Kellemes kedd reggelt!

A 444 napindító hírlevelére, a Reggel 4-re itt tudsz feliratkozni.

Orbán és a vírus

Remek cikkben foglalta össze Rényi Pál Dániel, hogy hol tart fejben Orbán Viktor 2020 szeptemberében, és ez alapján mire számíthatunk a 2022-es választásokig. Persze csak ha nem jön még egy olyan mindent átalakító esemény, mint a koronavírus. De a cikk egyik legérdekesebb része éppen az, hogy Orbán már bánja, hogy tavasszal „engedett a nyomásnak”, és „nem kellett volna bezárni az iskolákat, és lecsukni az országot”.

Hogy a miniszterelnök ezt tényleg bánja, abból is jól látszik, hogy megingott a bizalma a virológusokban és egyéb egészségügyi szakemberekben, és a stratégiai döntéseket egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozzák meg. A miniszterelnök útmutatását követve a tudósokat az Operatív Törzs törzs ülésein a politikusok olykor már meg is mosolyogják, és a vírus elleni védekezésben a kormány számára most már a gazdasági szempontok az elsődlegesek.

Bár a közvéleménykutatások szerint a Fidesz támogatóinak tábora stabil, lehet, hogy Orbán fejében már inkább az mozog, hogy ha jövőre nagy gazdasági visszaesés lesz (márpedig simán lehet), akkor pillanatok alatt változhat a közhangulat, és semmit sem érnek majd a mostani magas számok. Ezért igyekszik most is fűteni az ideológiai háborút, hogy éberen tartsa saját táborát. Az aggodalom másik oka az lehet, hogy a kormány stratégái egyre kevésbé látják elkerülhetőnek a az ellenzéki összefogás megvalósulását, viszont azt még nem tudják, pontosan hova irányítsák a célkeresztet.

Szívtelenség

Az utóbbi néhány évben elkezdett beszivárogni a magyar közbeszédbe az otthon ápolás, mint kifejezés, és az otthon ápolás, mint iszonyatosan kemény, de nagyon kevéssé megbecsült munka. Hogy ez utóbbi mennyire így van, arról Neuberger Eszter írt cikket, bemutatva azt a Schilling Magdolnát, aki negyven évet dolgozott az egészségügyben, ebből harminc éven keresztül munkája mellett ápolta súlyosan sérült, most 37 éves fiát, hogy nyugdíj után még kevesebb támogatás legyen a „jutalma”.

Hogy a magyar állam a segítő szándékot mennyire nem becsüli meg, arra az utóbbi hetekben az Iványi Gáborhoz köthető, a tönk szélére került szervezetek szolgáltatták a bizonyítékot. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeit politikai okokból bünteti a kormány, a gondjaikat kedden a főváros 5 millió, a ferencvárosi önkormányzat 1,5 millió forinttal igyekezett enyhíteni. Nem mintha vidéken könnyebb lenne: a pécsi az Emberség Erejével Alapítvány EU-s pályázati pénzt bukott, mert nem volt hajlandó igazolni a támogatásokat itthon elosztó közalapítvány felé, hogy külföldről támogatott-e.

Régi vicc

Orbán Viktor imádja a mostani Brüsszelt a régi Moszkvához hasonlítani, és most az egyszer igaza is lenne. Volt az a szovjet vicc, hogy „a szocializmusban a munkások úgy csinálnak, mintha dolgoznának, az elvtársak meg mintha fizetnének érte”, aminek az EU-s verziója valami olyasmi, hogy „Brüsszel úgy csinál, mintha megregulázná Budapestet, Budapest meg úgy, mintha ez zavarná, és keményen visszacsapna Brüsszelnek”. Ami két hírben úgy néz ki, hogy

1. Nem venné annyira komolyan a jogállamiságot az EU-s pénzek kiosztásánál a német kormány új javaslata.
2. Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, Varga Judit szerint ezért le kellene mondania.

Még furcsább dolgok máshol:

• Trump a lányát akarta megtenni alelnöknek.
• A spanyol legfelsőbb bíróság eltiltotta a katalán elnököt attól, hogy katalán elnök legyen.
• Genf minimálbért vezet be, a világon a legmagasabbat.
• Nem taníthat óvodásokat egy francia tanár, mert teljesen szét van tetoválva.
• Málta követeli az őscápafogat, amit a hétéves György brit herceg kapott David Attenborough-tól.
• 24 év után megkerült egy elveszett kereru.

