Kellemes hétfő reggelt! Ősz van.
A 444 napindító hírlevelére itt tudsz feliratkozni.
Ha valami hiányzott még ebben az évben, az egy évtizedek óta parázsló fegyveres konfliktus drámai fellángolása volt. Vasárnap reggel viszont éppen ez történt: az azeri hadsereg rakétái csapódtak be Sztyepanakertbe, a de facto Örményországhoz tartozó, de Azerbajdzsán által is a magáénak érzett Hegyi-Karabah fővárosába. A Kaukázus déli részén Sztálin szándékosan úgy húzta meg az akkor még szovjet tagköztársaságok közt a határokat, hogy csak Moszkva tudjon békét tartani, amióta pedig a két ország független, folyamatosak a kisebb-nagyobb intenzitású összecsapások.
Magyari Péter elemzéséből kiderül, hogy ez most viszont határozottan több az utóbbi években megszokott csetepatéknál, ennyi nehézfegyverzetet nem szoktak bevetni, azeri tankoszlopok indultak meg Karabah felé, és harci helikopterekkel is lőtték a területet. Az azeri kormány egyértelműen kimondta, hogy végső céljuk Hegyi-Karabah visszaszerzése, talán felbátorodva azon, hogy a velük szövetséges török kormány egyértelműen kiállt mellettük. A regionális játszmában az örmények hagyományosan Moszkva segítségével számolhatnak, de amióta az országban 2018-ban utcai tüntetések után egy Putyinék szerint túlságosan nyugatbarát kormány jutott hatalomra, ez már nem ilyen egyértelmű. Ha tényleg komolyabb háború lesz, akkor ez, valamint a tény, hogy gazdagabbak, és jobban felszerelt a hadseregük, az azeriek javára billentheti a mérleg nyelvét. De talán még van visszaút.
Azt sejteni lehetett, hogy az amerikai elnökválasztási kampánynak lesznek majd nagy dobásai, és azt is, hogy bárhogy rejtegeti, előbb-utóbb nyilvánosságra fognak kerülni Donald Trump adóbevallásai. Erre tessék: a New York Times magyar idő szerint vasárnap este ledobta az atomot, és kirakott mindent. Bár, ahogy az amerikai lap is hangsúlyozza, fontos megemlíteni, hogy ezek a dokumentumok nem feltétlenül az igazságot mutatják be, hanem amit Trump igyekezett állítani az adóhivatal felé.
Mindenesetre most kiderült, hogy 2016-ban, amikor elnökké választották, Trump 750 (hétszázötven) dollár jövedelemadót fizetett, majd elnöksége első évében is ugyanennyit. Az ezeket megelőző 15 adóév közül 10-ben egyáltalán nem fizetett jövedelemadót, alapvetően az üzleti veszteségeire hivatkozva. Azt eddig is lehetett sejteni, hogy Trump, szemben azzal, amit magáról állít, nem valami sikeres üzletember, de most már feketén-fehéren tudjuk, hogy hiába voltak évei, amikor több száz millió dollár bevétele volt, ezeket folyamatosan veszteséges vállalkozásokba fektette, hogy aztán ezeket adóelkerülésre használja.
Több időközi önkormányzati választást is tartottak vasárnap. A Vas megyei Kemenesképolnán 48-48 lett a végeredmény, úgyhogy mehetnek megint szavazni. Karcagon a Fidesz jelöltje a szavazatok 90 százalékát szerezte meg – igaz, csak a Munkáspárt indult ellene. Kicsit érdekesebb a mohácsi eredmény, ahol a papírformának megfelelően a szintén fideszes Pávkovics Gábor nyert a szavazatok 56 százalékával, és a képviselőtestületben is többsége lesz a kormánypártnak, de egyáltalán nem olyan elsöprő, mint amire számíthattak.
Vasárnap helyhatósági választások voltak Romániában is. Magyar szempontból a legérdekesebb eredmény, hogy Marosvásárhelynek Soós Zoltán személyében 20 év után lesz ismét magyar polgármestere, miután a román szavazatok több jelölt között oszlottak meg.
Orbán Viktornak különösen erős vasárnapja volt. Délelőtt a Zala megyei Becsehelyen szögezte le, hogy a szabad pálinkafőzés bebizonyította, a tartós dolgok gondolata nem csak Budapesten születik meg. Este pedig – bár nem világos, az interjú pontosan mikor készült – a TV2-n a Tényekben válaszolgatott Gönczi Gábor kérdéseire. Nem lehetett könnyű feladat, helyenként mintha a miniszterelnök is unta volna, hogy egy szerelmes szurkoló adja fel neki a magas labdákat. Bezzeg amikor 2006-ban ugyanezen a csatornán felmosta a padlót Sváby Andrással.
