdagodott,
• olyannyira, hogy 11 évesen a fia rövid ideig értékes londoni ingatlanok tulajdonosaként kezdte,
• továbbgyarapodása érdekében pedig rendre lehetetleníti el és zárja börtönbe kihívóit, aktivistákat és az őt kritizáló újságírókat.
• Ja, és akinek a hivatalos ellenzéke olyanokat nyilatkozik, hogy: „Ilham Alijev elnök megtartotta a szavát, és minden ígéretét teljesítette.”