Az eddig ismertetett felmérések óriási fideszes győzelmet ígérnek a magyarországi EP-választáson. A Fidesz messze a legjobb eredményt érheti el nemzeti szinten az egész EU-ban, de a hazai választások történetében is rekordot dönthet. Először van ugyanis teljesen reális esélye egy pártnak, hogy listás, vagyis teljesen arányos szavazási rendszerben is elvigye a kiosztható mandátumok kétharmadát, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a 21 kiosztható mandátumból 14-15-öt a Fidesz-KDNP szerezzen meg. Ez még a 2009-es, 14 mandátumot hozó, szintén óriási győzelemnél is nagyobb siker lenne, mert akkor még eggyel több, 22 képviselője volt Magyarországnak. 

A Fidesz számára fontos érv lesz az elsöprő győzelem, amikor a magyar kormány erősen vitatott intézkedéseit kezdi majd vizsgálni az új Európai Bizottság. 

Egy ilyen eredmény komolyan megnehezíti majd az ellenzék felkészülését az önkormányzati választásokra, mert a megsemmisítő vereség a 2018-as kudarc utánihoz hasonló belső válságokat hozhat. Tavaly az MSZP, a Jobbik és az LMP is lecserélte a választás után az elnökét.  

A Fidesz számára két körülmény is kedvez a mostani választáson. Az egyik az óriási mozgósítási képessége, a másik az ellenzéki oldal széttöredezettsége. 

Jóval magasabban lehet a küszöb

2014-ben nem egészen 29 százalékos volt a részvétel, a mostani felmérések azonban 45-50 százalékos érdeklődést mutatnak. A Fidesznek most alapvető érdeke, hogy nagyon sok szavazóját buzdítsa részvételre. Minél többen szavaznak ugyanis, annál több voks kell az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez, és most sok olyan párt van, amelyeket éppen e küszöb környékére mérnek a közvélemény-kutatók. 

Öt éve 116 ezer szavazat kellett egy EP-mandátum megszerzéséhez Magyarországon. Ha 50 százalékos lesz most a részvétel, akkor idén már 200 ezer kellene. Éppen ezért a Fidesz a biztos győzelem tudatában is nagyon erősen kampányol.Orbán Viktor minden idők legfontosabb EP-választásának kiáltotta ki a szavazást, hogy felkeltse hívei érdeklődését. Ismét volt nemzeti konzultáció és fideszes aláírásgyűjtés (programpontok a „betelepítés” ellen), amelyek alkalmasak lehettek a tavalyi szimpatizáns-listák frissítésére. Ezek alapján a mozgósítás személyre szabott, és igen hatékony lehet. A szavazás napján is várható, hogy telefonon, SMS-ben és személyesen ellenőrizzék a szimpatizánsokat, éltek-e már választójogukkal. Sorra tartják a fideszes politikusok a lakossági fórumokat, szerte az országban, ahogy ez a 2014-es választás előtt rendezett úgynevezett rezsicsökkentési fórumok óta már hagyomány a pártban választások előtt. 

Ahogy a 2018-as választás után írtuk, nagy szerepe volt tavaly a mozgósításban a Fidesz polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek. Akkor a központból azt üzenték nekik, hogy a saját bevételekkel már alig rendelkező, hitelt is csak kormányzati engedéllyel felvenni képes önkormányzatok csakis akkor számíthatnak pénzre, közmunkára, pályázati győzelmekre, ha sok embert visznek el szavazni a Fideszre. Ez az érv a kistelepülések független vezetőire is hatott, és mindenki igyekezett jól teljesíteni, aminek látszott is az eredménye. A Fidesz kiugróan jól szerepelt olyan kistelepüléseken is, ahol korábban sokkal alacsonyabb volt a részvétel. 

Most az őszi önkormányzati választással motiválják a helyi vezetőket a Fideszben: a biztos újrainduláshoz kell ezúttal a mozgósítással bizonyítani. 

A Fidesznek ezen a téren is óriási előnye van a többi párthoz képest, hiszen sokkal több önkormányzati emberük van. A legutóbbi önkormányzati választáson a Fidesz nagyjából 3300 polgármesteri és képviselői helyet szerzett az országban, míg a Jobbik nem egészen 500-at, és valamivel kevesebbet a baloldali pártok jelöltjei (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) összesen. Az ellenzék erőforrás problémáját jól mutatja, hogy nagyon kevés szavazatszámlálót tudtak a hét elejéig delegálni, több ezer választókörben várhatóan egyetlen ellenzéki delegált sem lesz, holott pártonként kettőt is küldhetnének. 

