Jó reggelt! 16 fok lesz délután, holnaptól ismét 20 felett.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Mióta rosszul festenek a covidos halálozási adatok, a kormány azt üzeni: nem érdemes összehasonlítani magunkat más országokkal, hiszen nem egyformán számolunk. Tényleg vannak különbségek, de ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme az összevetésnek.
Segítene a tisztánlátásban, ha leírnák, hogy készül a magyar statisztika. Az alapján, amit tudunk róla, nem különösebben lóg ki a sorból. Akárhogy nézzük, a magyar halálozás nemzetközi szinten is nagyon magas volt a második hullámban, amiről már jól látni az adatokat.
A harmadik hullám sokkal több covidos áldozatot követelt, mint a második, ezért nem lenne meglepő, ha a többlethalálozás is magasabb lenne, de ezt még korai megítélni. Azt már látjuk, hogy március közepén a többlethalálozás csak két országban haladta meg a magyart. A KSH adatai szerint 1983 óta nem volt olyan halálos márciusunk, mint az idei.
Április utolsó hetére jutottunk el oda, hogy a harmadik hullámban is érezhetően elkezdett csökkenni a napi halálozások száma. Azonban még mindig a második hullám csúcsának szintjén vagyunk, és továbbra is az egész világon Magyarországon hal meg lakosságarányosan a legtöbb ember koronavírusban.
Rendkívüli körülmények között kezdődnek meg az érettségik hétfőn. A diákok a megszokotthoz képest nehéz helyzetben vannak, egy néhány hétig tartó periódust leszámítva gyakorlatilag egész évben online oktatásban készültek a vizsgákra. Az is extra nyomást jelent számukra, hogy nincsenek szóbeli vizsgák, így a javítási lehetőségük is elúszott.
Jó hír viszont, hogy hosszú-hosszú hónapok után ismét látogathatók az idősotthonok. Vannak, akik tulajdonképpen a járvány tavalyi kezdete óta nem tudtak találkozni rokonaikkal. A látogatás védettségi igazolványhoz van kötve, és az intézményeket kinyitják az új lakók előtt is.
Egyszerre két akadállyal kell megküzdenie a magyar oltási programnak. Az egyik az, hogy amint elfogytak a nagyközönség számára is elérhetővé tett Pfizer vakcinák, egyből vissza is esett a napi beoltottak száma.
A kormány két hét múlva már 5 millió beoltottat szeretne, ennek a tempónak a tartásához pedig újabb, eddig nem beoltott társadalmi csoportokat kell valahogy elérni. Már a múlt héten is voltak olyan 18 év alattiak, akik megkapták az oltást, és napokon belül elkezdődhet a 16-18 éves korosztály tömeges oltása. Ők Pfizert kapnak, a központi rendszerben viszont jelenleg csak Sinopharmra és AstraZenecára lehet időpontot foglalni, ami nem biztos, hogy ismét tömegeket csábít az oltópontokra.
A másik leküzdendő akadály a magyar oltások nemzetközi elfogadottsága. Mivel az EU a tagállamaira bízta, hogy elfogadják-e a keleti vakcinákat, ezekről egyenként kell tárgyalni. Bahrein mellett most Szlovénia is bejelentette, hogy lehet menni Szputnyikkal és Sinopharmmal.
Külföldi utazás helyett maradnak az olyan belföldi szórakozási formák, mint a meccsre járás. A járványügyi intézkedések legmeglepőbb eleme, hogy ha megkaptad a friss, új védettségi igazolványt, mondjuk egy héttel az első oltásod után, ami még nem garancia semmire, akkor maszkban megközelítesz egy stadiont, bemutatod az igazolványodat, belépsz a stadionba, és ott már le is veheted a maszkot, aztán pár ezer szurkolót akár egyesével végigölelgethesz, miközben ordítva buzdítod a csapatodat vagy anyázod az ellenfelet.
A szombati Fradi-meccs alapján azonban erre az élményre vagy nem vágynak sokan, vagy aki igen, az még nem oltatta be magát, mert elég kevesen voltak a Groupama Arénában.
