Oltás okosba'

reggel 4
2021 január 13., 06:02

Jó reggelt! Tegnap hideg volt, ma nem lesz hideg. Mi folyik itt?

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

AHOGY SZOKTUK

Aki kicsit is nyitott füllel járt Magyarországon az utóbbi napokban, az nyilván hallotta a susmust arról, hogy nem csak egészségügyi dolgozókat és a szociális otthonok lakóit oltják be az országba egyébként nagyon kis számban érkezett koronavírus-vakcinával. És aki ezt hallotta, nyilván csak legyintett: hát persze, nálunk ez mindig így megy.

Szász Zsófi most megírta, hogy igen, tényleg így megy, ügyeskedéssel és kis szerencsével bárki beoltathatja magát Magyarországon. Gyakorlatilag elég megtudni, hogy hol oltanak, odamenni, és kérni a szurit.

photo_camera Fotó: MARKUS SCHREIBER/AFP

Az első reakció a hírt olvasva mindenkiben az, hogy tessék, a kiváltságosoknak és jól értesülteknek megint nem kell sorban állniuk a nép egyszerű gyermekeivel. Valójában azonban nem biztos, hogy ez teljesen van, és nem feltétlenül arról van szó, hogy az ügyeskedők a jobban rászorulók elől veszik el az oltást.

Elképzelhető ugyanis, hogy az egyes oltópontokon tapasztalható rugalmasság hátterében tudatos döntés áll. Mivel előfordul, hogy többen nem jelennek meg a nekik kiírt időpontban, felgyűlnek a kiolvasztott, limitált ideig felhasználható vakcinák, és hogy ne vesszenek kárba, inkább beoltják ezekkel azt, aki csak megjelenik az oltóponton.

Természetesen ilyen ügyeskedés nemcsak nálunk van. Olaszországban már hatósági vizsgálat indult, mert 100 ezer vakcinát kiváltságosok kaptak meg. Jó kérdés, hogy kit és mivel büntessenek, mert az azért durva lenne, hogy aki már valahogy megkapta az első dózist, az ne kaphassa meg a néhány hét múlva esedékes másodikat.

Se az olaszoknál, se nálunk, se máshol nem lenne ilyen ügyeskedés, ha lenne elég oltóanyag, és azt olyan ütemben is adnák be, mint például Izraelben, ahol már a lakosság közel egynegyede kapott oltást. Ez azonban nagyon messze van, még ha vannak is biztató hírek. Az AstraZeneca már kérte az ő, az eddig használtaknál egyszerűbben tárolható vakcinájának engedélyezését az Európai Gyógyszerügynökségtől. És már itthon is hat, nem az eddigi öt embert oltanak be a Pfizer ampulláiból, így 20 százalékkal többen kaphatnak védettséget.

COVID-21

Hogy áll a járvány Magyarországon január 13-án? Nem könnyű megmondani. Az biztos, hogy az eddig jó indikátornak bizonyuló szennyvízben mért koronavírus-koncentráció szinte az egész országban stagnál vagy csökken, ami mindenképpen jó hír. Az is, hogy bár kedden 128 halottról érkezett hír, ami a második legmagasabb szám idén, a kórházban és lélegeztetőgéppel kezelt betegek továbbra is csökken.

photo_camera Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Azt viszont már tudjuk, hogy bár szilveszterkor óvatos duhaj volt a magyar, 2021-et vakmerően kezdtük. A Google mobilitási adatai azt mutatják, hogy mintha belefáradtunk volna a bezártságba, egyre többet mozgunk, és ennek akár rossz vége is lehet, a járvány újabb felfutásával. Most már világosan látszik, hogy erre bőven van idő azelőtt, hogy tényleg jelentős mennyiségű vakcina érkezzen az országba.

Európában máshol sem számítanak már azzal, hogy az oltásokkal gyorsan sikerül minden bajt megoldani. Angela Merkel például úgy látja, hogy április elejéig is eltarthatnak a lezárások Németországban. Ezzel a tavaszi nyitással talán már mindenki kiegyezne. Hogy utána mi lesz, az még bizonytalanabb, de egyre gyakrabban merül fel, hogy az esetleges nyitás után is csak az utazhasson és mehessen tömegrendezvényre, aki beoltatta magát koronavírus ellen.

