Jó reggelt, ez itt a napindító, egy őrült nap híreivel.
4 fontos cikk a rakétázáson túl:
Kedd este a fél világ azt találgatta, mi történt egy lengyel falu határában, pánikhangulatban hívták össze az újabb meg újabb vésztanácskozásokat, miközben nem sok biztosat lehetett tudni azon túl, hogy egy NATO-tagországba becsapódott valami, ami megölt két embert.
Szerdán egész nap percről percre közvetítettük a fejleményeket, ebben benne van minden, ami fontos. Kaptunk rengeteg információt, mégis sok a nyitott kérdés. A nyugati világ konszenzusos értelmezése az lett, hogy „nagy valószínűséggel” az ukrán légvédelem lőtte ki a rakétát, de a felelősség Oroszországé, hiszen ők indították a háborút és azokat a rakétákat is, amelyek hatástalanítását az ukránok el akarták érni. Az Európai Parlament terrorista állammá nyilváníthatja Oroszországot.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Mit miért tesz a NATO-tagország békepárti kormánya?
Ami nem meglepő. A meglepő az, hogy a demokraták milyen szorossá tudták tenni a versenyt.
Trump indulása komoly dilemma a Republikánus Pártnak, amely okkal érezheti úgy, hogy Trumpon úszott el a félidős választáson remélt nagy áttörés.
Az agresszor nem áll meg, csak akkor, ha megállítják, mondta Kaja Kallas Finnországban. Beszédében végigvette, hogy miért hibázott a Nyugat, amiért pénzre cserélte az elveket, és hogy mi az a három fegyver, amire Oroszország stratégiája alapul az euroatlanti közösséggel szemben.
Mark Milley a katonai helyett inkább politikai megoldást tart lehetségesnek.
Évtizedek óta nem tapasztalt infláció, recesszió, hiánygazdaság, zuhanó életszínvonal egyszerre jellemzi most Magyarországot.
Zalahalápon minden tanár vállalta a sztrájkot, de a nyilvánosságot csak egyikük. Merse Ferenc 31 éves, végzettség nélkül muszáj biológiát is tanítania, és fogalma sincs, hogyan tudna a saját lábára állni.
A Jugoszláv Néphadsereg gépe 1991-ben Barcsot bombázta. Az okok máig nem tisztázottak, csak feltételezések vannak. Az eset után a légtérsértések megszűntek.
Bár alacsony nyomással, de újra megindult a szállítás Magyarország felé.
Jens Stoltenberg tisztában van vele, hogy a tárgyalások eredménye szorosan összefügg a harctéri erőviszonyokkal.
Miközben Macron elnök kettős mércével vádolta az amerikai kormányt az LNG magas ára miatt, a cseppfolyós gázon egy Párizs mellett bejegyzett cég keresett rengeteget. És még néhány másik is, amelyek mindannyian európai székhelyűek vagy kötődésűek.
Oroszország terrorista állammá nyilvánításához a huszonhét tagállam egyöntetű beleegyezésére lenne szükség.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem volt elégedett.
Ezt nyugati partnerek jelezték az ukrán elnöknek, aki viszont nem nagyon lenne hajlandó Putyinnal szóba állni.
A belga védelmi miniszter írt erről a Twitterén. Ez alapján a legvalószínűbb, hogy tényleg "tragikus incidens" történt, ahogy arra már a lengyel kormány is utalt.
De azért hülyeségnek nevezte, amit az Origo írt a háborúról.
A következő sztrájknap november 18., de országszerte számos intézményben már egy vagy több azt megelőző napon is beszüntetik a munkát a pedagógusok.
Moszkva bevetette a gázfegyvert, Chisinau nem fizet, inkább alternatív forrásokat keres. Áram nincs, európai uniós szolidaritás és támogatás van, hogy azzal lehet-e fűteni és világítani, rövidesen kiderül. A Nyugat-barát politikai vezetés mindenesetre még tartja magát.
Győzelmet ünnepelhetnek a demokraták a félidős választások után az USA-ban, de mekkora siker az, ha két pofon helyett csak egyet kapsz? És tényleg lehet Ron DeSantis az indulását bejelentő Donald Trump ellenében a republikánusok elnökjelöltje 2024-ben? Newsroom podcast Király Andrással.
Két lengyel meghalt a becsapódó rakéta miatt, egyelőre mindenki óvatosan nyilatkozik, hogy ki ezért a felelős.
A NATO-főtitkár szerint a lengyelországi tragédia az Ukrajna ellen indított háború közvetlen következménye.
Ilyen érzés egy felszabadított város lakójának lenni.
A Political Capital kutatásából derült ki, mennyire hatékony a kormány legújabb valóság-felszámoló kampánya.