Jó reggelt, kedves olvasók, ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása. Szokás szerint a hét legérdekesebb-fontosabb anyagait szedjük ilyenkor össze, és előre szólok, hogy a 18. sorban lehet, hogy elrejtettem valami lényeges információt!

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, van sokféle, mindegyiket melegen ajánljuk.

Teljes káosz

A hét legnagyobb port kavaró híre egyértelműen az volt, hogy mivel a kormány teletömte fideszes káderekkel az alapítványoknak átjátszott számos egyetem kuratóriumát, az EU kizárja Magyarországot az Erasmus-programokból és a legjelentősebb uniós kutatás-fejlesztési támogatási programból. A kormány úgy tett, mintha meglepődne és felháborodna a döntésen, pedig jó pár hónapja lehetett tudni, hogy mit kifogásol az EU, és a magyar fél taktikája mégis az volt, hogy megpróbálta becsapni Brüsszelt.

A fideszes összevissza-beszélés különösen élesen kijött a kormányinfón, egész pontosan ez a párbeszéd zajlott le Gulyás Gergely, illetve kollégánk, Szurovecz Illés között:

• 444: Ezt eddig nem vetették fel önök nyilvánosan.
• Gulyás: Eddig a Bizottság se vetette fel nyilvánosan, ezért (...)
• 444: De hát itt van a decemberi, meg a novemberi...
• Gulyás: Egy hosszú határozat tizennyolcadik sorában, persze.
• 444: Hát igen, de benne volt.
• Gulyás: Igen, de miután senki nem kérdezte, ezért a másik tíz, egyébként nagyobb jelentőségű üggyel foglalkoztunk. Csak miután az Erasmus-ösztöndíjat is ebbe a körbe sorolták, ami egy létező, de vitatható értelmezés, ezért most ez vezető hír lett, és azért beszélgetünk róla ilyen hosszan.

A támogatások felfüggesztéséről a Qubit is közölt két cikket, az Erasmus-program kapcsán az egyik oktató úgy fogalmazott, hogy olyan, „mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra”, míg a kutatástámogatások esetleges elesésével kapcsolatban Pálinkás József beszélt arról, hogy itt a kutatók és talán a diákok is látják, hogy itt a kormány ostoba makacssága a probléma. A Lakmusz pedig arról írt a héten, hogy téves számot mondott a kormányinfón Gulyás a felsőoktatásba felvettekről.

Drágulás

Pénteken kijött a decemberi és a 2022-es inflációs adat, és kiderült, hogy az év utolsó hónapjában még tovább gyorsult a forint romlása, 24,5 százalék volt a decemberi infláció, így 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek az árak, míg élelmiszer-infláció összességében 26 százalékos volt. Egy nappal korábban írtunk hosszabban is arról, hogy Európa csak ámulhat azon, hogy mennyire drágulnak a magyar élelmiszerek, tojástól sörig számos rekordot felállított a magyar infláció.

Az élet itthon

Ha az eddigiek nem bizonyultak volna elégnek a belföldi hírekből: a héten felidéztük azt is, hogy a Vodafone-ügylet révén a nyilvánosság attól volt hangos, hogy a 4IG és Antenna Hungária megcsinálta a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását, de arról mélyen hallgatnak, hogy a két cég belekeveredett az utóbbi évek legszövevényesebb bűnügyébe.

Miután Orbán Balázs az egyik fideszes lapban szellőztette meg, miféle külpolitikai célokat vázolt fel állítólag szűk körben Orbán Viktor, Bede Márton véleménycikkben írt arról, hogy azzal együtt lehet élni, hogy Orbán Viktor téved, de azzal nehezen, hogy bármiféle demokratikus kontroll nélkül viheti az országot arra, amerre tippeli a jövőt.

Ács Dániel pedig Orbán szokásos rádióinterjújának egy részletét bontotta ki alaposabban: a miniszterelnök ugyanis azt kifogásolta, hogy az Erasmus-pénzek miatt szerinte Brüsszelben a magyar gyerekeken állnak bosszút, cikkünkben ezért végigvettük, hogy a fideszes hatalom az elmúlt években hogyan szállt rá teljes erőbedobással fiatalokra, ha politikai céljaik éppen ezt kívánták meg. Összeszedtük ezen kívül azt is, hogy mi az a hét dolog, amit csak akkor tudhatunk meg a kormány működéséről, ha rendszeresen megnézzük Orbán kormányülésekről posztolt videóit.

Hazai vonatkozású, visszatekintő cikkünkben megírtuk azt is, hogy ötven évig beszélni sem lehetett Magyarország legsúlyosabb síszerencsétlenségéről.

Háború

A héten Szoledárról szólt a legtöbb hír: a donyecki várost nagyon heves harcok után a jelek szerint tényleg elfoglalják az oroszok, minden bizonnyal jelentős áldozatok árán. Azzal kapcsolatban, hogy mi várható a háborúban 2023-ban, sokat megtudhattunk Rácz András cikksorozatának második részéből, ezúttal a szankciók hatásáról, Putyin utódlásának kérdéséről és a nyugati támogatás kitartásáról esett szó. (Ha valakinek kimaradt volna, az első részt itt lehet elolvasni.)

Magyari Péter pedig Ivan Krasztev szokásosnak mondható évnyitó előadását hallgatta meg. Az ismert bolgár politológus szerint idén nem érdemes békében reménykedni, de beszélt arról is, hogy mi zavarhaja Putyint, vagy hogy miért számíthat sokat, hogy az oroszok rabokat küldenek a frontra.

Foglalkoztunk emellett Putyin esetleges büntethetőségének kérdésével is, és arra jutottunk, hogy az orosz elnököt pont a legnyilvánvalóbb bűne miatt nem állíthatják bíróság elé. Nem Oroszország, de nyilván kapcsolódik valamennyire a háborúhoz, ami Fehéroroszországban történik. A héten arról írtunk részletesen, hogy független újságírókat ítélhetnek hosszú börtönbüntetésre a most kezdődött koncepciós perben.

Választások

Két, a hétvégén esedékes választás elé is írtunk beharangozó cikket, és bár egy pillanatig nem állítanánk, hogy ugyanakkora jelentőségük lenne, most mégis egy blokkban szerepelnek ebben a hírlevélben. Csehországban az elnökválasztás első fordulója jön, és hiába győzték le Babišt a 2021-es parlamenti választáson, megint itt van, hogy borsot törjön ellenfelei orra alá, és ebben egy nyugalmazott tábornok és egy volt rektor tudja megakadályozni.

Ehhez képest talán kevésbé jelentős, de Jászberényben pedig időközi polgármester-választás lesz vasárnap, és ellátogattunk a településre, hogy megtudjuk, mire érdemes számítani ott, ahol 2019-ben a Fidesz az egyik legcsúfosabb vereségét szenvedte el.

Forrongó Dél-Amerika

A kontinens két országában is viharos események zajlottak a héten: Brazíliában a szélsőjobboldali volt elnök, Bolsonaro hívei ostromolták meg az állam legfontosabb intézményeinek épületeit, és részletesen bemutattuk, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetőek fel a trumpisták két évvel ezelőtti ostromához képest, míg Peruban a legalább egy évtizede tartó politikai válsága napról napra súlyosbodik, tüntetőket gyilkoló rendőrökkel, rendőröket felgyújtó tüntetőkkel. Nem látszik a kiút, miközben a volt diktátor lánya már a partvonalnál melegít.

A világ dolgai

Magyari Péter új podcastsorozatának, a Létforgatagnak az első részében Kínával és a koronavírus okozta válsággal foglalkozott, beszélgetőtársa Kozári Zita volt.

Vendégcikkel jelentkezett nálunk Szabó M. István energetikai szakújságíró, aki a vágyott francia atomreneszánsz történetét és a jelenleg megélt kínlódást mutatta be alaposabban.

És részletesebben megnéztük azt is, hogy kié a felelősség az Egyesült Államokban, ha egy hatéves gyerek fegyvert visz az iskolába, és meglövi a tanárát. Mert hogy a közelmúltban épp ez történt meg Virginia államban.

Érdekes cikk volt a Qubiton Kende Ágnes írása, arról, hogy bár a szülők még mindig nagyon szeretnék, de igazából már nem lehet megmondani a gyerekeknek, mennyi időt tölthetnek képernyők előtt.

Tévé

És a végére: megnéztük az HBO Maxon érkező The Last of Ust, amit a nagyon népszerű videójáték alapján készítettek, és ígéretesnek találtuk az első részt.