További covidhírek:

AMERIKA

photo_camera Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Európai szemmel Amerika talán azért olyan lebilincselően izgalmas hely, mert egyszerre tud rémisztő és egészen röhejes lenni. Az volt a Capitolium ostroma is, és a világ leghatalmasabb országa azóta is gond nélkül hozza mindkettőt.

Egészen röhejes az ország, amelynek külügyminisztere inkább lemondja az európai útját, miután többek közt a tekintélyes Luxemburgban sem akarnak vele találkozni. Ahol a lemondó first lady, Melania Trump hosszasan ír arról, hogy valójában ő ennek az egésznek az igazi áldozata. És ahol mindenki azon csámcsog, hogy szegény QAnon Sámán nem eszik, amióta letartóztatták, mert neki csak az organikus diéta felel meg.

Ugyanakkor továbbra is nagyon reális az erőszak veszélye, több amerikai nagyvárosban is olyan fegyveres tüntetésektől tartanak, ahol bármi megtörténhet. Ezekhez pedig csak olaj a tűzre Trump, aki ismét megszólalt, és arról beszélt, hogy vissza fog térni, és „kísérteni fogja” Joe Bident. Az már biztos, hogy Mike Pence alelnök nem fogja kezdeményezi Trump felmentését, a demokratáknak pedig jó eséllyel nincs ideje máshogy elmozdítani. Ne feledjük: pont egy hét múlva már Bident iktatják be.

JÖVŐRE 22

photo_camera Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via AFP

Amerika és a pandémia eltereli a figyelmünk, de itt néhány hónap múlva akkora kampány lesz, hogy csak bírjuk ép ésszel. A felkészülés mindenesetre már megkezdődött, most például Orbán Viktor úgy döntött, hogy ezentúl jóval több pénzt osztanak ki agrártámogatásokra. Ezek egy része biztosan baráti nagyvállalkozóknak megy, de nem véletlenül indul a program 2022-ben: ha már Budapesten rosszul áll a Fidesz, vidéken be kell biztosítani a kormánypárt támogatását.

A kampányban nyilván nagy szerep jut majd a propagandamédiának is, arról, hogy még a fotókat is milyen komoly ellenőrzés alatt tartják, most a Szabad Európa írt részletesen. A valóságot addig kell torzítani, ameddig csak a politika kéri. És nagy szerep jut majd az olyan éles eszű politikai elemzőknek is, mint Szikora Róbert, aki most világosan leszögezte: Orbán Viktor a világ legnagyobb élő politikusa.

A lejtős pályán az ellenzéknek nagyon nehéz dolga lesz, amire jó példa most a Velencei-tó partja. Gárdonyban a fideszes polgármester 60 évre bérbe kívánja adni egy vállalkozásnak a szabadstrand egy szakaszát. Ez ellen öt éve tart civilek és ellenzékiek küzdelme, a hatóságok már léptek is, de a város vezetője még a kormányhivatal és az ügyészség ellenében sem adja fel.

A DESPOTA ÁLMA

Mohamed bin Szalmán koronaherceg eddig inkább mint a szaúdi ellenzék gyilkosa volt közismert, de most kiderült, hogy mint minden dúsgazdag uralkodó, ő is rajong a megalomán projektekért. Ráadásul ő túl sok Steve Jobs-ot és Elon Muskot nézhetett, mert most egy szíliciumvölgyi jellegű bejelentővideóban közölte, hogy The Line néven egy 170 kilométer hosszú várost tervez építeni a sivatagban.

Máshol:

BELTERJ

Elindult új podcast-sorozatunk, a Belterj. A koncepció egyszerű: a 444 újságírói megbeszélik az újságból kimaradt híreket, és az újságba bekerült hírek hátterét. A műsorvezető az a Winkler Róbert, akinek mindannyiunk közül a legtöbb tapasztalata van mikrofonok előtti beszélésben, így nem teljesen reménytelen a vállalkozás.

Az első adásban Winkler Uj Péterrel és velem próbált beszélgetni aktuális témákról, de ezt a szándékát viszonylag sikeresen tudtam megakadályozni, hogy mindenről legyen szó a rockzenétől az elborult kortárs művészetekig. Az első adás, a várakozásoknak megfelelően több gyermekbetegséggel is küzdött, de valahol mindent el kell kezdeni.

PISTA BÁ’

Magyarországon nincs James Bond, Magyarországon Pista bácsi van, a kalandos sorsú szuperkém.

Molnár Istvánt 1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi – szerencsére most Ungváry Krisztián mindent megírt, amit Pista bácsiról tudni lehet.