Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb és/vagy szórakoztatóbb anyagaiból. Van többféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni rájuk.

A vita

A hét legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye egyértelműen Orbán Viktor strasbourgi szereplése volt. A magyar miniszterelnök hivatalosan a soros uniós elnöki poszt miatt érkezett, de aztán inkább a magyar állapotokról beszélt mindenki, és itt jött össze a régóta várt Orbán-Magyar találkozó is. Az EP-s felszólalás előtti nap Orbán nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a francia városban, a két nap eseményeit videóriportban foglaltuk össze. A sajtótájékoztatón mi is kérdeztünk Orbántól, méghozzá apja vállalkozása és a kínai gigaberuházás közötti kapcsolatról, és a szerdai vita után beszéltünk Magyarral, illetve Hegedűs Dániel elemzővel, hogyan hogyan látták a történteket.

Magyar Péter még a múlt hétvégén szervezett tüntetést a közmédia elé, a propaganda ellen tiltakozva, de a héten két cikkben is foglalkoztunk még a történtekkel: egyrészt megírtuk, hogy Hadházy Ákos szereplésével először fordult elő, hogy Magyar fejet hajtott egy ellenzéki politikus előtt, másrészt pedig véleménycikkben írtunk arról, hogy Magyarnak lassan tisztáznia kéne, mit is ért pontosan propaganda alatt.

Az élet itthon

Az önkéntes nyugdíjmegtakarítások jövő évi adómentes feltörése 250 milliárdot is az ingatlanpiacra vihet, de az öngondoskodás szellemének sokat árthat. Podcastunkban annak jártunk utána, kinek lesz ez jó, és hogy milyen előnyei, hátrányai, ingatlanpiaci hatásai lehetnek.

Alakultak tovább a közgyűlések is: ott voltunk Óbudán, ahol történelmi elsőként a megválasztott polgármester a fogdából üzent, Zuglóban, ahol az új polgármester Tóth Csabáéknak is üzent, Szolnokon, ahol hiába a fideszes többség és az ellenzéki polgármester, mégse korlátozták annyira a városvezető jogköreit, mint Győrben, és akkor már elmentünk Győrbe is, ahol először odacsapott a fideszes többség, majd leültek tárgyalni az új polgármesterrel, valamint elmentünk Pilisbe, ami észrevétlenül a szélsőjobb bástyája lett.

Meghallgattuk emellett Varga Mihály miniszteri beszámolóját, ahol kiderült, hogy a kormány tényleg hozzányúl az iparűzési adóhoz, és megírtuk, hogy a miniszter vaskos csúsztatással magyarázta, miért nem sérti a kínai gigahitel a magyar szuverenitást.

És ott voltunk a Néprajzi Múzeumban is, ahol megnéztük az újonnan átadott, amúgy remek állandó kiállítást, és rácsodálkoztunk arra, ahogy az átadóbeszédet mondó Orbán Viktor látványosan lefagyott és összevissza beszélt.

És emellett megnéztük alaposan, mi a visszás abban, ahogy Schmidt Mária megpróbálta ráhúzni a szexrecessziót a feministákra, és írtunk arról is, hogy mit gondol, illetve nem gondol a magyar kultúráról az új miniszter, Hankó Balázs.

A nagy stratégia

A héten Szijjártó Péter ismét Oroszországban tűnt fel, és mondhatnánk ugyan, hogy ki számolja, hányadszor már, de aztán kiderült, hogy David Pressman amerikai nagykövet például tényleg számolja, na és ezen a héten írtunk véleménycikkünkben arról, hogy miután Szijjártó Péter a világ egyik legnagyobb tolvajával tárgyalt, mi is látszik körvonalazódni emögött a „nagystratégia” és „gazdasági semlegesség” mögött. Érintőlegesen kapcsolódott ehhez a témához a cikkünk, melyben a Qasszár testvéreket mutattuk be, akik évtizedek óta a magyar külpolitika fő szövetségesei Libanonban, pedig elég súlyos vádak merültek már velük szemben. Írtunk arról is a héten, hogy Orbán által vágyott gazdasági semlegesség szlogenje mögötti gazdasági logika olyasvalami, ami még a nagyhatalmaknak se nagyon jött össze.

Világ

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban írtunk arról, hogy az orosz hadsereg egyre sokszínűbb, és többek közt észak-koreai, kubai, nepáli, szír, afganisztáni, szomáliai, malajziai állampolgárok is adták már önként, vagy kevésbé önként életüket Putyin ukrajnai álmáért. Emellett foglalkoztunk azzal is, hogy idősebb az orosz vezetés, közben pedig semmi jele nincs annak, hogy készek lennének teret adni a fiataloknak, így a helyzet már a Szovjetunió végnapjait idézi. A Lakmusz pedig bemutatta, hogy meglepően részletes belső dokumentumok kerültek ki a dezinformációt nagyüzemben terjesztő orosz cégtől.

És írtunk arról is a héten, hogy miközben Izrael egyre nagyobb erőkkel vonul be Libanonba, az országban állomásozó tízezer ENSZ békefenntartó mindezt a barakkból nézi végig, amire sokan az ENSZ tehetetlenségének egyik szimbólumaként tekintenek.

Az Egyesült Államokban közben az évszázad viharának nevezett Milton hurrikán okozott komoly károkat, olvasónk hurrikánnaplóban rögzítette, ahogy a vihar lecsapott Florida partvidékére. Közben már csak egyetlen hónap van hátra az elnökválasztásokig, a tétek növekedését jelzi, hogy már Barack Obama is beszállt a kampányba.

Irodalom

A héten kiderült, hogy a dél-koreai Han Kang lett az idei irodalmi Nobel-díjas, és volt epizód a Nem rossz könyvek podcastunkban is, ahol két remek elsőregény szerzőjével, Bíró Zsombor Auréllal és Fenyvesi Orsolyával beszélgettünk.

Tévé

Cringe-hatás a hazai tévézésben: az RTL gazdás társkeresőjének Józsefje idén még nem mondta ki azt, hogy „punci”, de továbbra is minden mondata iszonyúan mélyre megy, csak hunyorogva és borzongva lehet hallgatni.

Foci

Tényleg az új Bosman-szabályt hozhatja el a Lassana Diarra francia válogatott focista ügyében hozott ítélet? Összeszedtük, mit lehet tudni az egész futballvilág érdeklődését felkeltő, de nem könnyen megérthető döntésről.