Orbán bizarr interjúja

Bede Márton
reggel 4
2021 április 01., 07:00

Jó reggelt! Ma 23 fok is lehet, hogy aztán a hosszú hétvégére 8-10 fokkal visszaessen a hőmérséklet.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

FURCSA ORBÁN

Különös, helyenként bizarr „interjút” adott szerda este Orbán Viktor a közszolgálati televíziónak. A miniszterelnöki megszólalásban az volt a legfurcsább, hogy szemben a szokásos, pontosan megtervezett megjelenéseivel, ez kicsit szétszórt, már-már spontán volt.

Orbán legszokatlanabb eszmefuttatása az oltásokkal kapcsolatos volt, többek közt arról beszélt, hogy amikor ő az első oltást megkapta, bement dolgozni:

„Az első oltás jelent védettséget. Persze kényelmesebb lenne megvárni a másodikat, meg a jó ég tudja, pontosan hány napot, erről is van egy orvos-szakmai vita. De amit biztosan tudunk, az az, hogy az első oltás már nagyon komoly védettséget ad”

A tudományos konszenzus ezzel szemben az, hogy az első oltás valóban adhat valamennyi védettséget, de arra is várni kell jó néhány napot. A miniszterelnök szerint a magyar egészségügy kiválóan teljesít:

„Egyébként a koronavírus miatt elkülönített ágyak fele még szabad, és körülbelül kétszer annyi lélegeztetőgépünk van azonnal bevethető állapotban, ággyal együtt, mint amennyi ágyon épp most fekszenek.”

Arról nem beszélt, hogy van-e ember ezek az ágyak és gépek ellátásához. Inkább azt mondta, hogy

„hát én is négy órát szoktam aludni és nem vagyok híján azér' a romantikának”

Orbán, aki évek óta nem áll szóba a független sajtóval, most üzent nekünk is:

„nem most van itt az ideje annak, hogy bemenjünk a kórházakba, hogy kamuvideókat, vagy álhíreket gyártsunk”.

Ezzel nyilván arra a közleményre reagált, amit szerdán közösen adott ki az összes független magyar szerkesztőség, amiben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szabad tájékoztatás életeket menthet, és a kormány ezért legyen szíves dolgozni engedni a sajtót. Kovács Zoltán erre csípőből azt reagálta, hogy „a kórházakban gyógyítani kell, és nem kamerázni”, de Orbán ennél is jóval messzebb ment.

ROSSZ JÁRVÁNYHÍREK, JÓ JÁRVÁNYHÍREK

A magyar járvány során először szerdán jelentettek több mint 300 halálos áldozatot. Ez volt március utolsó napja, és már most látszik, hogy ebben a hónapban lehet a legkiemelkedőbb a többlethalálozás az előző évekhez képest. Van olyan kórház, ahol a lélegeztetőgépre kerülők 95 százaléka meghal.

Ezek tragikus hírek, de van néhány jó is. Elsősorban az, hogy az utóbbi néhány nap számai alapján mintha az ország egy részében elkezdett volna tetőzni a harmadik hullám. Azokban a megyékben, ahol nem olyan drámai a helyzet, még bőven emelkedést látunk, de ahol már korábban nagyon magasra futottak fel a fertőzési adatok, ott megállt a romlás. Elsősorban Budapestről és környékéről van szó, valamint azokról a Szlovákiával határos megyékről, ahol talán az ingázóknak köszönhetően korábban robbant be a harmadik hullám.

Halad az oltási program is, Kásler Miklós szerint a pedagógusok 75 százaléka regisztrált oltásra, és az idősotthonokban, ahol először kezdtek oltani, jelentősen visszaesett a vírus terjedése. A háziorvosok a héten megkapták a praxisokhoz tartozó oltásra regisztráltak teljes névsorát, ami újabb teher a számukra, viszont úgy tűnik, hogy ez gyorsíthat is az oltási tempón. Személyes tapasztalat, hogy az utóbbi két napban különböző városokban élő, nyolc 30-60 közötti rokonomat is behívták oltásra április legelejére.

További jó vakcinahírek:

A RENDSZER ALAPJAI

2018-ban sokakat meglepett, milyen szilárd lábakon áll a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a Fidesz harmadszor is kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Egy régóta zajló, nagyszabású kutatás újabb fordulójából tisztábban látni, mi minden tette ezt lehetővé.

