Jó reggelt, ez itt a napindító, egy őrült nap híreivel.
4 fontos cikk a rakétázáson túl:
Kedd este a fél világ azt találgatta, mi történt egy lengyel falu határában, pánikhangulatban hívták össze az újabb meg újabb vésztanácskozásokat, miközben nem sok biztosat lehetett tudni azon túl, hogy egy NATO-tagországba becsapódott valami, ami megölt két embert.
Szerdán egész nap percről percre közvetítettük a fejleményeket, ebben benne van minden, ami fontos. Kaptunk rengeteg információt, mégis sok a nyitott kérdés. A nyugati világ konszenzusos értelmezése az lett, hogy „nagy valószínűséggel” az ukrán légvédelem lőtte ki a rakétát, de a felelősség Oroszországé, hiszen ők indították a háborút és azokat a rakétákat is, amelyek hatástalanítását az ukránok el akarták érni. Az Európai Parlament terrorista állammá nyilváníthatja Oroszországot.
Kövesd velünk 2026-ot!
Már előfizetőnk vagy?
Miközben Macron elnök kettős mércével vádolta az amerikai kormányt az LNG magas ára miatt, a cseppfolyós gázon egy Párizs mellett bejegyzett cég keresett rengeteget. És még néhány másik is, amelyek mindannyian európai székhelyűek vagy kötődésűek.
Évtizedek óta nem tapasztalt infláció, recesszió, hiánygazdaság, zuhanó életszínvonal egyszerre jellemzi most Magyarországot.
Győzelmet ünnepelhetnek a demokraták a félidős választások után az USA-ban, de mekkora siker az, ha két pofon helyett csak egyet kapsz? És tényleg lehet Ron DeSantis az indulását bejelentő Donald Trump ellenében a republikánusok elnökjelöltje 2024-ben? Newsroom podcast Király Andrással.
Zalahalápon minden tanár vállalta a sztrájkot, de a nyilvánosságot csak egyikük. Merse Ferenc 31 éves, végzettség nélkül muszáj biológiát is tanítania, és fogalma sincs, hogyan tudna a saját lábára állni.
Két lengyel meghalt a becsapódó rakéta miatt, egyelőre mindenki óvatosan nyilatkozik, hogy ki ezért a felelős.
A NATO-főtitkár szerint a lengyelországi tragédia az Ukrajna ellen indított háború közvetlen következménye.
Oroszország terrorista állammá nyilvánításához a huszonhét tagállam egyöntetű beleegyezésére lenne szükség.
A belga védelmi miniszter írt erről a Twitterén. Ez alapján a legvalószínűbb, hogy tényleg "tragikus incidens" történt, ahogy arra már a lengyel kormány is utalt.
A Jugoszláv Néphadsereg gépe 1991-ben Barcsot bombázta. Az okok máig nem tisztázottak, csak feltételezések vannak. Az eset után a légtérsértések megszűntek.
Bár alacsony nyomással, de újra megindult a szállítás Magyarország felé.
Az agresszor nem áll meg, csak akkor, ha megállítják, mondta Kaja Kallas Finnországban. Beszédében végigvette, hogy miért hibázott a Nyugat, amiért pénzre cserélte az elveket, és hogy mi az a három fegyver, amire Oroszország stratégiája alapul az euroatlanti közösséggel szemben.
Ezt nyugati partnerek jelezték az ukrán elnöknek, aki viszont nem nagyon lenne hajlandó Putyinnal szóba állni.
Jens Stoltenberg tisztában van vele, hogy a tárgyalások eredménye szorosan összefügg a harctéri erőviszonyokkal.
Mark Milley a katonai helyett inkább politikai megoldást tart lehetségesnek.
Ilyen érzés egy felszabadított város lakójának lenni.
Moszkva bevetette a gázfegyvert, Chisinau nem fizet, inkább alternatív forrásokat keres. Áram nincs, európai uniós szolidaritás és támogatás van, hogy azzal lehet-e fűteni és világítani, rövidesen kiderül. A Nyugat-barát politikai vezetés mindenesetre még tartja magát.
Trump indulása komoly dilemma a Republikánus Pártnak, amely okkal érezheti úgy, hogy Trumpon úszott el a félidős választáson remélt nagy áttörés.
Ami nem meglepő. A meglepő az, hogy a demokraták milyen szorossá tudták tenni a versenyt.
Mit miért tesz a NATO-tagország békepárti kormánya?
De azért hülyeségnek nevezte, amit az Origo írt a háborúról.
A Political Capital kutatásából derült ki, mennyire hatékony a kormány legújabb valóság-felszámoló kampánya.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem volt elégedett.
A következő sztrájknap november 18., de országszerte számos intézményben már egy vagy több azt megelőző napon is beszüntetik a munkát a pedagógusok.