Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb cikkei mellett természetesen a pénteki események összefoglalásával is. Mielőtt elkezdenénk, egy emlékeztető: hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
Sűrű, rég nem látott intenzitású nap volt az idei március 15-e: délelőtt Orbán Viktor tért vissza Budapestre, és a Nemzeti Múzeum előtt harcias, de sok újdonságot nem tartalmazó beszédet tartott. A helyszínről jelentkeztünk hangulatbeszámolóval és videóriporttal is, magával a miniszterelnöki beszéddel pedig részletes elemzésben foglalkoztunk.
Délután pedig jött Magyar Péter zászlóbontása: az Andrássy felett készült drónfelvételeink alapján is látható, hogy nagy tömeg várta a pártbejelentéssel érkező Magyart (a Lakmusz tömegbecslése alapján is többen voltak rajta, mint Orbánon), aki aztán hatalmas középen állással rúgta be politikai karrierjét. Jelentkeztünk innen is videóriporttal és hangulatbeszámolóval, Magyar Pétert pedig a beszéde után egy rövid interjúra is elcsíptük.
Ott voltunk a nap folyamán a Karácsony Gergely-féle nagyobb ellenzéki tüntetésen és a Mi Hazánk féle jóval kisebb "ellenzéki" tüntetésen is.
Magyar Péterrel még a hét közepén, bőven a pénteki pártbejelentés előtt készítettünk egy hosszabb interjút, és a 444-nek arról beszélt, hogy meg fogják szervezni a harmadik erőt, ami le tudja bontani a NER-t. Az interjú videós formátumban készült, de a fontosabb állításokat egy szöveges cikkben is összeszedtük.
Március 15-éhez kapcsolódott idén a legújabb NER-film is: szerencsénkre a fideszes másodvonal társaságában nézhettük meg Rákay Kálmán alkotását, így nemcsak filmkritikát írtunk a Most vagy soháról, de remek helyszíni riporttal is jelentkeztünk, és írtunk arról is, hogy míg az ötvenes években a Szabad Nép, most a Mandiner fanyalog Petőfin.
És ha már Mandiner: ott voltunk a héten akkor is, amikor elmagyarázták a lap főszerkesztőjének, mi a különbség a kormány és Magyarország között.
Mindent összeadva több százezer eurónyi kölcsönöket vett fel a 2000-es évek elején még Erdélyben a mai magyar kulturális közpénzosztás egyik megkerülhetetlen szereplője. Orbán János Dénes meg nem fizetett adósságai egy részéből bírósági ügy lett. Pénzbírság, álmodozás, spenót tükörtojással, Bulgakov és Fekete Pákó mind összeér ebben a történetben.
Komoly turbulenciák voltak az elmúlt napokban a Kutyapártnál: Kovács Gergely szombaton bejelentette, hogy a párt nem indul a XII. kerületi ellenzéki előválasztáson, majd a másik társelnökkel, Döme Zsuzsannával együtt vasárnap lemondott. A tagság azonban hétfő este bizalmat szavazott nekik, és a hegyvidéki előválasztásnak is zöld lámpát adott. Másnap Kovács a 444-nek elmondta, hogy szerinte mi vezetett ehhez a kaotikus helyzethez.
Kijöttek a 2023-as EU-s gazdasági adatok, kiderült, hogy régiós sereghajtó lett a magyar gazdaság 2023-ban, a Lakmusz pedig részletesen bemutatta, hogy hogyan alakult a magyar gyermekvédelmi rendszer állapota a Fidesz-kormányok alatt, míg a gyerekek érdekeinek előtérbe helyezésével büszkélkedtek.
Foglalkoztunk a héten azzal is, hogyan változnak itthon a városaink: az agglomerációs települések lakosságszáma nőtt nagyon az elmúlt évtizedben, hatalmas nyomást helyezve ezekre a településekre. Az építési hatóság nem működik érdemben, a kötöttpályás közlekedés csak pár helyen kínál igazi alternatívát, az önkormányzatoknak pedig állami segítség kéne a helyzet kezeléséhez. Ezekről a témákról bőven esik szó a Porhajas Gáborral, a Klímabarát Települések Szövetségének munkatársával készült interjúnkban.
Írtunk arról is, hogy már süllyed és reped az út a XII. kerületben, illetve arról, hogy a zuglói Jókai Mór általános iskolát is átvenné a katolikus egyház, az intézményben pedig fontos szerephez juthat a nyíltan a Fidesz mellett kampányoló helyi plébános.
