Legalább fertőtlenítgetni nem kell

reggel 4
2021 április 09., 07:01

Jó reggelt! Most még hideg van, de délután már tavasz lesz, hétvégén pedig nyár.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ELŐRE A NYITÁSBA

photo_camera Fotó: ABDESSLAM MIRDASS/Hans Lucas via AFP

Magyarország, az ország, ahol már hetek óta a világon a legtöbben halnak meg lakosságarányosan a járványban, tovább robog a nyitás felé. Hiába mondja a Pedagógusok Szakszervezete, hogy a 19-re tervezett iskolanyitás

„orosz rulett a tanárokkal, a diákokkal és az idén érettségizőkkel szemben”,

semmi jele nincs annak, hogy a kormány visszavenne, vagy legalábbis hallgatna a szakértőkre. Miközben Gulyás Gergely arról magyarázott, hogy a tanárok nyugodtan visszamehetnek dolgozni, Szlávik János arra hívta fel a figyelmet, hogy nem, az első oltás nem ad elég védettséget.

Valamiért a kormány a járvány legeleje óta ódzkodik a tömeges teszteléstől is. Az iskolanyitás különösen indokolttá tenné ennek a felpörgetését, nem véletlenül döntöttek úgy több országban is, hogy a lazítást és a tesztelést egyszerre indítják be, hiszen ezzel jól lehet csökkenteni a vírusterjedés kockázatát. Nálunk erről szó sincs.

Az iskoláknál már csak a kormány szívének különösen kedves focimeccsek erőltetése megdöbbentőbb. Miközben a nyári Európa-bajnokságot rendező városok negyede kitáncolna az egészből, a többiek pedig erősen csökkentett kapacitással nyitnák csak meg a stadionjaikat, az MLSZ a lehető legtöbb embert engedné be a Puskás Arénába. Az UEFA várhatóan ma hozza nyilvánosságra hozza, hogy az egyes városok hány nézőt vállaltak, érdemes lesz figyelni. Különösen annak fényében, hogy Szlávik szerint a nyáron még veszélyes lehet focimeccset rendezni.

A továbbiakról csütörtökön annyit tudhattunk meg, hogy

„az újraindítás következő lépéseiről a kormány akkor dönt, amikor elérjük a 3 millió beoltottat”.

Ezt a jelenlegi tempóban jövő hét közepére lehet meg. 3,5 millió beoltott után pedig azt tervezik kitalálni, hogy milyen engedményekkel járjon az egyelőre teljesen használhatatlan, viszont legalább jó drága oltási igazolvány.

AZ ELHALLGATÁS ÁRA

Szlovákiában megtörtént, ami nálunk elképzelhetetlen: beengedtek független újságírókat egy covid-osztályra. A Parameter.sk által február elején publikált, a dunaszerdahelyi kórház mindennapjait bemutató film a legerősebb anyag lett, ami a járványról az utóbbi egy évben magyarul készült, aki esetleg nem látta, mindenképpen pótolja.

A film két készítője most a 444-nek mondta el, hogyan tudták azt leforgatni, és milyen volt az utóélete. Az első kérdésre az a válasz, hogy nagyon egyszerűen. Megkeresték a kórházat, és 48 órán belül meg is kapták az engedélyt a forgatásra. Bent sem volt nehéz dolga az operatőrnek, mindenki nyitott és segítőkész volt, csak neki kellett megküzdenie azzal, amit látott.

A filmnek pedig elsöprően pozitív volt a fogadtatása. A szlovákiai újságírók szerint több egészségügyis is azt mondta nekik, hogy

„azok a lélegeztetőgépek, amiket Magyarországról kaptak, megmentettek néhány életet, de közel sem annyit, mint amennyit a film mentett meg.”

Felfoghatatlan, hogy Magyarországon nem lehet hasonlókat forgatni, hiszen a szlovák film is csak azt mutatta meg, hogy milyen hősiesen állnak helyt az egészségügyi szakemberek, egyúttal pedig a széles közvélemény figyelmét is felhívta arra, hogy mindenki tegyen meg mindent azért, hogy ne kelljen befeküdnie egy covid-osztályra. Nem véletlen, hogy Romániában is most publikáltak egy hasonló, az egészségügyi minisztérium által készített filmet.

MINDEN FRONTON KULTÚRHARC

photo_camera Forrás: M1

A magyar kormány egyszerre annyi fronton folytat nemzetközi kultúrharcot, hogy arra lassan külön osztagokat kell kiképeznie.

Csütörtökön a külügyminisztériumba kérették be a budapesti német nagykövetség ügyvivőjét, hogy kérdőre vonják Petry Zsolt berlini kirúgásáról, és elmondják neki:

„a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a magyarok számára elfogadhatatlan, mert egy olyan rendszert idéz, amely elleni küzdelmükben honfitársaink ezrei adták életüket.”

Eközben egyébként Szegeden éppen egy nagyon hasonló ügyben készülnek „korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát”, miután a helyi egyetem rektora vizsgálatot rendelt el az előadásán rasszista és szexista ostobaságokat beszélő Gulyás László ellen.

