Jó reggelt! Ma akár 22 fok is lehet.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Hétfőn szinte valamennyi magyar járványszakértő megmondta, hogy szerinte hol tartunk, illetve jósolt azzal kapcsolatban, hogy mi lesz:
A hétfőn bejelentett halottakkal együtt már több mint 20 000 áldozata van a járványnak Magyarországon, és továbbra sem értük el a harmadik hullám csúcsát. Van, ahol még mindig emelkedik a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja.
A több mint egy éve tartó járvány talán legcinikusabb nyilatkozatát adta Kásler Miklós, aki ebben a helyzetben arról beszélt, hogy a magyar egészségügyben „meg se rendültünk, Lombardia összeomlott, más nagy nyugati rendszerek kollabáltak. Magyarországon ez nem fordult elő, és nagyon úgy néz ki, hogy nem is fog”.
Miközben az egészségügyért is felelős miniszter ilyeneket mond, a magyar orvosok szakszervezete szerint már előfordul, hogy 65-70 éves betegeket sem tudnak lélegeztetőgépre tenni magyar kórházakban, mert fiatalokkal van tele az intenzív osztály. A kormány laza járványkezelésével is szembemenő, egyébként fideszes balassagyarmati polgármester, Csach Gábor is arról beszélt, hogy a városban az intenzíves kapacitás 90 százalék felett van.
Csach szerint külön gondot jelent, hogy sok munkahelyen a táppénzcsalók ellen kitalált rendszer, amely havi-negyedévi pluszpénzt biztosít azoknak, akik nem voltak betegállományban, arra ösztönzi az embereket, hogy covidos tünetekkel, lázcsillapítóval járjanak dolgozni. Ez nyilvánvalóan tovább súlyosbítja a járványhelyzetet nem csak Balassagyarmaton, hanem az egész országban.
Máshol:
A koronavírus-járvány második hullámának elején, szeptemberben Orbán Viktor azt mondta, a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. Azonban ez a mutató, amelyhez ragaszkodtak a kormányzatban, egyre sötétebb képet kezdett festeni a magyar járványkezelés teljesítményéről, mára világviszonylatban nálunk lett az egyik legrosszabb az egymillió főre számolt halálozás.
Ezért mostanra előkerült egy másik adat, amely Gulyás Gergely szerint az egyetlen objektív összehasonlítási mód, és amely miatt Orbán Viktor március 15-én elmondhatta, hogy Magyarországon „a sikeres járványkezeléssel mutatunk példát a következő nemzedéknek.” Ez a „többlethalálozás”.
A kormányzati kommunikáció változását egy rövid, mégis rendkívül hatásos videóban foglaltuk össze.
A járvány egyik legaggasztóbb, ugyanakkor legkevésbé feltárt jelensége az úgynevezett „hosszú covid”. Sok, a koronavírus-fertőzésen átesett beteg számolt be arról, hogy még hónapokkal a megbetegedése után is küzdött annak különböző, a mindennapi életet is megnehezítő folyományaival.
Bár még csak kis mintákon végzett kutatások eredményei állnak rendelkezésre, úgy tűnik, hogy a vakcina tán még a hosszú covidtól szenvedőknek is reményt adhat. Nyilván keveset tudunk még erről, hiszen globálisan még nagyon alacsony az átoltottság, de már vannak biztató jelek, többen is arról számoltak be, hogy az oltás után egyik napról a másikra elmúltak a hónapok óta szenvedést okozó tüneteik.
Vasárnap a Magyar Nemzet cikkéből derült ki, hogy a kormány elköltöztetné a budapesti Szabolcs utcában üzemelő hajléktalankórházat. Hétfőn már arról érkeztek hírek, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kerülne a helyére.
Az OGYÉI jelenleg a belvárosban, a Zrínyi utcában székel, egy olyan épületben, amiről Karácsony Gergely hétfőn azt közölte, hogy a kormány átjátszotta egy Habony Árpádhoz és Rogán Antalhoz köthető üzleti körnek. Szerinte a hajléktalanszállónak így egy fideszes ingatlanmutyi miatt kell költöznie.