A héten jött el Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója, ebből az alkalomból megnéztük, hogy mennyire másként ünnepeltük ezt, mint akikkel egyszerre csatlakoztunk, és részletesen írtunk arról is, hogy legalább egy kisvárosnyi ukrajnai menekült él Magyarországon, de senki sem tudja, hogy valójában hányan vannak.
A hétvégén zajlanak Oroszországban a választások, melyeken nyilván Putyin fog nyerni, nagyjából azzal az aránnyal, amiről a Kremlben döntenek. A hét során megírtuk, hogyan néz ki Putyinék elnökválasztási forgatókönyve, amit ellenzéki akciókkal és ukrán drónokkal próbálnak megzavarni. És foglalkoztunk azzal is, hogy Ukrajnában ugyan választások nem lesznek, Zelenszkij legitimitását is megkérdőjelezhetik, de újabb forradalomra tényleg túlzás számítani.
Geopolitikailag is fontos fejlemény, ami a TikTok-kal történik az Egyesült Államokban, ahol a héten egy lépéssel közelebb kerültek a betiltásához, ami nyilván nem nyerte el Peking tetszését. Hogy hogyan jutottunk idáig, és hogy mi jön ezután, arról részletesen írtunk.
10 évvel a halála után jelenik meg Gabriel García Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni. A Nem rossz könyvek podcast legújabb részében vendégeinkkel, Kutasy Mercédesszel és Soltész Bélával olyan kérdésekről beszélgettünk, minthogy hiba volt-e kiadni az utolsó regényét, miért rázza a hideg az irodalmárokat a mágikus realizmus kifejezés hallatán, és hogy mit tudott Márquez, amit senki más nem.
Milyen volt az állami nemzeti ünnep? Klassz.
Hogyan élték meg a NER történetének egyik legrázósabb másfél hónapját Orbán Viktor legelkötelezettebb hívei?
Brüsszelt elfoglalni, az árulókat elfelejteni, dönteni szabadság és rabság, jó és rossz, Fidesz és a gonosz között. Harcias hangulatú, de újdonságtól mentes ünnepi beszéddel nyitott kampányt a miniszterelnök.
Nem voltak kevesen.
Zászló- után szekértábor-bontásra készül a NER-ből kipattant tisztviselő, aki több ezer ember előtt jelentette be a Talpra Magyarok Mozgalom megalakulását.
Mit gondolnak a reménykedők, mit a kétkedők? Fideszes múlt után szavaznának-e Magyar Péterre az ellenzékiek? A zászlóbontás résztvevőit kérdeztük.
Jelentős tömeg gyűlt össze a tüntetésen, ahhoz mérten meg pláne, hogy másfél hónappal ezelőtt jó eséllyel ezen emberek többségének fogalma sem volt arról, kicsoda Magyar Péter. De mire lehet ez elég?
A programjában benne van, hogy legfeljebb csak két ciklusig lehet valaki miniszterelnök, ezen pedig Orbán már túlvan - mondta a 444 kérdésére Magyar Péter. A rendezvény elmondása szerint körülbelül 20 millió forintba került.
A miniszterelnök többévnyi kihagyás után ismét Budapesten ünnepel március 15-én, az ellenzék városszerte, Magyar Péter zászlóbontásra készül.
Ezzel szemben az ő általuk megálmodott jövőben a kislányok már 10 évesen imádnak főzni, készpénzzel fizetnek a boltban a helyi gazdák termékeiért, és mindig arról álmodoznak, hogy egyszer majd anyák lehetnek.
A március 15-ei nagygyűlés után a harmadik erő megszervezésén fog dolgozni, mert úgy érzi, erre van szükség az erős anti-establishment-hangulatban – erről beszélt Magyar Péter a 444-nek adott interjúban. Egy kormányváltás után azonnal leváltaná a kétharmaddal bebetonozott állami vezetőket.
Jelenleg ez egy one man show, de hosszú távon nem lehet csapat nélkül csinálni. Amit csinál, az meghackelése a rendszernek - mondta Magyar Péter a 444-nek.
Semmi köze a történelmi valósághoz a valaha volt legdrágább Fidesz-filmnek, a Rákay Philip-féle, a 48-as forradalomról szóló Most vagy sohának. Sőt direkte meg is hamisítja azt. De ettől még, vagyis pont emiatt baromi jól el lehet rajta szórakozni.
