A keleti vakcinák trükkje

március 31., szerda 5:01

Jó reggelt! Ma még melegebb lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

CSAK AZ OLTÁS

Fotó: JUAN MABROMATA/AFP

A járvány egyéves magyarországi történetében egészen különös dolog történt kedden: csak nem akartak megérkezni a minden délelőtt publikált hivatalos adatok.

Dél körül aztán kiderült, mi történt: addig akartak várni ezek publikálásával, amíg nem lehetett világgá kürtölni, hogy most már megvan a kétmilliomodik beoltott magyar. Az, hogy ismét meghaltak 274-en, nem kommunikálható olyan jól. A kétmilliomodik magyar állampolgár beoltásáért viszont még Orbán Viktor is gratulált magának hivatalos Facebook-oldalán.

Ahhoz, hogy a tragikus halálozási adatok hírét valamivel el lehessen fedni, a keleti vakcinák beszerzése kellett. Mivel előre lehetett tudni, hogy 2021 elejére még nem pörögnek fel kellőképpen a nagy nyugati gyógyszergyárak, most van néhány hónap, amikor a magyar kormány azzal villoghat, hogy a kontinensen milyen jók a beoltottsági adataink – ez az előny hamarosan el fog illanni, a Pfizer például éppen kedden jelentette be, hogy a második negyedévben jelentősen növeli a vakcinaszállításait Magyarországra.

Mivel a közvéleménykutatási adatokra mindig érzékeny kormány úgy látja, az emberek jelentős részét jobban zavarják a lezárások, mint hogy milyen sokan halnak meg, az utóbbi megakadályozása helyett inkább az előbbin igyekszik dolgozni. Ezért érkeznek olyan cinikus nyilatkozatok is, mint Lázár Jánosé, aki kedden arról beszélt, hogy

„a keleti vakcinák eddig 600 ezer magyar embernek mentették meg az életét, illetve óvták meg őket a súlyos betegségtől, a nyugati vakcinák hiánya miatt pedig 20 ezer magyar vesztette életét.”

További oltási hírek:

NESZE TANÁR ÚR

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Néhány nap alatt kétszer is különös figyelmeztetés jelent meg a hivatalos kormányzati koronaoldalon:

„A pedagógusok oltási programjához szükséges vakcinákat a regisztrált idősek oltására tervezett vakcinakészletek átcsoportosításával lehet megoldani”

Amikor márciusban elkezdték oltani a prioritáslista hatodik helyén levő kritikus infrastruktúrák dolgozóit, a BKK, a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a MÁV munkatársait, semmiféle hasonló szöveg nem jelent meg. Egyik esetben sem merült fel, hogy ők az idősektől „vennék el” a vakcinát.

Jó eséllyel arról van szó, hogy a kormány is tisztában van a KSH adataival, amelyek szerint a pedagógusi pálya elvesztette presztízsértéket, már messze nem olyan megbecsült szakma a társadalom szemében, mint régen. Ezért kockázat nélkül lehet belőlük bűnbakot csinálni annak ellenére is, hogy nélkülük nem lehet biztonságosan újranyitni az iskolákat, ahogy azt a jelenlegi állás szerint a kormány április közepére tervezi.

ORBÁN ÁLMAI

Fotó: Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Az Európai Néppártból végül csak kikerült Orbán Viktor az EU-s pozícióvesztését egy új pártcsalád felépítésével próbálja kompenzálni. Ennek érdekében csütörtökön Budapestre látogat Matteo Salvini, a Liga nevű olasz párt elnöke és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa, hogy Orbánnal tárgyaljanak.

2018 nyarán a Fidesz már megpróbálta őket összehozni, hogy egy erős EU-kritikus EP-frakciót hozhassanak létre, ám az akkori megbeszélések zátonyra futottak, mert a lengyel kormánypárt ízléséhez a Liga túlságosan oroszbarát volt. Így a 2019-es EP-választás után két EU-kritikus frakció alakult, a PiS által dominált ECR (Konzervatívok és Reformerek); és a Liga, illetve a francia Nemzeti Tömörülés által meghatározott ID (Identitás és Demokrácia).

