Nyitódüh és a valódi kórkép

reggel 4
2021 április 08., 07:03

Jó reggelt! Reggel még Budapesten is lehet havazás, délutánra kicsit melegebb lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A VALÓDI KÓRKÉP

photo_camera Fotó: JEAN-PHILIPPE KSIAZEK/AFP

A kormány továbbra is mindent elkövet, hogy a közvélemény semmit se tudhasson meg arról, hogy valójában mi folyik a magyar egészségügyben. Már a nemrég államosított szakrendelők számára is megtiltották újságírók fogadását.

A titkolózás ellenére – vagy talán éppen azért – továbbra is vannak orvosok, akik elmondják, hogy valójában mi a helyzet. Egy intenzív osztályon dolgozó orvos most azt magyarázta el nagyon részletesen, hogy miért lehet a harmadik hullámban 95 százalékos az elhalálozás a lélegeztetőgépre került betegek közt Magyaroszágon.

Ennél a laikusok számára is tökéletesen követhető szakmai magyarázatnál kevés magyar szöveg lehetne alkalmasabb a járvány veszélyeinek megismertetésére, mégis csak név nélkül lehetett publikálni. Ahogy az orvos fogalmaz:

„Ha a politikusok bevallanák az igazságot, lehet, hogy a lakosság hozzáállása is más lenne. A hamis biztonságérzet, mely szerint mi, egészségügyiek majd úgyis ellátjuk őket, irreális. Egy darabig még bírjuk, de az a kérdés, hogy mi mikor betegszünk meg, és nem feltétlenül COVID-dal. Sokkalta inkább olyan, stressz okozta betegségekkel, mint a magas vérnyomás betegség, a stroke, a súlyos depresszió. Ez az igazság. És ezek a tények. Itt tart az egészségügy”

A szerző szerint az őszi elhibázott törvények és a járvány hatására sokan tervezik a pálya elhagyását, mielőtt teljesen tönkremennek.

Érdemes összevetni a magyar kormánykommunikációt a szintén elég rossz járványhelyzetben lévő, szintén jobboldali-populista párt által vezetett Lengyelországgal. Ott az egészségügyi miniszter értelmesen, empatikusan, és relatíve őszintén beszél arról, hogy mekkora a baj.

200 HAZUGSÁG

photo_camera Illusztráció: 444/Tbg

Három és fél évvel az után, hogy összeszedte Orbán Viktor 100 hazugságát, Herczeg Márk nekiállt, és összeszedett még százat. Ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök eddig kétszázszor hazudott, hanem hogy legalább 100 különböző hazug állítást tett, ráadásul a többségüket többször is elismételte. Így nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar kormányfő ezerszámra hazudott a választóknak.

10 gyöngyszem a mostani gyűjtésből:

  1. „A CEU-t sem nem küldtük, sem nem üldöztük el”
  2. „Semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok, nem is fogok”
  3. „Az oltási tervet már hetekkel ezelőtt kidolgoztuk”
  4. „Ritka a mai világban, amikor egy-egy ország magát nyíltan kereszténynek vallja. Európában ez be is van tiltva, ott identitáskérdésekről nem lehet ilyen nyíltan beszélni, ott más világ van”
  5. „Senki szegényedését és gazdagodását nem intézem, ez nem az én dolgom”
  6. „Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs”
  7. „Tehát én biztos vagyok abban, hogy egyetlen magyar embernek sem kell szenvednie vagy meghalnia azért, mert az egészségügyi rendszer ne tudná őt befogadni, és számára megfelelő ellátást adni. Minden magyar élet megvédésére képes a magyar egészségügy”
  8. „Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól”
  9. „Szeretném világossá tenni, hogy a munkatörvénykönyv módosítása semmilyen összefüggésben nincs a munkaerőhiánnyal”
  10. „Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani”

FAKE NUMBERS

photo_camera Fotó: Olvasónk

Nem csak a magyar orvosok nem mondhatják el nyíltan az igazságot a közvéleménynek, hanem a jelek szerint a KSH sem. Amióta a kormány azt állítja, hogy hiába vagyunk szinte világrekorderek a járványban halálozásban, valójában a többlethalálozás nem olyan kiemelkedő, a statsztikusoknak is mindent ehhez a narratívához kell igazítaniuk.

Március 22-én Vukovich Gabriella, a KSH elnöke azt nyilatkozta, hogy 2020 magyar halálozási statisztikája jobb, mint Németországé és az Európai Unióé, és jobb, mint amilyennek a koronavírusnak tulajdonított halálozások száma alapján várnánk. Csakhogy a Vukovich által közölt számok valótlanok.

Ahogy vendégszerzőnk megírta, kisebb trükkökkel magasabb halálozási növekedést sikerült kimutatni Németországban (7,5 százalék), mint Magyarországon (6,3 százalék), noha a két adat valóságos viszonya fordított (Németország: 5,5 százalék, Magyarország: 8,2 százalék).

