Remek reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Csütörtök van, hideg, erős szél és január, mi más kéne ehhez, mint az elmúlt 24 óra legfontosabb-jobb cikkeinek gyűjteménye. Ezt a négyet például külön is ajánljuk:

• Hülyék-e a választók, ha az alapján szavaznak, hogy valaki lehülyézte őket?
• Amerika meggyőzte a törököket, ezért most úgy kell tennünk, mintha a svédekkel beszélgetnénk
• Donald Trumpnak nem volt valódi ellenfele a pártjában, de az igazi csata csak most kezdődik
  
• Nem találja a helyét a Dnyeszter Menti Köztársaság, az ukrajnai háború sarokba szorította a moldovai szakadárokat

Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.

Trolldiplomácia

A szomorú helyzet, hogy ha valaki sokat játssza azt, hogy egy troll, az egy idő után abban a helyzetben találhatja magát, hogy sima trollá változik. Nagyjából ez történt a fideszes külpolitikával és így a magyar diplomáciával az elmúlt időszakban: miközben ki tudja, milyen háttéregyeztetések nyomán Erdogan kedvébe akart járni a magyar kormány, és nyilvánvalóan nevetséges és kínos okokkal halogatták a svédek NATO-csatlakozását, hirtelen azon kaphatták magukat, hogy közben a törökök megállapodtak a fejük fölött az amerikaiakkal, és így már csak Magyarország a gátja annak, hogy a svédek csatlakozzanak a nyugati katonai szövetséghez.

Miután már a NATO főtitkárja is felszólította Magyarországot, hogy ne akadályozza tovább a bővítést, Orbán Viktor megint elővette az egész történet legkínosabb motívumát, arra utalgatva, mintha itt a magyar kormány akaratával szemben önálló véleménnyel rendelkező Fidesz-frakción múlhatna bármi is. A mikrotörténet egyik csúcspontja az volt, amikor Orbán Balázs komoly arccal adta elő a tévében, hogy a frakció az nem egy szavazógyár, de különösen erős pillanat volt az is, ahogy Orbán Viktor megpróbálta elhívni a svéd miniszterelnököt Budapestre, mire a svédek siettek közölni, hogy ennek túl sok értelmét nem látják. Ha valaki szeretné újraélni az Office legerősebb pillanatait idéző magyar külpolitikai ámokfutást, számára ezt a cikkünket ajánlom.

A magyar diplomácia helyzetértékelését mutatja az is, hogy Robert Fico közben bejelentette, Szlovákia nem készül blokkolni az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós EU-támogatást, és ehhez képest persze csak apróság, hogy közben Vucic is Alex Sorossal szerepelt közös képen.

Puccs

A nap legbizarrabb hazai híre a puccsista szkíták elfogásáról szólt. A furcsa társaság tagjai nyilvános videóban beszéltek arról, hogy lefegyverzik a rendőrséget, ami nem tűnik a legokosabb összeesküvő taktikának. Azóta azt is sikerült kideríteni, kik voltak a tervezett puccs mögött.

Hír volt még itthonról, hogy

• csendben van Kubatov, mióta kiderült, hogy Lázár utasítására bontották fel a szponzorációs szerződést,
• Karácsony elmondása szerint a következő években 300 milliárd forint uniós forrás érkezik Budapestre,
• több száz állami szervnél tette kötelezővé a kormány a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét,
• hiába a 90 milliárdos konszolidáció, több mint 60 milliárd forint adóssággal zárták az évet a magyar kórházak,
• újabb cégben lett vezető tisztségviselő Várkonyi Andrea,
• és hogy büntetőtolatással zúzott le egy tréleres egy olyan autót Vecsésen, amiben két kisgyerek ült.

A világ

Donald Trump az iowai kaukusz után a New Hampshire-i előválasztást is simán megnyerte, és ezzel lényegében bebiztosította, hogy ismét ő legyen a republikánus elnökjelölt. Nikki Haley kedd este a küzdelem folytatását ígérte, de nem látni reális esélyt arra, hogy akár csak megszorongassa Trumpot. Könnyen lehet, hogy még a február 24-ei dél-karolinai előválasztás előtt kiszáll, hogy elkerülje hazai pályán a megalázó vereséget. Összeszedtük az első két előválasztás négy tanulságát.

Írtunk arról is, hogy nem találja a helyét a Dnyeszter Menti Köztársaság: az elmúlt 30 évben senki sem gondolta volna, hogy lesz olyan pillanat, amikor Transznyisztriát az oroszok helyett Moldova és az Európai Unió felé vezethetik az érdekei. De hogy ott tárt karokkal várnák őket, arról szó sincs, és az „anyaország” hozzáállása sem egyértelmű.

Az orosz-ukrán háború legfontosabb szerdai történése az orosz IL-76-os repülő lezuhanása volt, ami az oroszok szerint ukrán hadifoglyokat szállított fogolycserére, és amit az ukránok lőttek le. És írtunk arról is, hogy a Kreml nem tekinti ellenfélnek a Putyin ellen induló elnökjelöltet, ami, ismerve az orosz választási rendszer tisztaságát, annyira nem is erős állítás.

És hír volt még, hogy

• Andrzej Duda újra kegyelmet adott a két börtönbe zárt PiS-es politikusnak,
• hatnapos sztrájkba kezdtek a német mozdonyvezetők,
• újabb Boeing-baki: leesett egy felszálláshoz készülő gép orrkereke Atlantában,
• és hogy két férfi a vizeletével igyekezett eloltani az alattuk lángra kapó motort.