Az EP-választások eddig a nagyvárosiakat, leginkább a budapestieket mozgatta meg igazán, 2014-ben egyes fővárosi kerületekben az országos átlag kétszerese volt a részvétel. Ez a helyben viszonylag erős ellenzéknek segített valamennyit. Egy jelentős vidéki mozgósítással a Fidesz ezt jól tudja kompenzálni.

Sok kicsi

Az ellenzéki pártok közül az 5 százalékos küszöb átlépésére teljes magabiztossággal csak a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd lista számíthat, mindkettőt valamivel 10 százalék fölé mérik, és nagyjából hasonló eredményeket érhetnek el. A DK-t is stabilan 5 százalék fölé mérik, ám egyes felmérések még a statisztikai hibahatáron belül. A Momentumot valamivel 5 százalék fölé, az LMP-t ez alá mérik, és 1-3 százalékra számíthat még a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk is. A Fidesznek 50 százalék feletti szavazatot jósol a legtöbb kutatás. 

Az 5 százalékot el nem érő pártlisták szavazatai elvesznek az eredmény kiszámításakor. Ha mondjuk csak az LMP, a Kétfarkú és a Mi Hazánk nem éri ezt el, ahogy ezt a legfrissebb felmérések jósolják, akkor is elveszik az ellenzékre adott voksokból mintegy 320 ezer darab, vagyis a nem fideszes szavazatok közel 18 százaléka (50 százalékos részvétellel, 4 százalékos LMP-vel, 2-2 százalékos Kutyapárttal és Mi Hazánkkal, 55 százalékos Fidesszel számolva, ami az utóbbi egy hónap méréseinek az átlaga). Ha a Momentum se érné el az 5 százalékot egy ilyen helyzetben, akkor közel félmillió ellenzéki szavazat veszne el. Az már összes ellenzéki szavazat negyede.

Ha valóban 50 százalékos lenne a részvétel, akkor a Momentumnak 25 ezerrel több szavazót kell elvinnie, mint tavaly a parlamenti választáskor, hogy átlépje a küszöböt, az LMP-nek meg kellene tartania a tavalyi szavazóinak a felét, a DK-nak pedig a kétharmadát. Ha alacsonyabb lenne a részvétel – vannak mérések, amelyek legfeljebb 45 százalékost jósolnak – akkor valamivel könnyebb lehet az ellenzék helyzete. 

Rá lehet venni ennyi embert?

50 százalékos részvétel mellett az 55 százalékos győzelemhez 2,2 millió szavazat kellene a Fidesznek, hogy biztosan vigyék a mandátumok kétharmadát. Ez 600 ezerrel kevesebb szavazat, mint amit tavaly kaptak, de valójában ennyi otthonmaradót sem engedhetnek meg maguknak, mert tavaly a 2,8 milliós táborból 200 ezren külföldről, levélben szavaztak. Most ennyi levélszavazat aligha lesz, hiszen a romániai és a szlovákiai magyarok az otthoni választáson vesznek részt, és csak a szerbiai és ukrajnai magyarokra számíthat a Fidesz. Vagyis valójában csak 400-500 ezres lemorzsolódást engedhet meg magának a kormánypárt, ha minden idők legeslegjobb eredményére törekszik. 

Ez őrületes teljesítmény volna, hiszen 2014-ben csak 1,2 millióan szavaztak a Fidesz-KDNP listára az EP-választáson, mintegy egymillióval kevesebben, mint a másfél hónappal korábbi parlamentin, 2014 áprilisában. 

Ezért volt különösen fontos a Fidesznek, hogy kormányzati hirdetésekkel és konzultációval már jóval a hivatalos kampányidőszak előtt választási üzemmódba álljon, és ezért költött március végéig már 15 milliárdot a kormány kommunikációra. A kormányzat nemzetközi vitái, és új olasz és osztrák szélsőjobboldali szövetségesei is ezért kaphattak ekkora hangsúlyt: mutatják, hogy nagy a tét, háborús a helyzet.

Nem történt csoda

Közben az ellenzéki pártok rossz állapotban vannak. A politikai centrum felé húzó Jobbik elvesztette aktivistáinak igen jelentős részét, és lehetséges, hogy most nem ők lesznek a legnagyobb ellenzéki erő, mint voltak tavaly, illetve a 14-es önkormányzati és EP-választáson. 

