Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni, feliratkozni, ilyesmiket.
Követtük a héten az EU-csúcsot, ahol a tétek nagyok voltak, érdemi döntések viszont nem igazán születtek, pont ahogy az amúgy Orbánnak jó volt. A magyar külpolitikához is köthető a cikkünk, melyben arról írtunk, hogy lengyel sajtóértesülések szerint a TV2 tulaja venné meg a legnagyobb lengyel tévét, Varsóban pedig attól is tartanak, hogy a magyar érdeklődés mögött burkoltan orosz befolyási kísérlet lehet. A NER és az EU közötti viszony alakulásának erős lenyomata volt az is, ahogy beleírta a kormány a női kvótáról szóló tervezet indoklásába, hogy „Brüsszel tagadja a biológiai nemeket.” És megírtuk azt is, hogy hiába röppent fel ez a nemzetközi sajtóban, nem jönnek atomfegyverek a kecskeméti reptérre, de a nagy fejlesztéseket is inkább Romániába viszik az amerikaiak.
A magyar külpolitikai mozgásaihoz is kapcsolódott a cikkünk, melyben annak jártunk utána, hogy a közelmúlt bizarr 1956-os nyilatkozataival vajon a forradalom NER-es átértelmezésének vagyunk a szemtanúi, vagy csak ügyetlen kiszólásokkal van dolgunk, amikkel igazolni akarják a kormány oroszbarát és nyugatellenes politikáját. Ebben Rainer M. János akadémikus, az 1956-os Intézet vezetője volt a segítségünkre.
Csütörtökön hat év után hirdettek harmadfokon ítéletet Szarvas Koppány Bendegúz és Fekete-Győr András füstgyertyás ügyében, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélve a politikusokat. Fekete-Győr, aki politikailag motivált ítéletről beszélt, át is adta parlamenti mandátumát Cseh Katalinnak. Ott voltunk Ádám Zoltán ügyének tárgyalásán is, de ismét halasztani kellett a tanúmeghallgatást, ami miatt már a bírónő is kellemetlenül érezte magát.
Sok minden történt a magyar gazdaságban is a héten: a friss KSH-adatok alapján írtunk arról, hogy augusztusra kétéves mélypontra jutott a magyar akkugyártás, hogy az ipari teljesítmény alapján ismét Európa sereghajtói közé került Magyarország, és ott voltunk a Portfólió konferenciáján, ahol Csányi Sándor a bankadót kritizálta és odaszólt Nagy Mártonnak, Nagy Márton bejelentette, hogy durván megadóztatják majd a budapesti airbnb-ket, míg Varga Mihály optimista víziót vázolt a magyar gazdaság jövőjéről, és üzent a különadókat kritizálóknak is.
Nagy Márton teljesítményével a héten külön cikkben is foglalkoztunk: megnéztük, hogyan áll elő a miniszter rendre rendkívül ambiciózus célokkal, és hogy ezek aztán milyen viszonyban vannak a valósággal.
Foglalkoztunk a héten a MOL és a magyar állam közös alapítványának költéseivel és terveivel is: írtunk arról, hogy újabb milliárdokat találtunk, amikkel Magyarországról támogatják a határon túli fociklubokat, illetve hogy 27 milliárdért megvenné a Munkácsy-gyűjtemény nagy részét az alapítvány, és Schmidt Mária ötlete nyomán egy regionális múzeumot is szeretnének létrehozni.
És ha már pénzek és nagy államközeli kiadások: véleménycikkben írtunk arról, hogy látványosan éppen akkor zár be a Tiborcz István kastélya szállodaként, amikor a magyar államnak már nincs pénze minden őrültségre.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban megírtuk, hogy Oroszországban egymásnak ugrott az Észak-Kaukázus két legerősebb embere, és ez Putyinnak is okozhat nehéz pillanatokat, valamint hogy a kivándorlás nemcsak kockázatos, hanem drága is az oroszoknak, és nem kell ahhoz átállt titkosügynöknek vagy ellenzéki politikusnak lenni, hogy a szolgálatok klasszikus, vagy újszerű módszerekkel zaklassák a külföldre távozókat. Foglalkoztunk azzal is, hogy tömegesen rokkantak meg az ügyészek Ukrajnában, és egy nagy szabású, abszurd csalássorozat állt a háttérben, a Lakmusz pedig látványos cikkben mutatta meg, hogy merre járt a világban a háború kezdete óta Putyin és Zelenszkij.
Foglalkoztunk azzal, hogy shortoló elemzők szerint hazudott befektetőinek a gyerekek körében nagyon népszerű Roblox, ami egy „pedofil pokol, tele pornóval és erőszakkal”, és bemutattuk a védőügyvédet, aki P. Diddy vádlóit képviseli, és aki Snoop Doggal bulizik, tankkal parkol le a háza elé, Picassót és Ferrarit gyűjt, de a tárgyalóteremben olyan, mint egy lángszórós buldózer.
És péntek este írtunk a hét őrületéről: a chatszobából kiszabadult mesterséges intelligenciára, ami ráparázott a kecskékre, vallást alapított, és épp rommá keresi magát.
Dupla kritikával jelentkeztünk az új Pintér Béla-darabról: Ács Dániel arról írt, hogy a társulat új előadásától egyszerre kapnak agyvérzést az óriásplakát-vezérelte fideszesek és az LMBTQ közösség tagjai, pedig csak arról szól, amiről a dráma több ezer éve mesél: az ember Isten szeretne lenni; míg Ady Mária azt emelte ki, hogy Pintér darabjainál a szórakozás garantált, a színészi játék lehengerlő, de a tuti recept azt is jelenti, hogy túl nagy meglepetés nem várható, és az Idegen testben az erőszak néha öncélúnak hat, és a látszólagos frissesség mögött is egyre könnyebb felfedezni az instant megoldásokat.
Elmentünk megnézni az immerzív (?) élményt ígérő Monet-kiállítást, ahol nem a festő festményei kapnak helyet a falakon, hanem különféle digitális technikák és művirág révén összeállított installációk. A végeredmény olyannyira meghökkentő, hogy sokat látott szerzőnk is csak kereste a szavakat.
Nagyszerű fényképes beszámolóval jelentkeztünk Igalból, a magyar és német szabadidős kultúra szerelemgyerekéről, az ország egyetlen medencés Oktoberfestjéről.
És nemrég megnyílt az INGA, Zaránd Péter és Puzsér Róbert kulturális tere-kocsmája, úgyhogy őket kérdeztük arról, hogy miért most, miért pont ezt hozták létre.
Mi a közös a bugyikban, a palackozott vizekben, az élelmiszerek csomagolásaiban és az ételhordó dobozokban? A Tyúkól évadnyitó epizódjában kifejezetten az alsóneműkre koncentráltak, és ajánljuk hozzá a kísérőcikket is, amiből kiderül, hogy egy friss kutatás szerint minden harmadik alsónemű tartalmaz mérgező vegyszert, minden tizedik az egészségre rendkívül káros mértékben.
Visszavonult Rafael Nadal, mi pedig a pályafutásához méltó cikkel búcsúztunk el tőle.