Nacsa Olivértől Trombitás Kristófig mindenki elzarándokolt az Arénába, hogy adózzon a Petőfi-film előtt. Mi sem mentünk hiába: a NER fennállásának legönfeledtebb jelenete volt a jutalom.
A baráti kritika szerint Rákosiék és Orbánék szuperprodukciójában is egy dolgot csesztek csak el: Petőfit magát.
Szalay Zoltánt a Die Welt főszerkesztője nyugtatta meg egy hétfői panelbeszélgetésen, hogy csak azért, mert nem ért egyet Orbán Viktorral, még nem dől össze a világ.
Mindent összeadva több százezer eurónyi kölcsönöket vett fel a 2000-es évek elején még Erdélyben a mai magyar kulturális közpénzosztás egyik megkerülhetetlen szereplője. Orbán János Dénes meg nem fizetett adósságai egy részéből bírósági ügy lett. Pénzbírság, álmodozás, spenót tükörtojással, Bulgakov és Fekete Pákó.
A tagság nem támogatta, hogy Kovács Gergő elinduljon az előválasztáson.
Belső feszültségek vannak a pártban azután, hogy ellehetetlenült Kovács polgármester-jelöltsége.
Rendkívüli taggyűlés bírta rá a lemondott pártvezetőket a maradásra. Kovács a XII. előválasztáson is elindul.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke szerint nem kommunikálták megfelelően az előválasztás részleteit a tagság felé, de hétfőn rendezni tudták a konfliktust. Belső kritikusaival együtt tud majd dolgozni, de elképzelhetőenek tartja, hogy a DK bekavar még a hegyvidéki előválasztásba.
Az egész EU-ból csak négy országot sikerült megelőzni. Az előző évhez képest minden uniós tagállam GDP-növekedése romlott, de nálunk nagyobb mértékben csak két országé.
Az agglomerációs települések lakosságszáma nőtt nagyon az elmúlt évtizedben, hatalmas nyomást helyezve ezekre a településekre. Az építési hatóság nem működik érdemben, a kötöttpályás közlekedés csak pár helyen kínál igazi alternatívát, az önkormányzatoknak pedig állami segítség kéne a helyzet kezeléséhez. Interjú Porhajas Gáborral, a Klímabarát Települések Szövetségének munkatársával.
Alig két éve annak, hogy elkészült a régóta várt út a XII. kerület Csillebérc városrészén, máris komoly műszaki problémák világítanak rá a kivitelezés vitatható minőségére. A beruházásra százmilliós nagyságrendben költött az önkormányzat.
A fenntartóváltásról tartott fórumon sok mindent kiderült arról, hogy milyen ajánlatot tesz a szülőknek a bejelentkező egyház, és hogy nincs tudományos ellentét a teremtés és az evolúció között.
Szomorú kerete ennek a 25 évnek, hogy a csatlakozáskor a déli, most pedig az észak-keleti szomszédunkban dúl háború, Magyarország megítélése e két konfliktus kapcsán azonban merőben eltér. Míg a Balkán esetében sikerült egy konstruktív tagállam képét kialakítani, az ukrán háború kapcsán Magyarország rettenetesen távol került ettől.
Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.
A Kremlben biztosak benne, hogy zavartalanul le tudják bonyolítani az eseményeket, és az elvárt 80 százalékos Putyin-sikert is képesek prezentálni. A stratégákat csak a részvétel izgatja, de ennek növelésére is megvannak a bevált eszközeik.
Az ukrán elnök mandátuma május 20-ai lejárta után is a székében szeretne maradni. Akik szerint ezt nem tehetné meg, azokról azt mondja, az orosz narratívát képviselik, ám ennyire azért nem egyszerű a helyzet.
A két nagy amerikai párt egyetért abban, hogy kezdeni kell valamit a kínai propagandaeszközzel és kémszoftverrel, ami egyben a fél emberiség kedvenc szórakozása. Trump és a jogvédők azonban máshogy látják.
Hiba volt-e kiadni az utolsó regényét? És mit tudott Márquez, amit senki más nem? És miért rázza a hideg az irodalmárokat a mágikus kifejezés hallatán? A világpremierrel egy időben jelent meg magyarul is a Találkozunk augusztusban, A Nem rossz könyvek podcast vendége Kutasy Mercédesz és Soltész Béla.