Kiderült, hogy Anthony Burgess írt egy folytatást a Gépnarancshoz
Anthony Burgess Gépnarancs című regényének eddig ismeretlen folytatása került elő az angol író hagyatékából. Az A Clockwork Condition (Gépnarancs-betegség) című 200 oldalas kézirat Burgess 1962-ben írt regényének témáit viszi tovább, valamint a szerző gondolatait gyűjti össze az emberiség állapotáról.
A kéziratban Burgess a regényből készült 1971-es Stanley Kubrick-film, a Mechanikus narancs körül kialakult vitára is kitér. A Gépnarancs egy ultraerőszakos bűncselekményeket elkövető tizenévesről szól, akit elítélnek, majd az állam egy különös gyógymóddal megpróbálja kigyógyítani.
A film nagy közönségsiker volt az Egyesült Államokban, Oscar-díjra is jelölték. Nagy-Britanniában azonban 16 héttel a bemutató után maga a rendező kérte, hogy vegyék le a mozik műsoráról, mert bűncselekményekkel hozták kapcsolatba és rengeteg negatív kritikát kapott. Csak 1999-ben, Kubrick halála után vetítették újra.
A Clockwork Condition kéziratát Burgess iratai között találták meg, amik az író braccianói házában, Olaszországban voltak, amíg az író halála után az épületet el nem adták. A hagyaték ezután Manchesterbe került, ahol a Nemzetközi Anthony Burgess Alapítvány feldolgozza.
Az író az emberiség jelenlegi állapotáról alkotott nagy filozófiai számadásként jellemezte a kéziratot, amiben a technológia, mindenek előtt a média, a film és a televízió emberiségre gyakorolt hatása miatti aggodalmait írta le.
Megmagyarázta a Gépnarancs szokatlan címét is: „1945-ben, hazatérve a háborúból egy kocsmában hallottam, amint egy nyolcvanéves londoni azt mondja: ez olyan bizarr, mint egy gépnarancs. Majdnem húsz éven át szerettem volna valaminek ezt a címet adni”.
Andrew Biswell, a Manchesteri Egyetem irodalomprofesszora szerint a Gépnarancs eddig kiadatlan folytatása új fényt vet az íróra, a filmrendezőre és a közismert regényre. „Burgess leghíresebb művét új kontextusba helyezi az A Clockwork Condition, többet tudunk meg belőle az író bűnről, bűnhődésről és a vizuális kultúra lehetséges káros hatásairól alkotott nézeteiről”- tette hozzá.
A professzor szerint a szerző akkor hagyta félbe a kéziratot, amikor rájött arra, hogy regényíró és nem filozófus. Ezután 1974-ben kiadott egy rövid, hasonló témájú önéletrajzi regényt, A narancsműves testamentumát. (BBC/MTI)