Covid-20

Nagy nap volt a hétfő kis szerkesztőségünk életében. Az operatív törzs egy hét után beolvasta egy kérdésünket a sajtótájékoztatóján. Nem úgy, ahogy feltettük, és ezért pont a lényegre nem is kaptunk választ, de hát kik vagyunk mi, hogy egy ilyen apróságon fennakadjunk. Inkább tettük a dolgunk, és Haszán Zoltán megírta, hogy hiába példálózik Orbán Viktor folyamatosan az osztrák helyzettel, ott valójában kevesebb az új fertőzött, kevesebben vannak kórházban és kevesebb az áldozat is a második hullámban. Valamint:

• Már több mint egymillió ember halálát okozta a járvány.
  
• Az Orvosi Kamara szerint fel kellene függeszteni az elektív műtéteket a járványkórházakban.
• 1500 forintos COVID gyorstesztek kerülnek nemsokára piacra világszerte.
• A francia városokban is 10-kor be kell zárni a kocsmákat a koronavírus miatt.
• Szükségállapotot fog javasolni a cseh egészségügyi miniszter a koronavírus miatt.

A legbizarrabb koronafejlemény azonban kétségtelenül az, hogy Müller Cecília szerint azokat a gyerekeket fogják hazaküldeni az oktatási intézményekből, miután októberben megkezdik a kötelező lázmérőzést, akiknek 37,8 foknál magasabb a testhőmérsékletük. Milyen szülő küldi 37,8 fokos lázzal közösségbe a gyerekét? Mi akadályozza meg az ilyen szülőt, hogy fél órával a Hivatalos Hőmérés előtt lázcsillapítót adjon be a gyerekének? Felesleges kérdések egy olyan országban, ahol digitális hőmérőket vetnek be koronavírus-tesztek helyett.

2020 igazsága

„Nagy átlagban egész jól élünk: rosszabbul, mint tavaly, de sokkal jobban, mint jövőre” – szovjet közmondás. De olyan szovjet közmondás, ami tényleg létezik.

Két film

Egyszerre mutatják be itthon egy házaspár vidékre költözésének történetét, illetve egy világsztárok részvételével összerakott szenvedélyes oktató- és kampányfilmet arról, hogy mit tesz az ipari mezőgazdaság a talajjal, és mit lenne érdemes helyette csinálni. Horváth Bence megnézte mindkét filmet, amelyek üzenete nagyon hasonló: sürgős változásokra van szükség abban, ahogy a termőfölddel bánunk.

És két nagy esti meccs

Magyar idő szerint szerda hajnali háromkor kezdődik a két amerikai elnökjelölt, Joe Biden és Donald Trump első tévévitája (lesz ezen kívül még kettő, és egyszer az alelnökök is összecsapnak). A másfél órásra tervezett vita hat témát érint majd: a Legfelsőbb Bíróságot, a pandémiát, a gazdaságot, a választás tisztaságát, a nagyvárosi erőszakot és rasszizmust, valamint a két résztvevő eddigi munkásságát. Senki se érezze magát rosszul, ha elalszik vita helyett, ez bizony ezzel a két öregúrral is előfordulhat.

Jóval korábban, kedd este kilenckor lesz a mindent eldöntő Ferencváros-Molde BL-playoff visszavágója. Norvégiában 3:3 volt az eredmény, így a 25 év után ismét a Bajnokok Ligája ajtaját rugdosó Fradinak elég arra figyelni, hogy ne kapjanak ki az Üllői úton. Vagy ne legyen 4:4-es döntetlen.

Egy cikk, amit nem mi írtunk

Nem Ján Kuciak volt az egyetlen újságíró, akit megfigyeltek – Matúš Kostolný, a szlovák Denník N főszerkesztője az Azonnalinak adott interjúban mesélte el részletesen, hogy ők hogy csinálták, és szerinte a magyar médiának hogy kellene csinálnia – bár, teszi hozzá többször, sajnos a magyar helyzet lényegesen nehezebb, mint a szlovák vagy a cseh. A Denník N a közép-kelet-európai sajtópiac legsikeresebb újítása, olvasói előfizetésükre épülő modelljüket mi is árgus szemekkel figyeljük. De ez az interjú azok számára is érdekes, akik nem újságírásból szeretnének megélni.