Az igazán érdekes Orbán-interjút viszont még pénteken jelentette meg a Reuters. Az hagyján, hogy a miniszterelnök a magyar jogállamiság problémáit firtató kérdésre annyit mondott, hogy „simply blah, blah, blah”, se a hírügynökség újságírói azt is visszakérdezés nélkül hagyták, amikor Orbán azt fejtegette, hogy szerinte Magyarország nem korruptabb, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. Jó, az csak másnap derült ki, hogy gyermekkori gázszerelő barátja 18 milliárd forintért épít hotelt Horvátországban, de talán egyéb ismerősei és családtagjai mesebeli gazdagodását meg lehetett volna említeni.
Minszkben ismét a szokásos forgatókönyv szerint zajlottak az események a hétvégén. Szombaton a nők tüntettek, pedig tudták, hogy rabszállító autók várnak rájuk, vasárnap pedig hiába vetett be könnygázt a rendőrség, ismét tízezrek vonultak fel Lukasenka ellen. Az viszont újdonság, hogy még az állami tévé gyerekműsora is az önmagát megkoronázó diktátoron gúnyolódott. Valamint:
A hétvégén hosszabban írtunk arról, hogy a hatalmas India, ami tavasszal még jó példának számított, most már a legnagyobb koronavírus-katasztrófa felé halad, valamint arról, hogy nem biztos, hogy a leggyorsabban elkészülő koronavírus-vakcina lesz a legjobb. Továbbá:
Úgy látjuk, hogy még a 444 leghűségesebb olvasóinak is vannak kérdései a működésünkkel, mindennapjainkkal, terveinkkel kapcsolatban. Velük beszélgetve gyűjtöttük össze a velünk kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdéseket, hogy azokat megválaszolva nem csak az ő, hanem legújabb olvasóink tisztánlátását is segítsük. Fizetős lesz a 444? Miért nincs több videó? Kinek írjak, ha elütést látok egy cikkben? Most végre minden kiderül.
Kevés kicsinyesebb történet volt az utóbbi hetekben, mint a bosszúálló hatalom által a tönk szélére sodort Magyar Evangéliumi Testvérközösségé. Az Iványi Gábor vezette MET szociális és oktatási intézményei Budapesten 30, vidéken közel 100 millió forintos közműtartozást halmoztak fel 2010 óta.
Pénzügyi gondjaik akkor kezdődtek, amikor a kormány megvonta a MET 1981-ben megszerzett elismert egyházi címét, és ezzel az egyház társadalmi munkájáért járó állami források is elapadtak. A patthelyzetre most egy, a közművek kikapcsolásának megakadályozására szerveződött civil akció hívja fel a figyelmet. Szász Zsófi és Neuberger Eszter videóriportja nem csak a mostani helyzetet mutatja be, hanem azt is, hogy milyen értékes munkát végeznek ezek az intézmények. A Mazsihisz egyébként a hétvégén jelentette be, hogy 1 millió forinttal támogatja Iványiéket. Ha minden egyház ilyen szolidáris lenne, gyorsan megoldódnának a gondok.
Addig oké, hogy kivezetjük a műanyag zacskót, de mi lesz helyette? – Jövő júliustól egy sor egyszer használatos műanyagot tiltanak be. Jönnek a lebomló alternatívák, bár sokak szerint az egyszer használatos eszközök végleges elhagyása a valódi megoldás.
A régi internet vidám világát idézi egy fideszes aktivista a csodálatos kis animációs videóival – Rövid animációk, ütős zenék, húsba vágó üzenetek. Egy Orbán-rajongó nő Facebookra gyártott, elborult filmecskéi.
Azért gyűltek össze a Gólyafészek étteremben, mert egy embert a halála után szerettek volna a helyére tenni – Ács Dani Videotéka-sorozatában Gazdag Gyula filmjét ásta elő a békési Vésztő kommunista köztársaságáról, ami négy hónapra kiszakadt Magyarországból, majd hadat üzent Gyulának.
A három nagy bajnokságban egészen elképesztő dolgok történtek a hétvégén:
Itthon csak annyi történt, hogy visszavonult Torghelle Sándor, Muszbek MIhály pedig úgy szállt bele a páros lábbal az orbáni futballpolitikába, hogy azért piros lap és többmeccses eltiltás járna.
Szennyhullám #1 – Milyen dokumentumfilmet lehet készíteni egy zenekarról, ami csak néhány koncertet élt meg, és azokról sem maradt fenn mozgókép? A Partizánnak köszönhetően most kiderült, hogy nagyon jót. A magyar punk első éveit feldolgozó sorozat első része a Spions történetét mutatja be, az együttesét, amely nélkül a magyar zene utóbbi negyven éve, különösen annak underground-alternatív része egészen máshogy alakult volna. De ne vesszünk el ilyen részletekben: ezt a filmet nézze meg mindenki, akit érdekel a Kádár-korszak és/vagy a művészet.