Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni.
Miután Orbán Viktor az Ukrajnának szánt uniós segítség decemberi vétójával majd a vétó ismételt lebegtetésével biztosította, hogy pár napig a világ szinte minden összes lapja vele foglalkozzon, végül kiment Brüsszelbe a tanácsi ülésre, és gyakorlatilag semmit nem elérve vetette alá magát a többiek akaratának. Arról, hogy hogyan törte le a többi tagállam vezetője Orbán ellenállását, hosszabban is írtunk.
Pénteken írtuk meg, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. A hírt felháborodva fogadta az áldozatok ügyvédje, illetve az egyik áldozat is, de estére a kormánymédia védelmébe vette az igazgató bűnsegédjét.
A magyar nyilvánosságot alighanem leginkább foglalkoztató történet Ungváry Krisztián videója és cikke nyomán formálódott: a történész ugyanis kikutatta, hogy Bayer Zsolt nagyapja miket követett el nyilasként, majd hogyan lett a kommunista diktatúra besúgója.
Orbán Gáspár oszlopos alakításával irányult jelentős figyelem a magyar honvédség csádi missziójára, amiről igazából még mindig nagyon keveset tudni. Cikkünkben összeszedtük, hogy milyen nyílt és burkolt indokok merülhetnek fel a magyar szerepvállalás okaként.
Írtunk arról is, hogy milyen bérfeszültségekhez vezethet az egyetemeken a tanárbéremelés, illetve egész pontosan a felsőoktatási béremelés hiánya: ott tartunk, hogy egy pályakezdő pedagógus többet fog keresni, mint egy 20 éve a pályán levő egyetemi oktató, és ott voltunk Tárnokon, ahol a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem ellen szerveztek lakossági fórumot.
A héten kijöttek a képviselői vagyonnyilatkozatok, erre időzítve megírtuk, miért nem nem érdemes komolyan venni ezeket, a Lakmusz pedig arról írt a héten, hogy kényelmes lenne a kormánynak, de nem lehet csak a „nyersanyagkitettségre” fogni a rekordinflációt, illetve hogy Jordan Peterson az X-en értékelte a magyar családpolitikát, pár trendet azonban benézett.
Hiába nem engedélyezte a rendőrség, anarchista fiatalok összehoztak egy demonstrációt Palesztina mellett. Fotógalériánk és tudósításunk a péntek esti eseményről.
Ukrajnában Zelenszkij elnök és Zaluzsnij főparancsnok nyílttá vált konfliktusa szolgáltatta a legfőbb beszédtémát. Írtunk részletesen arról, hogy hogyan alakult ki ez a viszály, majd pár nappal később végigvettük az aktuális fejleményeket. A hadsereg parancsnoka e hírlevél írásakor még a helyén volt, de a jövő héten nem lepődnénk meg újabb fordulatokon. Oroszországban közben az okozott zavart, hogy az elnökválasztáson indulni készül egy háborúellenes jelölt, akire mintha a Kreml sem számított volna, és hirtelen nem is nagyon tudtak reagálni rá. Épp ezért bemutattuk Borisz Nagyezsgyin váratlan és ki tudja, meddig tartó felemelkedését.
A Közel-Keleten sem enyhült a feszültség, sőt, a három Jordániában megölt amerikai katona esete miatt Joe Biden meglehetősen nehéz politikai helyzetbe került: olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget. Szombat hajnalra aztan kiderült, milyen válaszcsapás mellett döntött a Pentagon: több tucat Irán-közelinek nevezett állást bombáztak Szíriában és Irakban. Írtunk arról is, hogy lebukott a Gázában működő legnagyobb nemzetközi segélyszervezet néhány munkatársa, kiderült, hogy segédkeztek az október 7-i terrortámadásban, és emiatt kérdéses lett az UNRWA jövője. Pedig ha nincs pénz, a palesztinoknak még rosszabb lesz.
Európában a gazdatüntetések okozták a legnagyobb felfordulást a héten, cikkünkben bemutattuk, mi miatt elégedetlenek a gazdálkodók, és hogyan reagál erre az európai politika.
Foglalkoztunk részletesen azzal is, hogy a magyar kormány a jobboldal új kultúrharcát átvéve a világon másodikként betiltaná a műhúst, hogy ezzel védje meg a vidéki életmódot egy még nem is kapható és egyelőre nem is igazán piacképes innovációtól.
A Qubit a héten arról többek között arról írt, hogy valóban korábban kamaszkodnak-e a fiatalok, illetve megnézték, hogy mitől zöldre mosás a zöldre mosás.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila volt.
Hiába nem engedélyezte a rendőrség, anarchista fiatalok összehoztak egy demonstrációt Palesztina mellett. „Ugyanaz a háborús imperialista gépezet nyomja el őket, ami minket is” - mondta a főszervező.
A vagyonnyilatkozati rendszernek évtizedes hiányosságai voltak, de legalább pár napra kellemetlen helyzetbe hozhatott figyelmetlen képviselőket. A további fideszes lazításoknak köszönhetően most már ennek is szinte nulla az esélye.
Tovább nő a bérfeszültség az állami egyetemeken oktatók és a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezése miatt. Az egyetemi oktatók egy jelentős része nettó 300 ezer forint alatt keres, miközben ők képzik a jövő pedagógusait. Szerintük a bérezések körül kialakult helyzet már nem egyszerűen méltánytalan, hanem ez egy alap egzisztenciális kérdés.
Bár az Európai Tanács tavalyi irányelvei után a magyar versenyhivatal is közzétette a maga anti-greenwashing ajánlásait, ez még nem jelenti azt, hogy vége a megtévesztő, félrevezető zöldhullámnak, állítják hazai kommunikációs szakértők.
A zaklatást elszenvedő fiatalok ügyvédje arra figyelmeztet, hogy az elnöki kegyelemben részesített bűntárs „holnaptól bármelyikünk gyermekének a pszichológusa lehet”.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.
Orbán decemberi vétója miatt újra összeülnek az uniós állam- és kormányfők, hogy egyhangúlag döntsenek a költségvetés kiegészítéséről. A csomagnak azonban része az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás is, amit Orbán ellenez.
Lebukott a Gázában működő legnagyobb nemzetközi segélyszervezet néhány munkatársa: segédkeztek az október 7-i terrortámadásban. Több ország leállította az UNRWA támogatását, de még Washingtonban is arról beszélnek, hogy nem szabad az egész szervezetet büntetni. Ha nincs pénz, a palesztinoknak még rosszabb lesz.
Orbán nem vétózott, így villámgyors döntés született az EU-csúcson.
Borisz Nagyezsgyin szinte a semmiből jött, de miután felsorakozott mögötte az igazi ellenzék, a népszerűsége kilőtt. Úgy néz ki, ő maga is kezdi komolyan venni a harcot, a kérdés az, hogy mikor és hogyan állítja meg a hatalom, és hogy ez milyen következményekkel járhat a mai Oroszországban.
Már szerda este elkezdték győzködni a magyar miniszterelnököt, csütörtök reggelre pedig elérték, hogy Orbán is belássa, elfogytak az opciói.
Novák Katalin nem indokolta, miért adott kegyelmet. A Magyar Nemzet és az Origo névtelen szerzői megtették, nem is akárhogy.
A molesztálásokat eltussolni próbáló egykori igazgatóhelyettes a pápalátogatás ürügyén jöhetett ki a börtönből.
Bár jóval több a kérdőjel a Honvédség első önálló művelete körül, mint ahány oszlop mögé Orbán Gáspár megpróbált elbújni, úgy tűnik, ez sem akadálya annak, hogy áprilistól tényleg magyar katonák szolgáljanak Csádban. Közben a magyar-csádi kapcsolatok elkezdtek megtelni minimális tartalommal, de a csádi kaland valódi okait valószínűleg máshol kell keresni.
A keddi káoszba fulladt sóskúti tájékoztató után szerdán Tárnokon tartottak lakossági fórumot a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozóról.
Sorra derülnek ki a részletek a hétfő óta Ukrajnát és a nemzetközi sajtót is lázban tartó Zelenszkij–Zaluzsnij-találkozóról. Az elnök arcvesztés nélkül aligha táncolhat vissza, miközben a katonák úgy látják, a konfliktus „meglehetősen szar” helyzetbe hozta a hadsereget.
Műcsirke már van, a mamutfasírtot még csak tervezik. Leölt állatok helyett laboratóriumban nő a szintetikus hús, ami a hívei szerint az élelmezési válságot is megoldhatja. Ettől a valóság még nagyon messze van, de a jobboldal új ellenséget talált magának, és Magyarország nem akar lemaradni a tiltásban.
Volodimir Zelenszkij nehézsúlyú politikai kihívót teremthet magának, ha valóban kirúgja Valerij Zaluzsnijt, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem bírja már a feszültséget. Az egymásnak ellentmondó információk sokaságát hozó hét eleji hírözön után egész Ukrajna arra vár, hogy tisztuljon végre a kép.
Az állandóan nácikomcsizó műsorvezető megfejtette, miért írta meg a történész, hogy Bayer nagyapja nácikomcsi volt: „Azért, mert harc van. Háború van. Küzdelem van. A szuverenisták, a nemzetállam hívei, a kurucok, illetve a globalisták, a nemzetállam elárulói, a labancok között.”
A klímaharc oltárán feláldozott mezőgazdaság, a vidék magára hagyatottságának érzése, egy pocsék év, bezuhanó bevételek, a tiltakozásokra rátelepedő jobboldal: az EP-választások előtt engedni kénytelenek a nemzetközivé vált gazdatüntetéseknek.
A verbális, érzelmi és szexuális abúzustól az elhízásig mindent összekötöttek már a kamaszkor eltolódásával, de tényleg létezik a jelenség? Mi a baj azokkal a szenzációsnak ható megfigyelésekkel, amelyek szerint alig 100-150 év alatt 5-6 évvel is korábbra tolódhatott a pubertáskor kezdete, elsősorban a lányok esetében?
Hét helyen legalább 85 célpontot találtak el. A légicsapások a közel-keleti konfliktus további eszkalálódását jelzik.
Az Index és a honvédelmi miniszter által posztolt fotók bebuktatták le a miniszterelnök fiát, aki valamiért egy hivatalos tárgyalódelegáció tagjaként utazott N'Djamenába.
Irán-közeli fegyveresek megölték három amerikai katonát Jordániában. Joe Bidennek egy olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget.