Szép jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele. Van mindenféle más hírlevele is, ezekből itt lehet válogatni. De indítsuk a napot négy nagy cikkel:
Hogyan jutottunk el odáig, hogy a teljesen magyar nyelvű egyházmegye vezetője ukránul is áldást mond és hogy állnak a kisebbségi jogok Kárpátalján? Ez most a gesztusok ideje, a magyar, román, bolgár és más nemzetiségek fiai együtt harcolnak az ukránokkal az agresszor ellen már 2014 óta. Riportunk Ungvárról, ahol egyre több a katonasír, és egyre kevesebb a magyar.
Bár a külügyi államtitkár gyakran jár Ukrajnában, és újra átszállás nélkül lehet vonatozni Budapest és Kijev között, Donald Trump egyik tanácsadója szerint a magyar miniszterelnök az oroszokkal van jó kapcsolatban. Szijjártó Péter külügyminiszter vidám hangulatú keleti kiruccanása után borús hangulatban érkezett Brüsszelbe, ahol szerinte még a karácsony sem volt képes megfékezni a háborús hangulatot.
Szijjártó borús kedve ellenére mégis megszavazott egy szankciós csomagot, miután sikerült „kigyomlálni az őrült ötleteket”, és ismét kimenteni Kirill pátriárkát a szankciók alól. A külügyminiszter a grúz tüntetők ellen erőszakot elkövető rendőri vezetőket is kimentette a szankciók alól, amire az észt külügyminiszter azzal reagált, hogy magyar kollegája egy másik csapatban játszik.
A szankciók annyira nem működnek, hogy Oroszország újból kénytelen volt történelmi csúcsra emelni a kamatot. Orbán békemissziózásának is meglett a foganatja, Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök nyilatkozta azt, hogy senki nem gondolhatja komolyan, „hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül”.
Orbán a parlamentben válaszolt képviselői kérdésekre, egy ponton pedig megdicsérte az MSZP elnökét. A miniszterelnök szociális kérdésekben százszázalékosan egyetértett Komjáthi Imrével, és arra kért minden pártot, „hogy a külpolitikában segítse a kormányt, hogy közre tudjon működni a békében”.
Mi kell a békéhez? Erő. Ahhoz meg jó sok pénz, aminek a Honvédelmi Minisztérium nincs is híján. Már ha a kampányaikra költött összegeket nézzük. Másfél év alatt több mint kétmilliárd forintot költött kommunikációs keretszerződésekre. És ez csak az az összeg, amire a Lakmusz adatigényléseiből fény derült. Közben a minisztérium egyik üdülője szép csendben NER-közeli kezekbe került Csopakon.
„Annak, hogy Magyarországot továbbra is Európa legkorruptabb országának tartják, és gazdaságilag is lemarad társaitól, kevés köze van Brüsszelhez, Soros Györgyhöz vagy a külső, fosztogató erőkhöz” – ezt David Pressman mondta magyarországi a megbízatásának lezárása alkalmából rendezett fogadáson.
A karácsonyi háborús szankciókon túl más miatt is fájhatott Szijjártó feje Brüsszelben. Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az országban 2022 nyara óta csak állami tulajdonú, vagy államilag ellenőrzött szolgáltatók nyújthatnak orvosilag asszisztál reprodukciós szolgáltatásokat. Egy rakás (több mint 400 milliárd forint) EU-s pénztől is elesik Magyarország, miután a hatóságok két év alatt sem feleltek meg a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához szükséges feltételeknek.
A kormány sokadik olyan kampányát indítja, melyben gazdasági fellendülést ígér. Van egy új, huszonegy pontos akcióterv is, amelyről Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár és volt jegybankelnök podcastunkban azt mondta, hogy nem dinamizál. A kormánynak szerinte nincs is nagy mozgástere arra, hogy 2025-re érdemi lendületet adjon a gazdaságnak, és igazából kívülről várják a csodát.
A KSH közben közölte, hogy jövőre új módszertan szerint számolnak inflációt, Orbán Viktor pedig egy elkerülő út átadásánál a főváros és vidék viszonyáról osztotta meg gondolatait: „Az mégsem járja, hogy Budapest fejlettsége az uniós átlag 158 százalékán áll, az összes többi meg átlag alatti.”
Rejtélyes drónok tűntek fel több keleti parti államban, amiről a hivatalos szervek több hét után is csak annyi tudtak mondani, hogy nyugalom, vizsgáljuk a dolgot. Közben a politikusok válaszokat követelnek, Donald Trump szerint pedig a kormánynak tudnia kell, hogy mik a drónok, ha meg nem tudja, akkor le kéne lőni őket.
Elvesztette a bizalmi szavazást Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciója, így várhatóan februárban előrehozott választás jöhet. Törökország barátságtalan hatalomátvételének nevezte Donald Trump megválasztott amerikai elnök a Szíriában történteket.