Mivel Petry és Németország nem elég, a magyar közmédia Ausztria felé is frontot nyitott azzal, hogy kérdezéssel vádoltak meg egy osztrák újságírót. Hihetetlennek hangzik, de tényleg ez történt: a Profil munkatársa elküldött néhány teljesen ártatlan kérdést Deutsch Tamásnak, mire a magyar propagandagépezet azonnal támadásba lendült.

Az osztrák újságírónő megpróbálta elmagyarázni, hogy ő csak kérdezett, és egyúttal szolidaritását fejezte ki a magyar kollégákkal, akiknek minden nap ezzel a hozzáállással kell szembesülniük. És az osztrák külügy is közleményt adott ki arról, hogy elfogadhatatlan, amit a magyar közmédia csinál.

További hírek a kultúra és a harc világából:

95%

Lélegeztetőgépen lévő beteg a covid-19-osztályon a texasi Houstonban 2020. november 25-én.
photo_camera Fotó: Go Nakamura/Getty Images via AFP

Az, hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 95 százaléka meghal Magyarországon, globálisan is kiemelkedően rossz számnak számít. Az orvosi kamara egyik vezetője szerint a magas halálozás a rossz egészségügyi és a teljesen leamortizálódott népegészségügyi rendszerünknek köszönhető. Egy névtelenül nyilatkozó orvos szerint pedig arról van szó, hogy a teljesen leterhelt covid-osztályokon öt-hat beteget kellene ellátnia egy szakápolónak, ez pedig szükségszerűen ilyen halálozási számokhoz vezet.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a magyar egészségüggyel a járvány után, mert várható, hogy több ilyen hónap után sokan pályaelhagyók lesznek. Önkéntes pszichológusok próbálnak segíteni nekik, de ez sem fogja tudni kompenzálni, hogy sok ápolónak a fizetése is több tízezer forinttal csökkent, miután aláírták az új jogviszonyi szerződést.

EGY GONDDAL KEVESEBB

photo_camera Fotó: PAU BARRENA/AFP

A pandémia kezdetén még keveset lehetett tudni a járványt okozó vírusról, ezért eleinte azt javasolták, hogy mivel a COVID-19 cseppfertőzéssel terjed, és az apró részecskék rászállhatnak a különböző felületekre, mindent alaposan és rendszeresen fertőtlenítsünk, amihez hozzáérünk – a kilincseket, a hűtő fogantyúját, a bevásárlókocsi fülét. A bevásárláshoz továbbá a gumikesztyű használatát javasolták, és a felületi fertőzések vizsgálatának nehézsége miatt sok helyen máig ezek az ajánlások vannak érvényben.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) most változtatott ezeken az ajánlásokon: a szervezet a legfrissebb kutatási eredményekre hivatkozva azt állítja, a SARS-CoV-2 koronavírus túlnyomórészt cseppfertőzéssel vagy aeroszolokon keresztül, tehát a levegőben terjed, általában köhögés, tüsszentés vagy egymáshoz közeli beszélgetés útján, ezért olyan alacsony az esélye a felületi fertőzéseknek, hogy nyugodtan fel lehet hagyni a tárgyak állandó fertőtlenítésével.

KÉT NAGYHATALOM

Matt Gaetz
photo_camera Matt Gaetz Fotó: JOE RAEDLE/AFP

Florida Man, az életveszélyes hülyeségeket elkövető floridai férfi igazi közhely az amerikai hírekben. A hasonló eszetlenséget korrupcióval megfejelő floridai politikus meg pláne. Jó példa erre az a Matt Gaetz, aki éveken át volt a Republikánus Párt trumpista szárnyának feltörekvő sztárja, most viszont kiderült róla, hogy azzal a gyanúval nyomoznak ellene, hogy pénzt ajánlott szexért egy 17 éves lánynak. Beextasyzva,

Ennél egy fokkal komolyabb ügy, hogy a Donyec-medencében kialakult feszült helyzet miatt telefonon egyeztetett egymással Angela Merkel és Vlagyimir Putyin. A moszkvai álláspont szerint az ukránok „új Srebrenicát” hajthatnak végre az orosz lakosság ellen, amit ők kénytelenek lesznek megakadályozni. Merkellel pedig azért kell egyeztetniük, mert úgy érzik, a Biden-adminisztrációval nincs miről beszélniük.

ÉS EGY CIKK, AMIT NEM MI ÍRTUNK

Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus – Hiába magyar, várható volt, hogy a legátfogóbb cikket angolul írják meg Karikó Katalinról, a koronavírus legyőzésének egyik nagy hőséről. A New York Times nagy portrécikke szépen végigveszi Karikó életét a kisújszállási kezdetektől az mRNS alapú vakcinák sikeréig, és egy olyan nő képe rajzolódik ki belőle, akit több évtizeden át semmilyen kudarc nem tudott eltántorítani a tudományos meggyőződősétől, hogy aztán a végén neki legyen igaza, és fényes sikert arasson.