Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel és videóival. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni + feliratkozni.

Árvíz

A hétvégén tetőzik az árvíz Budapesten, az elmúlt héten végigkövettük, ahogy megérkezett az áradás Magyarországra. Megnéztük, hogyan zajlott a felkészülés a védekezésre, a levegőből néztük meg, hogyan nő meg a vízszint a Dunakanyarban, és elmentünk többek között Pilismarótra, ahol az előrejelzések az egyik legkritikusabb helyzetet jósolták.

Az árvíz miatt természetesen megjelentek a politikusok is a gáton, mi Magyar Péterrel és Vitályos Eszter kormányszóvivővel beszéltünk egyik nap a folyó mellett.

Kínai kapcsolat

Belső dokumentumokból tudtuk meg, hogy az Orbán család bányájából szállítottak építőanyagokat a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához. A beruházás részleteit titokban tartják, így eddig nem tudhattuk, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagjai is profitálnak belőle. A gigantikus vasútfejlesztési projekt részleteiről eddig szinte semmilyen részletet nem árult el a kormány, a héten videóriportban is megmutattuk, mit tudni és nem tudni a Kínának rendkívül előnyös beruházásról.

És írtunk arról is, hogy a magyar–kínai megállapodás tartalmát ugyan továbbra is titkolják, a kínai–szerb viszont nyilvánosságra került, és abból azért le lehet vonni néhány következtetést.

Az élet itthon

Közeleg a fővárosi közgyűlés alakulóülése, és még mindig nem tudni, Karácsony Gergely hogyan tudja majd vezetni az önkormányzatot. A héten írtunk arról, hogy Magyar Péter Vitézyt akarja betolni a legnagyobb fővárosi cégekért felelős főpolgármester-helyettesnek, és megnyirbálná Karácsony hatásköreit.

Vasárnap választás lesz az egyik pécsi szavazókörben, miután a nyári választás döntetlent hozott. Mint felvezető cikkünkben írtuk, bármi is lesz az eredmény a 15-ös választókerületben, a közgyűlésen marad a patthelyzet: a többséghez 13 mandátum kellene, a Fidesznek 11 van, az ellenzéknek 9.

Új igazolást jelentett be a „Szuverenitásvédelmi” Hatóság: új „kutatóintézetük” élére az ex-III/III-as Horváth Józsefet nevezték ki. A volt elhárító az utóbbi években minden mögött külföldi befolyásolást sejtett - a Pegasus-botrány szerinte nemzetközi tőkéscsoportok harca, az SZFE-tüntetés kormánygyengítő forgatókönypróba, a sok bombariadó külföldről vezérelt, összehangolt akció volt. De egy dolog fix volt: az oroszokkal nincs baj.

Foglalkoztunk az egykori balatonalmádi postásüdülő épületének történetével is: a Posta 2020-ben zárta be az üdülőt, a pénzt a dolgozók bérfejlesztésére akarta költeni. De az épület sorsáról azóta sem tudni semmit, a Fideszt megbuktató új városvezetésnek lennének ötletei.

A Lakmusz a héten többek között arról írt, hogy több mint 380 ezer telefonszámot adott át a Rogán vezette Kabinetiroda Balásyéknak egy tavalyi telefonos kampányhoz, illetve hogy Bese Gergő nemcsak megáldotta a Megafon irodáját, hanem az influenszerképzésen is részt vett.

A hét egyik legolvasottabb cikke volt, melyben utánajártunk az elmúlt évek egyik legmeredekebb, de mégis szélsebesen terjedő szóbeszédének. Nem átlagos pletyka, amiről szó van: megnevezi a helyszínt, időpontot, elkövetőket, áldozatokat. Különböző verziókban terjed kiirthatatlanul a neten és a keleti országrészben. Az érintettek cáfolnak, és nem értik, mi történik körülöttük. Az igazság kiderítését viszont senki nem könnyíti meg, beleértve a hatóságokat is.

Robbanó csipogók

A hét legfurcsább története a Libanonban tömegesen felrobbantott csipogókkal kapcsolatos magyar szálé volt: ezzel kapcsolatban írtunk arról, hogy atomtudós környezetgazdálkodó politológus a csipogók magyar „beszállítója”, és amikor megnéztük Bársony-Arcidiacono lakcímeit, akkor rejtélyes postaláda-feliratokat, üres lakásokat és évtizedek óta Olaszországban élő szülőket találtunk. Írtunk magáról a támadásról is persze, kitérve arra, hogy Izraelnek úgy és ott sikerült eltalálniuk az Irán által támogatott Hezbollahot, ahogy és ahol a legjobban fáj.

A világ

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban írtunk arról, hogy az európai embargós politika fő célja már nem a teljes tiltás, hanem az, hogy megdrágítsák a harmadik országok közreműködésével bonyolított orosz kereskedelmet, és a kínaiak mellett törökök, arabok, örmények is segítenek az oroszoknak kikerülni a nyugati szankciókat.

Beszámoltunk arról is, hogy súlyos anyagi gondokkal küzd az egyik legismertebb amerikai űrstartup, az Axiom Space, és a történetnek magyar vonatkozása is van, hiszen ez a cég viszi fel elvileg az ISS-re a magyar asztronautát, Kapu Tibort. És írtunk az észak-karolinai republikánus kormányzójelölt viselt dolgairól is. Mark Robinson esete örök tanulság: ha az ember politikusnak áll, törölje a régi profiljairól a kellemetlen tartalmakat.

Videó

Athénban az elmúlt pár évben jelentősen emelkedett a turisták száma. A kereseti lehetőségeken túl ez számos problémát is hozott: a helyiek kiszorulnak a belső kerületekből az Airbnb-k miatt, a legnépszerűbb környékek kezdik elveszíteni korábbi karakterüket. A túlturizmusról szóló sorozatunk befejező része a görög főváros problémáiról szól.

Podcast

A fogamzásgátló piacra dobásával a nők joggal érezhették úgy, hogy végre kezükbe vették a saját testük irányítását. A hatvanas évek óta azonban már tudjuk, hogy ez sok nőgyógyászati vizsgálatot, kellemetlen köröket, fizikai mellékhatásokat és komoly anyagi terheket is jelent. Erről volt szó a Tyúkól legújabb részében.

Jó

Szimler Bálint első nagyjátékfilmje, a Fekete pont érzékenyen és szórakoztatóan térképezi fel, hol kezd elromlani minden, ami jó: az iskolában.

Qubit

A demencia több százezer embert érint Magyarországon, miközben a családtagjaikat is megviseli az állandó felügyelet. A Qubit videósorozatának második részében hozzátartozókkal és szakemberekkel beszélgettek a gondozásról és az ellátórendszerről. És foglalkoztak a héten azzal is, hogy hova tűntek a vidéki diszkók, illetve hogy van-e biológiai alapja a férfináthának.