Két felcsúti per

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Olyan idő lesz, mint amilyen tegnap volt.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

SZÁMHÁBORÚ

Fotó: MICHAL CIZEK/AFP

Kedden a legnagyobb port kavart számokat egy Bill Gates alapítványa által szponzorált, járványmodellezéssel foglalkozó amerikai egészségügyi intézet, az IHME produkálta. Előrejelzésük szerint március végén Magyarországon naponta 500 ember halhat meg koronavírus miatt, júliusig pedig több mint negyvenezer halálos áldozata lehet a járványnak.

Erre reagálva Rusvai Miklós virológus arról beszélt, hogy az IHME tavaly is túlbecsülte mind az első, mind a második hullám várható halálos áldozatait. Rusvai szerint az amerikai szakemberek előrejelzése csak akkor lehetne reális, ha Magyarországon nem lennének a vírus terjedését akadályozó korlátozások, és ezek nem épp hétfőn szigorodtak volna, illetve ha nem zajlana egyidejűleg oltási kampány.

Az amerikaiak számai kétségkívül hihetetlennek tűnnek, de Rusvai ellen két dolog is szól. Egyrészt hogy ő konkrét számokat nem mondott. Másrészt pedig hogy a szerinte sokat segítő járványügyi korlátozások valójában meglehetősen enyhék, Magyarország olyan laza intézkedésekkel megy neki a harmadik hullámnak, mint Európában gyakorlatilag senki. A mobilitási adatok szerint vasárnap még egyszer utoljára jól bevásárolt mindenki, és ilyen hozzállással erősen kérdéses, hogy milyen gyorsan sikerül megállítani a harmadik hullámot.

Mondott viszont számokat Merkely Béla, aki szerint a budapesti fertőzések 80-90 százalékát már a gyorsabban terjedő brit vírusvariáns okozza. Merkely is bízik a hétfőtől érvényes szigorításokban, szerint ezek hatására 3-4 hét múlva már kedvezőbb adatokat kell látnunk, akkor csökkenhet majd az új megbetegedések száma. A harmadik hullám csúcsát Rusvai is március végére várja.

COVID-21

Fotó: PETER KOMKA/AFP

Vannak számok, amik körül nincs vita. Soha nem voltak még olyan sokan Magyarországon  kórházban coviddal, mint most, kedden megdőlt a második hullám decemberi rekordja. A fertőzöttek száma továbbra is meredeken emelkedik, így még jó ideig minden nap rekordok fognak dőlni, valószínűleg hamarosan a járvány napi halálos áldozatainak tekintetében is.

A harmadik hullám ugyanakkor nem egyformán söpör végig az ország egészén, ami mintha kettészakadt volna járványszempontból. Somogyban, Komárom-Esztergomban és Nógrádban különösen rossz a helyzet, Somogyban például kedden lakosságarányosan ötször annyi fertőzöttet regisztráltak, mint Zala és Szolnok megyében.

A minden korábbinál több fertőzött kezdi feszegetni az egészségügyi rendszer kapacitásait. Hatvanban egyszerűen megtelt a kórház. A tatai kórház bezár két hétre, mert a szakorvosait Tatabányára irányították át, annyi ott a koronavírusos beteg. És ha a sok fertőzöttel nem lenne baj, jönnek még olyan akadályok is, mint az az úttorlasz, amivel egy építkezésnek sikerült elvágnia a mentőket a budapesti Markó utcai mentőállomástól.

Máshol:

VAKCINAHÍRADÓ

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Az első covid-vakcinák decemberi engedélyezése óta kétségbeejtő, hogy milyen lassan halad a világ az oltásokkal. Erről pedig csak részben tehet az, hogy kevés az oltóanyag. Egy elemzés további okokat sorol fel:

  • A kormányzatok hitelessége, és általában a közbizalom velük szemben jelentősen csökkent. Az emberek most már nem sorakoznak csak úgy fel a védőoltásért.
  • Az adatvédelmi szabályok lassítják a folyamatot.
  • A merev ragaszkodás ahhoz, hogy a népességet a veszélyeztetettség mértéke alapján oltsák be, szintén lassulást eredményez.
  • A múlt század második felének sikeres vakcinációs kampányaiban az egymással hidegháborút vívó világhatalmak, az USA, Nyugat-Európa, a Szovjetunió és Kína képesek voltak együttműködni, most viszont ennek nyoma sincs, a magyar kormány is csak rejtegeti az orosz- és kínai vakcinaszerződéseket.

Így történhet meg, hogy míg 1972-ben Jugoszláviában három hét alatt beoltottak 18 millió embert koronavírust ellen, ma még Amerika is alig képes hozni ezeket a számokat, Európa pedig a közelében sincs.

Az akkori és a mostani oltási kampányok léptékét szépen példázza az a hír, hogy a magyar honvédség kivezényelt öt oltóbuszt segíteni a lakosság oltását. Egy ilyen busz kapacitását napi 150 oltásban határozták meg, ami önmagában is kevésnek tűnik, egy oltási kampányhoz képest viszont gyakorlatilag semmi. Közben azért elkezdik beoltani az összeomlás szélére került budapesti metró dolgozóit is, a tavaszi szünetre oltási kampányt kérő pedagógusok beoltásáról viszont továbbra sincs hír.

FELCSÚTI PER 1.

2020 márciusában a Magyar Labdarúgó Szövetség jóváhagyta, hogy Orbán Viktor felcsúti fociakadémiája összesen további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel a megelőző három évben – 2017, 2018, 2019 – benyújtott tao-programjára, nullára csökkentve azok fennmaradó önrészét. 3,28 milliárd forint annyi, mint Körmend városának éves költségvetése.

  • Egyetlen nap alatt, hivatali ügymenetben hoztak végleges döntést olyan programmódosításokról, amelyekről elsőként az MLSZ elnökségének kellett volna döntenie.
  • Az ország leggazdagabb sportszervezete egy olyan újfatja taózási lehetőséggel élhetett, amit kifejezetten a szegényebb csapatok esélyegyenlőségére hivatkozva iktattak törvénybe.

Hosszas pereskedés után sikerült eljutni odáig, hogy világosan kiderüljön: a felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz. Nem volt könnyű ezt sem feltárni, az MLSZ műalkotásnak is beillő, teljesen kifeketített dokumentumokat volt csak hajlandó átadni.

Az ügynek természetesen nem lesz semmilyen következménye. Az MLSZ főnöke a minisztérium, a minisztériumé pedig a miniszterelnök, akinek az alapítványa a támogatást kapta.

FELCSÚTI PER 2.

Fekete-Győr AndrásFotó: Halász Júlia

A „felcsúti per” kifejezés akkor lett a közbeszéd része, amikor március elején a 444-nek adott interjújában Fekete-Győr András bedobta ezt a hangzatos szlogent. A Momentum miniszterelnökjelöltje mintha ezzel az ígérettel, Orbán és embereinek lecsukásával akarna választást nyerni 2022-ben.

Ács Dániel most arról írt, hogy jó okunk van kételkedni ebben az ígéretben. Az egy dolog, hogy egy ilyen felcsúti per lebonyolítása mennyire lehetne összeegyeztethető egy jogállam működésével. A másik viszont az, hogy a Momentumnak és ellenzéki pártszövetségüknek már lett volna alkalmuk bebizonyítani, hogy valóban elszántak és képesek is egy ilyen elszámoltatásra.

2020 júniusában éppen momentumos politikusok javaslatára jött létre egy fővárosi korrupciós bizottság, aminek feladata a gyanús budapesti ügyek kivizsgálása lett. Ha az ellenzéki pártok ezt a feladatot valóban komolyan vették volna, akkor szakembert, pénzt, kommunikációt, eszközt, jogkört adtak volna a bizottságnak. Ez nem történt meg, a munka érdemben el sem indult.

A VILÁG DRUKKJA

Fotó: MARIJAN MURAT/dpa Picture-Alliance via AFP

A jelenlegi állás szerint lesz olimpia a nyáron Tokióban, csak külföldi nézőket nem engednek be a japán házigazdák. Szijjártó Péter kedden Japánban arról beszélt, hogy „az egész világ azért szorít, hogy legyen olimpia”. Én el tudom képzelni, hogy az egész világ most nem ezért szorít.

Máshol: 

BULVÁRMÉDIA

Fotó: Mihalik Enikő/Instagram

Nem mindenkit érdekel, hogy megházasodott és várandós Mihalik Enikő, az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb magyar modellje. Úgy már egy kicsit érdekesebb, hogy a férj Korányi Dávid, Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, és maga a főpolgármester adta össze őket. De igazán érdekessé az teszi a történetet, hogy a kormánymédia Mihalik házasságáról úgy számolt be, hogy gondosan elkerülték a férj munkájának említését.