Mit mond Orbán Viktor az oroszokról, kitart-e a Tisza lendülete, illetve kitalál-e valamit az "óellenzék", hogy visszajöjjön a pályára - nagyjából ezek a fő kérdései az idei október 23-i ünnepségeknek.

Mozgalmas év az idei a belpolitikában, a Fidesz botrányról botrányra bukdácsol (kegyelmi ügy, Bese-ügy), nemrég pont egy 56-os tematikájú baklövést követett el Orbán Viktor politikai igazgatója azzal, hogy közölte, mi 56-ból okulva nem védekeznénk az ukránok helyében. A kegyelmi ügyből és Varga Judit lemondatásából megszülető Tisza eközben már a Fidesz nyakán liheg a támogatottsági adatok szerint, a régi ellenzék pártjai közül lassan az számít nagy támogatottságúnak, amelyik bejutna a parlamentbe, a kisebb támogatottság pedig konkrétan nullát jelent.

Bár Orbántól nem áll távol, hogy egy ilyen szorult helyzetre erődemonstrációval, a tábor méretének megmutatásával válaszoljon, idén október 23-án ez nem így lesz.

Reagál vagy felülemelkedik?

A kormányfő idén egy körülkerített helyszínen, a Millenárison tartja a beszédét. Mivel a hely korlátozott befogadóképességű, így nem lesz része az ünnepet értékelő elemzéseknek az a számháború, hogy hány embert tudott mozgósítani a kormánypárt. Ráadásul a biztosat is bebiztosítja Orbán azzal, hogy az árvízi védekezésben résztvevőket meghívta díszvendégnek.

Orbán az utóbbi években egyszer tartott utcai beszédet október 23-án: a parlamenti választások előtti évben, 2021-ben, a Bajcsy-Andrássy kereszteződésében. Akkor egy Békemenet is támogatta őt, nyugatellenes beszédében pedig a kampányt vezette fel.

Azzal, hogy meghívottaknak vagy regisztrált vendégeknek beszél Orbán, az elmúlt két év gyakorlatát folytatja, az viszont új, hogy újra Budapesten szerepel. 2023-ban a veszprémi várban, 2022-ben a zalaegerszegi Mindszenty József Látogatóközpontban mondott beszédet szűrt közönségének. Hogy idén miért döntött így, azt nem tudjuk, ezzel mindenesetre kiküszöbölték a kockázatát annak, hogy adott vidéki városban a Tisza összehozzon egy zajosabb-látványosabb ellentüntetést. Csak a példa kedvéért vegyük a két fenti várost: Zalaegerszegen 31, Veszprémben 36 százalékot kapott a Tisza a júniusi EP-választásokon, a veszprémi eredménnyel majdnem megverte a Fideszt is.

A 2021-es beszéde előtti években időben visszafelé haladva így néztek ki az Orbán-szereplések az 56-os forradalom évfordulóin:

• 2020 - a kovid miatt nem volt
• 2019 - Zeneakadémia, beltérben, meghívottaknak
• 2018 - Terror Háza előtt, Andrássy út
• 2017 - Terror Háza előtt, Andrássy út
• 2016 - Kossuth tér
• 2015 - nem volt
• 2014 - nem volt

A nagy kérdés az, hogy Orbán a választások utáni első ünnepi beszédében mit kezd, kezd-e egyáltalán bármit a napi ügyekkel, az oroszokkal, a háborúval, a belpolitikai helyzettel. A kormányfő évek óta igyekszik a csip-csup dolgokon felülemelkedő, nagy rendszerszintű megfejtésekbe bonyolódó beszédeket mondani. Mint idén március 15-én is, amikor sem a kegyelmi ügyre, sem annak folyományaira, a köztársasági elnök lemondására nem vesztegetett egy szót sem, de még Szentkirályi Alexandrát sem említette meg, akiről egy nappal azelőtt derült ki, hogy főpolgármester-jelöltként indítják.

Meglátjuk, folytatódik-e ez az irány a júniusi, fideszes mércével gyenge eredményeket hozó választás után is, vagy Orbán ritmust vált, és reagál az Orbán Balázs-féle mondatokra, az oroszpártiságra utaló ügyekre is. Elválik, van-e mondanivalója az átrendeződő politikai erőtérről, a Tisza feljöveteléről, a régi ellenzék és Gyurcsány háttérbe szorulásáról. Vagy ismét a szokásos brüsszelezős-birodalmazós beszédet halljuk majd, amelyben a szovjetekhez (oroszokhoz) való viszonyunk, az 56-os magyar függetlenségi harc a jelenre kivetítve csak az EU-USA-Soros háromszögben értelmezendő.

Mit tud a Tisza?

A Bem térről a Széna térre vonuló Magyar Péternek egyszerre politikai ziccer és kockázat a mostani október 23. Ziccer azért, mert jobboldali háttértörténettel érkezett a politikába, így a személyére és pártjára nem vetül az az árny, ami az MSZP-nek és a DK-nak történelmileg mindig is megnehezítette az október 23-i megemlékezéseket. A Tiszának elhihető, hogy őszinte az a kisfilmjük, amelyben egy apa felidegeli magát
Orbán Balázs szavain, és lyukas lobogóval utcára megy, ez jól rímel Magyar lobbanékony karakterére is. Az eddigi tömegrendezvényei politikai értelemben jól sikerültek, pár hetes karrierrel a háta mögött vágott bele a március 15-i Andrássy úti demonstrációba, ami a komoly szereplők közé emelte őt, aztán áprilisban a Kossuth teret, a választás előtt a Hősök terét is sikerült megtöltenie.

De ez adja a kockázatát is a mostani rendezvénynek. Mindenki azt fogja nézni, hogy a korábbi, felspannolt hangulatban összejött tömeget sikerül-e továbbra is utcára vinnie Magyarnak úgy, hogy nem közelednek választások. Lehetnek akármilyen sokan is, ha nem lesz mérhető egy Hősök teréhez, Kossuth térhez az emberek mennyisége, azt lelombozóként élheti meg ő is és a szimpatizánsok is. Ha viszont elárasztják Buda utcáit, akkor nagy erőt adhat, hogy nagyobbak és látványosabbak voltak a nemzeti ünnepen, mint a Fidesz.

Orbáné mellett Magyar beszédére is érdemes lesz figyelni. Ez az első olyan rendezvény a választások után, amelyen Magyar Orbánnal verseng (augusztus 20-án Orbán-beszéd híján nem ez volt a helyzet). Kérdés, ki hogyan jön ki ebből, Magyar mivel és hogyan tudja fenntartani a lelkesedést, milyen tétet tud adni a következő időszaknak úgy, hogy legközelebb két év múlva dönthetnek a politikáról a választók. Beemel-e egy hosszabb távon is kitartó új tematikát, meghirdet-e valami újdonságot, akár mondanivalóban, akár politikai eszközök terén, vagy marad egyelőre a bevált üzeneteknél.

Csapdában

A DK-MSZP-Momentum-Jobbik-féle ellenzék az utóbbi években a Fideszhez hasonlóan nem gondolkodik nyílt utcai nagyrendezvényben október 23-án, pártszínekben legalábbis semmiképp. Utoljára 2021-ben tudtak némi erőt felmutatni Orbán akkori szereplésével szemben, akkor felszólaltak a pártok vezetői is. Tavaly és tavalyelőtt viszont már oktatási tematikájúak voltak a demonstrációk, ezeken pártszónokok és pártzászlók nem voltak, és Karácsony Gergely mint főpolgármester mondott Orbán-ellenes beszédeket. Saját kis pártrendezvények vagy akciók persze voltak, Gyurcsány például közönség nélkül beszélt, és a Facebookon élőzte, a Momentum a Karmelita előtti kordonokat öntötte le vörös festékkel, a Jobbik-elnök Gyöngyösi is beszédet mondott Mansfeld Péter emlékművénél.

Most, miután június 9-én a földbe döngölte őket a Tisza, és a közvélemény-kutatások szerint azóta is gyengülnek, róka fogta csuka a helyzetük: különösen fontos lenne nekik egy jól sikerült rendezvény, hogy megmutassák, még megvannak, és ne csak a Tiszával legyenek tele a hírek, viszont nem tudnak ilyet szervezni, mert nem tudnak utcára vinni pártként tömegeket.

Nagyjából ennek megfelelően nem is csinálnak semmit, az eddigi információk szerint a DK a Facebookon ünnepli meg a 13. születésnapját, elnökségi tagjai az Ötvenhatosok terén koszorúznak, majd Gyurcsány Ferenc a korábbi években megszokottakhoz hasonlóan idén is sajtónyilatkozatot tesz. A Momentum az éppen bontás alatt lévő Rádió előtt demonstrál fáklyákkal este. Az LMP teljes szétesésben, a Párbeszéd nem is nagyon létezett soha, a Jobbik éppen a rendpártiság és széljobb felé próbál visszatérni, ami miatt Gyöngyösi Márton a napokban ki is lépett. A sokadszorra Új Korszakot hirdető MSZP október 22-én Kaposváron délután tart megemlékezést.

A Mi Hazánk idén viszont újít: általában a Corvin közben ünnepelnek, idén a Turult „védik meg”, ráadásul 17 "hazafias szervezettel", amelyek között szoftnáci szervezet is van a Légió Hungária révén.