Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
Gulyás Gergely keddre ígérte, csütörtök reggelig sem sikerült benyújtani a kormánynak a "szuverenitásvédelmi" törvénycsomagot, sőt, Bóka János Európa-ügyi miniszter szerdán arról beszélt, hogy a jogszabálytervezet még vita tárgya. Azért a törvénygyár nem állt le, kiderült például, hogy törvénymódosítással törölné el Semjén a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálatot, és egy másik módosítás következtében a jövőben eltérő lehet a vízdíj a lakosság és a cégek esetében Budapesten. És ugyan a "szuverenitásvédelemről" szóló törvénytervezet bármikor megjelenhet, ettől még a "külföldi finanszírozás" is téma lesz a nemzeti konzultációban.
November elején számos adatot tett közzé a KSH Magyarország 2022-es jövedelmi viszonyairól és a magyar háztartások életszínvonaláról: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutó jövedelme tízszer annyival nőtt tavaly, mint a legalsó sávba tartozóké. A leginkább rászorulók jövedelmének bővülése már tavaly is elmaradt az inflációtól. A fővárosiak egy főre jutója kiemelkedik, de két régió is közelebb került hozzá tavaly.
Az Európai Bizottság is közzétette előrejelzését a magyar gazdaság kilátásával kapcsolatban, és jóval borúlátóbbak, mint a magyar kormány: nagyobb hiánnyal és lassabb növekedéssel számolnak. Akadtak azért nyertesek is: kiderült, hogy döbbenetesen nagyot szakíthatnak Mészárosék az autópálya-koncesszión.
Hír volt még itthon, hogy
Az EU energetikai biztosa arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem szabadna többé a „háborús bűnös Putyintól” függnie. Arról pedig, hogy az orosz dezinformáció milyen bizarr csatornákon keresztül szivárog be a kormánymédiába, a Lakmusz írt részletesebben. Ha már szövetségi politika meg nemzetközi kapcsolatok: annak továbbra sincs semmi nyoma, hogy a parlament idén szavazhatna a svédek NATO-csatlakozásáról, viszont jó hír, hogy a Gázában rekedt magyarok többségét már sikerült kihozni, Szijjártó Péter szerda esti tájékoztatása szerint már csak egyetlen magyar állampolgárról tudni, aki a heves bombázásoknak kitett területen belül van, de ő önként döntött így. Szerdán kiderült az is, hogy húsz magyar katonát küld Irakba a kormány.
Közben a nemzetközi színtéren is bőven történtek események: találkozott végre Hszi és Biden, izraeli tűzszerészek felrobbantották a Hamász parlamentjét, Erdogan pedig most már egyszerűen csak terrorállamnak nevezte Izraelt, a telepeseket pedig terroristáknak.
Spanyolországban százezrek tüntettek a katalán szeparatistáknak adott kegyelem ellen, amire a kormánykoalíció felállásához volt szükség. Kormány így tényleg lesz az országban, de a hosszabb távú kilátásokkal és a spanyol jogállammal kapcsolatban bőven merülnek fel kérdések.
Bírósági döntés került a címlapokra Angliában is szerdán: a legfelsőbb bíróság kimondta ugyanis, hogy nem lehet Ruandába deportálni a menedékkérőket. A tervet bevezetni próbáló Rishi Sunak miniszterelnök nem adja fel, jogszabályban mondanák ki, hogy Ruanda igenis biztonságos ország.
Hír volt még emellett, hogy
Váratlanul éles tétje lett az Örkény Színház vitaszínházi darabjának, az Istennek: az eutanáziáról szóló előadást Urfi Péter nézte meg, és eleinte a műről magáról tervezett írni, de aztán egyre inkább afelé ment el a szöveg, hogy alakulhatott ki Magyarországon érdemi, ráadásul téttel bíró vita egy ilyen ideológiákkal terhelt kérdésben.
Csányi Gábor gyerekkora kora óta Angliában él, most a Cambridge-i Egyetem professzora, ott is kutat. Matematikát végzett, ma a kémia áll hozzá a legközelebb, közben az anyagok fizikai természetével foglalkozik, mindezt pedig igyekszik mesterséges intelligenciával szimulálni. MACE nevű fejlesztése jelenleg a világon a leggyorsabban és a legprecízebben szimulálja a részecskék viselkedését.