A kórházat annak ellenére számolnák fel, hogy az évente több mint 1000 hajléktalan embernek segítséget nyújtó intézmény jól felszerelt, modern, és kifejezetten egészségügyi célokra lett kialakítva. Ennek átalakítása az OGYÉI irodáivá egy szakértő szerint „barbár rombolás”.
Hétfő este Karácsony már arról beszélt, hogy „nem adják fel a Szabolcs utcai kórházat, amíg a kormány nem biztosít más alkalmas épületet”. Nem világos, hogy ez a harcos kiállás milyen ellenálláshoz fog vezetni, az önkormányzat vezetői a kórház szakembereivel karöltve fizikailag is megakadályoznák-e az intézmény kilakoltatását. Az viszont biztos, hogy ismerve a magyar társadalom attitűdjét a hajléktalanokkal szemben, Karácsonyék részéről ez nem olcsó népszerűséghajhász akció.
KIlenc hónappal a tavaly augusztusban elcsalt elnökválasztás után Lukasenka folytatja hadjáratát a hatalmát megrendítő belarusz ellenzék ellen. Hétfőn derült ki, hogy a belarusz főügyészség terrorizmus vádjával nyomoz a külföldre menekült ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja ellen. Hogy pontosan milyen terrorista cselekményeket követett el, azt nem árulták el.
Cihanouszkaja férje továbbra is börtönben van, akárcsak az a Viktar Babarika, aki gazdag bankárból lett Lukasenka kihívója. Babarikát még a választások előtt tartóztatták le, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy most új ellenzéki pártot indítson Együtt néven. Célja az ellenzék egyesítése, ami rács mögül nem lesz egyszerű feladat.
Máshol:
Gerőcs László valószínűleg Magyarország legismertebb matematikatanára, köszönhetően annak, hogy 1995-től öt éven át tartott előkészítőt felvételizőknek a televízió Repeta című műsorában. Sőt, maga a műsor is az ő ötlete volt.
Gerőcs 2019-ben, negyvennégy év tanítás után vonult nyugdíjba a Trefort Ágoston Gimnázumból, de nem sokat pihent, rögtön nekilátott, hogy megvalósítsa régi tervét. Tavaly belefogott egy online távoktatási projektbe.
Összeállította a középszintű matekérettségire felkészítő anyagot, a fiával berendeztek egy kis stúdiót csopaki házuk felső szintjén, és felvették a huszonegy, 50-60 perces videót. Az ezeket összegyűjtő weboldal, a korrepeta.hu 2020 januárjában startolt., amikor még nem sejthették, hogy márciustól az egész magyar iskolarendszer kénytelen lesz ismerkedni az online távoktatás lehetőségeivel.
Idénre elkészült az emelt szintű matekérettségire felkészítő, két éven belül az irodalmat és a történelmet is szeretnék elkészíteni. Gerőcs szerint minderre azért van szükség, mert Magyarországon hatalmas a szakadék a legjobb és a leggyengébb diákok között, és szeretné, ha mindenkinek meglenne a hozzáférése a legmagasabb színvonalú oktatáshoz. Ahogy a nyugdíjas matektanár a 444-nek fogalmazott:
„Van egy olyan érzésem, hogy igazából a hatalomnak nem érdeke az, hogy gondolkodó, kreatív, alkotó elmék kerüljenek ki a gimnáziumokból.”
The toxic masculinity at the heart of the anti-lockdown movement – A járvány egyik nagy rejtélye, hogy hatására miért csavarodnak be teljesen, és kezdenek tudomány- és egészségügy-ellenes aktivizmusba korábban ilyesmi iránt nem különösebben érdeklődő emberek. Akik többnyire férfiak. A Coda Story cikke az eddigi legjobb magyarázatot adja a jelenségre: ezek a vírustagadók, a járvány pusztítását relativizálók és a lezárások ellen tüntetők úgy érzik, hogy a koronavírus az ő hagyományos férfiszerepüket és -képüket kezdi ki.