A Fidesz mindenhol jelen van, a társadalom tetejétől az aljáig. Úgy képes átvinni az üzeneteit, hogy nem is kell hozzá közösségeket szerveznie. A járvány óriási bizonytalanságot hozott, de még a harmadik hullámban sem látszik, hogy megingott volna a Fidesz népszerűsége.

A kisvárosokban egy sajátos, feltörekvő rétegre támaszkodik a rendszer, mindenki felé közvetítve az érzést: ti is tartoztok valahová. Ők a lokálisan integráltak, akik kulcsszerepet játszanak a NER fenntartásában. Helyben jól ismert emberekről van szó, részben polgármesterekről vagy önkormányzati képviselőkről is, de nem feltétlenül politizálnak közvetlenül. Vannak köztük helytörténettel, hagyományőrzéssel foglalkozó civil vezetők, különböző események szervezői, egyházi emberek és vállalkozók is. Értékrendjük másokra is hatással van, sokan rajtuk keresztül kapcsolódnak a szűkebb és tágabb közösséghez.

Mégis vannak apró jelek, amelyek aggodalommal tölthetik el a rendszer működtetőit. Hiába hozták létre a munkaalapú társadalma, a munkaerőpiac nem nyújt hosszú távú perspektívát, valódi integrációs lehetőséget nagy tömegek számára.

MÁSHOL SEM MEGY

Ahhoz képest, hogy tavaly a németek védekeztek a legjobban, a harmadik hullámban szinte mindent elrontottak, amit lehetett. December vége óta csak a lakosság 11,1 százalékának sikerült beadni legalább az első oltást, ez még az EU-n belül is rossz eredmény.

  • A legendás német bürokrácia csak lassítja a védekezést, sokaknak most vált nyilvánvalóvá, hány területen nem működik elég hatékonyan az állam.
  • Az orvosok arra panaszkodnak, hogy a papírmunka kétszer annyi időt vesz el tőlük, mint a vakcinák beadása.
  • Vasárnap már Angela Merkel is arról beszélt, hogy az oltópontokon sokkal rugalmasabbaknak kellene lenniük az orvosoknak, vagyis ha a nap végére marad vakcina, akkor azt is el kell oltani.

Az elmúlt 16 évben Merkelt nem nagyon lehetett olyan kínos helyzetben látni, mint amikor a múlt héten azzal kellett a nyilvánosság elé állnia, hogy bocs, de nem sikerült kidolgozniuk a meghosszabbított húsvéti szünetre vonatkozó szabályokat. Talán erre válaszul, de vasárnap figyelmeztette a renitens tartományi vezetőket, hogy ha nem veszik komolyan a védekezést, kész úgy módosítani a járványvédelmi törvényt, hogy azzal minden tartományt szigorításokra kötelezzen.

„Nem fogom végignézni, ahogy elérjük a napi 100 ezer fertőzöttet”

– mondta a kancellár, aki ősszel távozik a politikából. Még mindig nem tudni, kit jelöl helyére a pártja, de a lehetséges utódok közötti harc csak tovább rontja a járvány elleni védekezés hatékonyságát.

Máshol:

ISMÉT BLM

Egy év alatt kevés hír tudta lejjebb szorítani a címlapokon a koronavírust, de a 2020-as amerikai zavargások és a Black Lives Matter mozgalom ilyenek voltak. Ezeknek kirobbantója pedig George Floyd volt, aki azután halt meg, hogy egy rendőr több mint nyolc percig térdelt a nyakán.

Amerikában most indult a Floyd nyakán térdelő rendőr, Derek Chauvin pere, természetesen hatalmas médiaérdeklődés mellett. A vádnak látszólag könnyű dolga van, hiszen videós bizonyíték van a térdelésről, de az eljárás ennek ellenére sem lefutott. Az amerikai esküdtszékek nagyon ritkán ítélnek el szolgálatban erőszakoskodó rendőröket, és a védelemnek elég az esküdtszék egyetlen tagját meggyőznie arról, hogy Floyd halálát nem közvetlenül Chauvin okozta.

Máshol:

ÉS KÉT HÍR A TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSRŐL

hírlevél reggel 4