Normális esetben óriási hír, ha az ellenzék legnépszerűbb pártja bejelenti miniszterelnök-jelöltjét. Dobrev Klára indítása azonban több okból sem az. Egyrészt biztosra lehetett tudni, hogy ő lesz a jelölt, másrészt hiába áll mögötte a DK, nem ő tűnik az ellenzéki előválasztás esélyesének.
A kétfordulós miniszterelnökjelölt-választás a legkevésbé a nagyon magas elutasítottságú Dobrevnek kedvez. Neki csak akkor lehet esélye a végső győzelemre, ha egyrészt bejut a második fordulóba, másrészt az a Jakab Péter lesz ott az ellenfele, akinek jobbikos hátországa lehet annyira taszító az alapvetően mégiscsak balos ellenzék választók számára, hogy kisebb rosszként Dobrevet választját. A Fidesz egyébként már kinyomozta, ki áll Dobrev mögött: Gyurcsány.
Az ellenzéki összefogással kapcsolatban 11 hónappal a választások előtt, bőven benne járva az előválasztási kampányban az a legmeglepőbb, hogy milyen simán halad. Bőven lett volna már alkalom egymás torkának esni, de a nyilvánosság előtti harcok elmaradtak, legfeljebb néhány helyi összefeszülés volt, választókerületi szinten. És még itt is viszonylag flottul mennek a dolgok, most éppen az MSZP és a Jobbik egyezett meg egymás 1-1 jelöltjének támogatásában.
Csinálhat persze bármit az ellenzék, a Fidesz közvagyonból épített párhuzamos államát nagyon nehéz lesz választáson legyőzni, már ha egyáltalán lehetséges. Ahogy a vasárnapi Magyar Jeti fogalmazott, a parlament nem egyszerűen csak ezermilliárdos közvagyon kiszervezéséről szavazott a héten, hanem arról, hogy a választóknak kevesebb beleszólásuk legyen az ország ügyeibe.
Jelenleg mintegy 5100 francia katona állomásozik a Száhil övben, azaz a Szahara déli részén fekvő országokban. A francia katonák bevetéséről még François Hollande döntött 2013-ban, a terrorizmus elleni harc fontosságára hivatkozva. A cél akkor az volt, hogy Mali északi részén terjeszkedő dzsihádista szervezeteket felszámolják.
De ami dzsihádisták elleni pár hetes akciónak indult, sok éve tartó, drága háború lett egy egyre erőszakosabb régióban. Ahogy egy szakértő fogalmazott, ahogy a francia valóságshowk és popzene követi 15 évvel az amerikai trendeket, ugyanez a helyzet a terrorellenes fellépéssel is. A Barkhane-hadműveletet ma már a franciák Afganisztánjának nevezik.
Máshol:
Újabb energianyaláb-áldozatokat találtak, az USA egyre komolyabban aggódik a szónikus fegyverek miatt – A Pentagon tájékoztatása szerint már amerikai katonákat is érhetett támadás olyan fegyverrel, amilyet a rejtélyes havannai megbetegedések okozójának tartanak, és már amerikai földön is van két lehetséges áldozat.
Egy kelet-európai sorozatból derül ki, hogy optimalizálható-e a női orgazmus – A lengyel Sexify című sorozatban három egyetemista lány próbál létrehozni egy appot, amivel forradalmasítanák a szexet.
Percekig szemeztem az újlipótvárosiakat terrorizáló varjúval, de a független sajtóba ő sem mert belekötni – Elindult a költési időszak a Pozsonyi út teraszain, ami agresszívvá tett egy populista madarat. Főleg férfiakat pécéz ki és nyakra-fejre támad, Aki arra jár, szerencsés esetben látványos menekülésekben gyönyörködhet.
Miben áll a tudás? – Idén tavasszal hunyt el Edmund Gettier amerikai filozófus, a 20. századi ismeretelmélet egyik legjelentősebb alakja, aki mindössze háromoldalas cikkével érte el ezt a kiemelkedő státuszt. Az írás mára a múlt század egyik leggyakrabban hivatkozott ismeretelméleti szövegévé vált. De hogyan tehetett szert egy ilyen rövidke cikk ilyen jelentőségre, és mennyit mutat ez az óra?
Karikó Katalin szarvashibája – Ugyan miért gondolja egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező, világhírű kutató, hogy jobban tudja a kommentelőnél? Audiovizuális fényderítés ezúttal is, határok nélkül.