Az MSZP évtizedes belső háborúit alig volt képes csillapítani: a párt egyes körei által fideszes ügynöknek tartott politikusokat nem tudták kiszorítani, és egy kellemetlen választási eredmény újra megnyithatja a hatalmi harcokat a pártban. Az LMP kiutálta a pártból két társelnökét (Szél Bernadettet és Hadházy Ákost), és az ellenzéki összefogást mereven elutasítók jutottak hatalomra, miközben a párt elvesztette a tavalyi szavazóinak mintegy felét a legtöbb felmérés szerint. Ha most nem jutnak mandátumhoz, akkor az LMP kaotikus belső viszonyai tovább morzsolhatják a pártot. 

A DK pozíciója stabil, de ez azt is jelenti, hogy nagyon csekély mértékben növekszik: a 14-es EP-választáson 226 ezer, a tavalyi parlamentin 308 ezer szavazatot kaptak, holott az összes többi párt ennél sokkal nagyobb különbséggel tudott mozgósítani a parlamenti szavazásra, ahol a részvétel majdnem 70 százalék volt, bőven több mint kétszerese az EP-választásnak. A Momentum valamelyest erősödhetett tavaly óta, de ez annyira elég, hogy most reális esélye legyen egy mandátum megszerzésére. 

A Fidesz közelébe senki se tudott felzárkózni tavaly óta. A Jobbik gyengülésével egyetlen ellenzéki erőnek sincs komoly esélye még a 15 százalék elérése sem. 

Helyzetüket nehezíti, hogy az ellenzéki pártok erőforrásai rendkívül szűkösek. Már a kampány előtt legalább tizenötször-hússzor többet költött a kormány reklámokra, mint az összes többi párt együttvéve a kampány idején képes lehet. A rendkívül erős kormányzati propaganda pedig csak a Jobbik gyengítésére hivatott Mi Hazánk mozgalmat mutogatja semleges vagy pozitív színben az embereknek az ellenzéki oldalról. 

Kalkulátor: néhány ezer szavazat is számít az ellenzéki oldalon

Érdemes megnézni a mandátumosztó kalkulátoron, hogy mennyit számít a részvétel, és akár néhány tízezer szavazat mozgatása is.

Ha a Fidesz csak 1,8 millió embert tud elvinni, az MSZP és a Jobbik 500-500 ezret, a DK 240 ezret, a Momentum 180 ezret, az LMP 150 ezret, a Mi Hazánk és a Kutyapárt 50-50 ezret, akkor 13 képviselője lesz a Fidesznek, 3-3 a Jobbiknak és az MSZP-nek, és 1-1 a DK-nak és a Momentumnak. Ha minden így marad, de a Fidesz már 2 millió szavazatot kap, akkor kiesik a Momentum, és a Fidesznek 14 helye lesz. Ha a Fidesz 2,2 millió szavazatot kapna, és a Momentum 200 ezret, azaz a kiindulóponthoz képest a fideszes tábort 400 ezerrel, a momentumost pedig csak 20 ezerrel bővítjük, akkor ugyanazt az eredményt kapjuk, mint az első szimulációkor: 13-3-3-1-1. 

Ha a kiindulópontnál 200 ezerrel adunk többet a Fidesznek, és 100-100 ezret elveszünk az MSZP-től és a Jobbiktól, akkor 15-2-2-1-1 lesz a mandátumok elosztása. Ha az LMP-t ehhez képest csak 20 ezer szavazattal növeljük, akkor ők is bejutnak, és a Fidesznek eggyel kevesebb mandátuma lesz. Ha a Momentum és az LMP is csak 150 ezret kap, akkor egyik sem jut mandátumhoz. 

Ez a játék leginkább arra jó, hogy jelezze: a kisebb pártokra adott néhány tízezer szavazat hiánya vagy léte is döntő lehet abban, hogy sikerül-e mandátumot szerezniük, míg a Fidesz azzal nyer a legtöbbet, ha minél több párt marad az 5 százalékos küszöb alatt.

Most nem nagyon volt szó összefogásról

Lengyelországban úgy sikerült szorossá tennie az ellenzéknek a versengést, hogy a jobbközép-balközép és zöld pártok közös listát állítottak, és így mostanra 2 százalékpontra megközelítették a kormányzó Jog és Igazságosságot. Magyarországon az MSZP elnöke ugyan felvetette a közös listát, de információink szerint erről még a saját pártjában sem volt konszenzus, és a többi párt sem érdeklődött az ötlet iránt, az addigra már együttműködést ígért Párbeszéden kívül. Ebből lett az a fura helyzet, hogy az MSZP-Párbeszéd listát „az egyetlen közös lista” szlogennel reklámozzák, holott a Fidesz-KDNP is közös lista.