Orbán most ismét megpróbálhatja valahogy egyesíteni a két frakciót, melynek a Fidesszel együtt összesen 149 tagja lehetne az Európai Parlamentben, amivel ők lennének ott a második legnagyobb képviselőcsoport. Nem lesz könnyű feladat, Salvini már előre bejelentette, hogy ő nem akar közös pártcsoportot.

Sovány, de azért nem jelentéktelen vigasz a magyar külpolitika számára, hogy közben megnyitotta kapuit az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ.

Orbán Viktor belföldi kalandjai:

BRAZIL KÖR

Bolsonaro fogadja a most lemondott Pujol tábornok tisztelgését 2019-ben, a brazil fegyveres erők napján Fotó: SERGIO LIMA/AFP

Miután Jair Bolsonaro elnök kirúgta a honvédelmi minisztert, Brazíliában egyszerre mondott le a hadsereg, a légierő és a haditengerészet vezetője. Ez rendkívül veszélyes pillanat a közel negyven éve demokratikusan irányított Brazília életében, ahol egy furcsa csavarral hirtelen a fegyveres testületek tűnnek a demokrácia védelmezőinek az autoriter Bolsonaróval szemben.

Az országban jövőre választásokat tartanak, aminek a jelenlegi állás szerint nem Bolsonaro lesz az esélyese. Az elnök eddig inkább csak őrültségeket beszélt, most viszont reális esélye van annak, hogy valami őrültséget is tegyen, akár még a választások előtt, akár egy számára kedvezőtlen eredmény esetén.

Máshol:

FEKETE VONAT

Rendőr és menekült a Keleti pályaudvaron, 2015-ben. Fotó: BEATA ZAWRZEL/NurPhoto via AFP

Ötletes kísérletet végeztek magyar kutatók a Maglód–Budapest vasútvonalon. Nem kellett hozzá több, csak két Magyarországon tanuló tunéziai diák, akik minden reggel felszálltak Maglódon az ingázók közé a vonatra, majd Budapestig békésen beszélgettek egymással szuahéli nyelven.

Néhány nappal később a kutatók elkezdtek kérdőíveket kitöltetni az afrikai férfiak utastársaival. Ezekben az ártatlan kérdések közt volt néhány olyan is, ami arra kérdezett rá, hogy az utazóközönség mennyire érzi biztonságosnak a maglódi vonatokat, a maglódi vasútállomást. Ugyanezeket a kérdéseket feltették egy másik vonat utasainak is, akik nem ingáztak együtt a tanzániaiakkal. Az eredmény nem meglepő módon az lett, hogy az idegenekkel együtt utazóknak szignifikánsan csökkent a biztonságérzete a két senkinek sem ártó fekete férfi ideiglenes jelenlététől.

MINDEN IDŐK BUKÁSA

Bill Hwang Fotó: Youtube

1998 óta nem bukott akkorát hedge fund-kezelő, mint a hétvégén, amikor összeomlott az Archegos Capital. A cég egyetlen ember, Bill Hwang magánvagyonát kezelte, aki több tízmilliárd dollárt vesztett néhány nap alatt, ami jó eséllyel a legnagyobb személyes vagyonvesztés volt az amerikai gazdaság történetében.

Ha csak egy sokat kockáztató gazdag ember bukásáról lenne szó, a történet még szórakoztató is lehetne. Csakhogy az Archegos összeomlása elég súlyos rendszerszintű problémákra is rávilágított: egyelőre nem világos ugyanis, hogy egy ennyire nagy kockázatokat vállaló, kevéssé átláthatóan kereskedő magántőke-befektetőt hogyan finanszírozhattak ekkora léptékben a nagy befektetési bankok. Ha több ilyen is összeomlana, az ezekre a bankokra, és rajtuk keresztül az egész világgazdaságra is katasztrofális hatással lehetne.

További hírek a pénz világából: