Orbán Viktor miniszterelnök kedden egy videóüzenetben magyarázta el, hogy szerinte miről lesz szó a csütörtök-pénteki EU-s csúcstalálkozón Brüsszelben:

link Forrás

Először elítélte az oroszok londoni támadását, anélkül, hogy megnevezte volna Oroszországot. A magyar diplomácia manőverezéséről ebben az ügyben itt írtunk részletesen.

Utána pedig így folytatta: "De a döntő kérdés, amellyel foglalkoznunk kell majd a csúcson, nem ez, hanem a bevándorlás. Nyilvánvaló, különösen Merkel asszony legutóbbi lengyelországi látogatását követően, hogy július elsejéig, tehát a mostani bolgár elnökség időszakában, át akarják préselni, gyötörni rajtunk az új, bevándorlást bátorító és támogató európai szabályokat. Nekünk ezt meg kell akadályoznunk, szembe kell ezzel fordulnunk, ebből a szempontból lesz jelentősége a mostani csúcstalálkozónak, de a döntő ütközet majd júniusban következik be. Fontos, hogy Magyarország a választások előtt és a választások után is képes legyen megvédeni saját érdekeit. Ennek jegyében utazunk majd Brüsszelbe."

Ahogy Orbán is utalt rá a végén, a menekültkérdést szabályozó dublini szerződés reformja a júniusi csúcs napirendjén szerepel majd. A mostani csúcson az egész menekültügy, ami Orbán szerint Brüsszelben a "döntő kérdés" lesz, csak érintőlegesen szerepel.

Ez derül ki Donald Tusk meghívóleveléből is, amiben a csúcstalálkozó napirendjét ismertetve csak úgy tér ki a témára, hogy a soros elnökséget betöltő bolgár miniszterelnök beszámol majd az erre a félévre tervezett dolgok állásáról, például a közös menekültügy reformjáról. Ez az a dublini szerződésnek is nevezett szabályrendszer, amit az Európai Bizottság javaslata szerint a kvótákkal kellene felváltani, de erről most nem döntenek. A napirenden még csak vita sem szerepel róla, csak az összefoglalása annak, hogy milyen elképzelések merültek fel eddig.

A menekültügy még a jövő héten tartandó Törökország - EU csúcstalálkozóról szóló napirendi pontnál jöhet elő, ahol fontos téma lehet a törökök lefizetése. Egészen pontosan annak a 2016 tavaszán kötött alkunak a meghosszabbítása, ami alapján az EU pénzt ad Törökországnak a területén élő szíriai menekültek millióinak ellátására, és cserébe a törökök nem engedik tovább őket. Az EU egyértelműen a rendszer fenntartásában érdekelt, ebben várhatóan mindenki egyetért majd. (Itt legfeljebb az lehet kérdés, hogy mit kezdjenek azzal, ha a törökök továbbra is vízummentességet követelnek az EU-tól az alku részeként, amit ugyan az EU két éve megígért, de nem tartott be, mert a törökök nem változtattak azokon a törvényeken, amelyek a vízummentesség feltételei voltak, az alkun belüli alkuban.)

Trump vámja és a Kreml gyilkossági kísérlete lesznek a fő témák

A napirenden egészen más témák szerepelnek hangsúlyosan. Amikben konkrétan döntést kell hozni, azok elsősorban a külkapcsolatokat érintik. Első pontként az amerikai kormány acélra és alumíniumra kivetett nagyon magas vámjára adott válasz kitalálása szerepel a napirenden. Itt az EU nevében a német kormány már felmentést kért Washingtontól (amit Kanada és Mexikó már megkapott). Most a tanácsnak arról kell döntenie, hogy ha Trump nem engedi el a büntetővámot az európaiaknak, akkor hogyan torolják ezt meg.

A második leghangsúlyosabb napirendi pont Oroszország elítélése lesz, mert az orosz kormány idegméreggel megpróbálta eltenni láb alól Szergej Szkripalt és a lányát Londonban. 

Éppen ez az az ügy, ami a napokban közelebb hozta egymáshoz az EU-t és Lengyelországot, nem véletlenül utalt migrációs kirohanásában Orbán Viktor Angela Merkel varsói látogatására. Egy brüsszeli diplomáciában jártas forrásunk szerint a lengyelek az orosz fenyegetéstől tartva engedni kezdtek Brüsszel- és Berlin-ellenes politikájukból, és annak ellenére, hogy rengeteg vitás ügy lóg a levegőben, sokat tompítottak retorikájukon.

Hétfőn azt mondta Merkelnek a lengyel kormányfő, hogy készek menekültügyben egy kompromisszumos javaslat kidolgozására, és Morawiecki a sajtó előtt szóba sem hozta a másik nagy vitás ügyüket, az Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét.

A kisebb témák is nagyobbak lesznek

Az EU-csúcs napirendje szerint tárgyalnak majd a Brexit feltételeiről. Ugyan nem hoznak döntést, de részletesen megvitatják, hogyan kellene normálisan megadóztatni az olyan amerikai tech-óriásokat Európában, mint a Google vagy a Facebook. A napirenden lesz a nyugat-balkáni bővítés lehetséges menetrendje, a Japánnal és Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi egyezmény lezárása, és a tárgyalások folytatása Ausztráliával és Új-Zélanddal, továbbá az európai munkaügyi hatóság felállításának terve. Ezek mind hangsúlyosabbak témák lesznek a dublini szerződés 2015 óta húzódó reformjánál.

Kifordították az országjelentést is

Márciusban nem csak Orbán Viktor beszélt félre, amikor az EU dolgait értékelték a magyar kormány politikusai.

A hónap első felében azon háborogtak egymás után, hogy az Európai Bizottság országjelentése szerintük ellenséges és az ellenzéket segíti, és direkt a választási kampányra időzítették megjelenését.

Holott az országjelentéseket mindig márciusban hozza ki az Európai Bizottság, akár van kampány az egyik tagállamban éppen, akár nincs. (Valahol egyébként mindig van.) Az is bizarr, hogy egy olyan országjelentésre sértődtek meg, amelyik alapvetően pozitív megállapításokat tartalmaz. A bizottság a 28 tagállamból 12 esetében talált okot az úgynevezett riasztási mechanizmus elindítására, vagyis talált olyan súlyos problémákat, amelyek miatt további tanácsokat ad a kormányoknak hamarosan. Ám Magyarország nincs ezen országok között. Minimum tucatnyi ország kormányával szemben tehát sokkal kritikusabb jelentés készült.

De a legmegdöbbentőbb az, hogy a fideszeseknek alig van baja a jelentéssel, ha éppen nem kamerába beszélnek. 

Ezt bizonyítja a parlament EU-ügyi bizottságának február 19-i ülése, ahol erről a jelentésről volt vita, egy NGM-es helyettes államtitkár és a bizottság magyarországi képviselet-vezetőjének a részvételével. A vitában kiderült, hogy a kormány addigra már előre megkapta a jelentést, és részt is vehettek a kidolgozásában.

Balogh László, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára konkrétan ezt mondta ott: "Még egy szót arról, hogy maga az országtanulmány tekintetében a párbeszéd, ahogy erről beszéltünk, a korábbi évekhez hasonlóan fokozatosan és folyamatosan erősödik a Bizottsággal. A Bizottság idén is követte azt az egyébként jó és hasznos gyakorlatot, ami szerintem a Bizottságnak is érdeke, természetesen a magyar félnek is érdeke, hogy az országtanulmány munkaváltozatát, tervezett formátumát egy korai szakaszban eljuttatta a magyar hatóságok számára véleményezésre. Megkaptuk, átnéztük, véleményeztük. Az egyik az, hogy mindent, ami makrogazdasági, mindent, ami gazdasági tevékenységről szól, úgy látjuk, hogy a Bizottság nagyjában-egészében elfogadja, visszaigazolja, és pozitívan igazolja vissza a gazdasági növekedést, a gazdaság egyensúlyi helyzetét és azokat a pozitív változásokat, fejlődéseket, amelyek az utóbbi egy évben bekövetkeztek. Tehát ez mindenképpen pozitív."

A kormány témában kompetens emberét ott nem vették kamerák. Balogh államtitkár-helyettes leginkább amiatt sajnálkozott csak, hogy a jelentés túl sokat foglalkozik a bíróságokkal, pedig az nem gazdasági téma a kormány szerint. A bizottságban ülő fideszes képviselők nem szóltak hozzá, egyedül Hörcsik Richárd elnök kérdezte azt, hogy meddig tágítják még a jelentés szempontjait. Fel sem merült a vitában, hogy a szöveget ellenségesnek, vagy éppen a kampányba avatkozásnak értékelnék.

Amikor viszont ugyanez a jelentés hivatalosan is megjelent, akkor a kamerák előtt már felháborodástól remegtek a fideszesek.

Lázár János így reagált: "Brüsszel kampányjelentést készített, és be akar avatkozni a magyar választásokba. Kifejezetten barátságtalannak tartjuk azt, hogy a magyar választási kampány kellős közepében, 30 nappal a választások előtt az Európai Bizottság egy politikai állásfoglalást tesz közzé."

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár így őrjöngött: "A Magyarországról szóló brüsszeli országjelentés egy újabb kampányjelentés, Brüsszel beavatkozik a magyar választási kampányba, a jelentéssel pedig az ellenzéket segíti.”

Szájer József fideszes EP-képviselő pedig ezt adta elő: "A szöveg ellenséges Magyarországgal és intézkedéseivel szemben, amit az is tükröz, hogy a bizottság jelentésében szereplő adatok a valósággal gyakran köszönőviszonyban sincsenek."