Szerdai cikkünkre még aznap válaszolt is a KSH és visszautasították annak állításait, de, ahogy szerzőnk rámutatott, valójában éppen hogy megerősítették azokat.

NYITÓDÜH

Ha a független sajtót nem is, az MTI fotósait olykor-olykor beengedik kórházakba, Balogh Zoltán felvétele április 1-én készült a Honvédkorház covid-intenzívjén.
photo_camera Ha a független sajtót nem is, az MTI fotósait olykor-olykor beengedik kórházakba, Balogh Zoltán felvétele április 1-én készült a Honvédkorház covid-intenzívjén. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Nem nagyon volt még ország, ami a járvány ilyen nehéz szakaszában kezdett el volna nyitni, mint Magyarország. Szerdán 311-en halottat jelentettek, ami abszolút rekord az országban, és a világon is az egyik legrosszabb lakosságarányosan. A fertőzések számai valóban javulgatnak, de csak nagyon kis mértékben.

A Magyar Orvosi Kamara szerint semmilyen szakmai alapja nincs a nyitásnak, és ők még lényegesen diplomatikusabban fogalmaznak, mint azok az egészségügyi szakemberek, akik hosszú hetek óta a vállukon viszik a kórházak teljesen megtelt covid-részlegeit. A végletekig leterhelt egészségügyi rendszer mellett kinyitni az országot a legjobb esetben is azt jelenti, hogy még hetekig nem fog érdemben javulni a helyzet, de ha rosszul alakulnak a dolgok, akár még lényegesen romolhatnak is.

A legnagyobb veszélyt az iskolák továbbra is április 19-re tervezett megnyitása jelenti. A kormány ehhez ragaszkodik. Gulyás Gergely szerint semmiféle veszélye nincs a nyitásnak, mivel a pedagógusokat Pfizer-vakcinával oltják, és már az első oltás elegendő védettséget biztosít a munkavégzéshez.

„Két héttel az első oltás beadása után, egyes esetekben három héttel az első oltás beadása után az a védettség fennáll, aminél lényegesen kisebb védettség mellett sokan ma is dolgoznak”

– mondta. Csakhogy a pedagógusok többsége nem várhat két-három hetet az első dózis után, ahhoz már be kellett volna fejezni az oltásukat. És még ha inmunisak is lennének a pedagógusok, a nem beoltott gyerekeknek és az általuk terjesztett vírusnak köszönhetően az iskolanyitás nagyon sokat ronthat a járványhelyzeten. Alakulgat is egy kampány arra, hogy a gyerekek 19-e után se menjenek iskolába, de nem biztos, hogy ennek lesz valódi ereje.

Máshol:

VAKCINAHÍRADÓ

photo_camera Fotó: PIROSCHKA VAN DE WOUW/AFP

Hosszas gondolkodás után az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arra jutott, hogy van összefüggés az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés közt, de ez nagyon ritkán fordul elő. Innentől kezdve minden ország maga döntheti el, hogy kik azok, akik számára egy AstraZeneca-oltás nagyobb kockázatot jelent, mint a koronavírus, és ezért érdemes neki inkább más gyártó vakcináját beadni.

Leginkább a fiatalabb nők azok, akiknél a trombózisveszély magasabb lehet, mint egy esetleges covid-megbetegedés következményei, így leginkább ők fognak mást kapni AstraZeneca helyett. A magyar álláspont szerdán az volt, hogy ha az EMA állást foglal, arra a magyar hatóságok is reagálni fognak, de még nincs hír arról, hogy pontosan mit.

Attól már nem kell félni, hogy valakinek ne jusson vakcina, sokan – például én is – már az utóbbi hetekben is gyakorlatilag választhattak, hogy melyik gyártó oltását kérik. Most érkezett újabb 250 ezer adag Pfizer vakcina Magyarországra, a nyugati gyártósorok egyre jobban felpörögnek, és innentől kezdve tényleg csak az oltakozási hajlandóság szabhat gátat a magyar és európai oltási terveknek.

Elbízni azonban senki se bízza el magát, különösen nem azok, akik már megkapták a védettségi igazolványukat. Ez hamisan állítja százezrekről, hogy védettek, tömegeket téve ki fertőzésveszélynek. Nem szerepel rajta sem az, hogy mit kapott az ember, de még az sem, hogy állítólag mi ellen védett, és az sem, hogy megkapta-e egyáltalán a második dózist.

KÜLFÖLD

photo_camera Fotó: Facebook

Amikor csak a képet láttam, azt hittem, olyan trükkfelvétel, mint amikor a horgászok közel tartják a kamerához a kifogott pontyot, hogy nagyobbnak tűnjön. Aztán megnéztem a videót a bangkoki boltba beszabadult varánuszról.

Máshol: