Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, videóival és podcastjaival. Van többfelé hírlevelünk is, itt lehet rájuk feliratkozni.
A március 15-i események továbbélésével indult a hét, miután kiderítettük, hogy a Tisza menetén felbukkant hatalmas ukrán zászló mögött valójában a kormányoldalhoz köthető szereplők álltak: elsőnek azt írtuk meg, hogy a Fidesz trollfarmos emberével fotózkodott az egyik srác, aki kifeszítette a zászlót, majd azt is bemutattuk, hogy a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség három munkatársa koordinálta az ukrán zászló kiterítését. Mivel az akcióban fidelitasos szál is felmerült, próbáltuk megkérdezni az ifjúsági tagozat elnökét a történtekről, nem túl sok sikerrel. Emellett összefoglaltuk, hogy hogyan terjedt el villámgyorsan az egész kreált sztori a fideszes nyilvánosságban, amit aztán politikusok is megosztottak. Erről kérdeztük Szijjártó Pétert is, aki szerint Magyarországon ukrán beavatkozás van, nem pedig orosz.
Gulyás Gergelyt a kormányinfón szembesítettük azzal, hogy hazugságot terjesztett a tiszás menetre odavitt ukrán zászlóról, és szintén a mi kérdésünkre mondta azt is, hogy ha Trump kérné, megfontolnánk, hogy segítsünk a Hormuzi-szoros felszabadításában, amiből akkora politikai botrány lett, hogy végül este már Orbán Viktor volt kénytelen marhaságnak nevezni a miniszterének szavait.
A Fidesz kampányának nehézségeire utalhat, hogy a héten Orbánnak muszáj volt országjárásba kezdenie, mi előbb az első két helyszínen néztük meg eddig, Kaposváron és Egerben, ahol a Dobó teret sem sikerült megtölteniük, majd pénteken elmentünk Szentendrére is. Miután véget értek a DPK-, megnéztük, kik kérdezhették a miniszterelnököt, és folytatódott országjáró sorozatunk is, ezúttal Boldog István egykori választókerületében, a Törökszentmiklós központú körzetben jártunk, ahol kiélezett küzdelemre számítanak a városok polgármesterei. Pénteki összegző cikkünkben arról írtunk, hogy ugyan Orbán utcai eseményeivel lendületet akart adni a Fidesz a kampányának, ez a hét olyan volt számukra, mintha beleléptek volna egy gereblyébe.
Jogerősen pert nyertünk az MNB ellen: ki kellett adniuk, mi alapján és mire költöttek el 105 milliárd forintot a székházfelújítása során. A még Matolcsy György elnöksége alatt végrehajtott rekonstrukciót Matolcsy fiának barátja, Somlai Bálint cége végezhette el. Az ügyben büntetőeljárás folyik, és egészen durva tételek bukkantak fel a dokumentumokban, melyeket közzé is tettünk.
Beszéltünk a héten Zsiday Viktorral, aki szerint ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás.
Írtunk emellett arról, hogy
A Tiszánál már készülnek a Fidesz végső rohamára: a Helyzet: van! hétfői adásában végigvettük, mit tudunk a két nagy párt kampányának belső dinamikáiról. De jelentkeztünk egy epizóddal kedden is, melyben Plankó Gergő és Ács Dániel beszélgetett a Túl a „nem hagyjuk!” politikán című cikkről, melyben arról volt szó, hogy a 2026-os választás előtt az igazi újdonság az, hogy a rendszerrel szembeni elégedetlenség kifejezésének van egyértelmű csatornája, az utcai energia és a felvállalt politikai képviselet egy irányba tartanak.
Áprilisban meglepően magas arányban mehetnek el szavazni azok a fiatalok, akik már az Orbán-rendszerben szocializálódtak. Szabó Andrea szociológust kérdeztük arról, hogy áll a Z generáció a közélethez, és megnéztük azt is, hogyan vesznek részt a kampányban az ifjúsági szervezetek.
Véget ért az Irán ellen indított amerikai-izraeli háború harmadik hete is, komoly regionális pusztítást és kaotikus, teljesen elszállt energetikai piacokat hozott ez a hét. Írtunk arról, hogy a háború hatására eddig csak távolabb került az irániaktól a szabadság lehetősége, hogy miért nagy vesztesei a háborúnak az Öböl-államok, és hogy az európai országok miért mondtak nemet Trump kérésére, hogy szálljanak be ők is a háborúba. A háború okozta energiasokkal foglalkozott Dohánygyár podcastsorozatunk új része is, melyben Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk a kialakult válságról.
Felkavaró riporttal jelentkeztünk Ukrajnából: tudósítóink a frontvonal melletti "kill zone" szélén jártak, ahol az oroszok FPV-kkel vadásznak mindenre, ami mozog. Hiába a front közelsége, sokan mégsem hagynák el házaikat, és vannak, akik elkésnek a döntéssel.
Megírtuk emellett, hogy
Volt idő, amikor mindenki a kis kovászát nevelgette. De ha nem vagyunk bezárva, akkor is marad kapacitás a kovászolásra? De mi szól egyáltalán mellette, tette fel a kérdést a Tyúkól legújabb epizódja.
„Halló, itt Tristan!” A magyar Külügy nevében hívták fel az antiszemita megszólalásairól is ismert litván pártot, gyanús bizniszekre és a magyar nagykövetséggel való kapcsolatokra derült fény.
Volt idő, amikor mindenki a kis kovászát nevelgette. De ha nem vagyunk bezárva, akkor is marad kapacitás a kovászolásra? Mi szól egyáltalán mellette?
Ajánló: A Kormányinfón arról is érdeklődtünk, segítenénk-e Trumpnak az iráni háborújában, és mit gondolnak arról, hogy a Tisza-ellenes kampányuk alapjáról, az indexes dokumentumról kiderült, hogy kamu az egész.
Majdnem húsz éve meg kellett volna kapnia az Oscart, a Vérző olaj után. Most karrierje legkönnyebben befogadható filmjéért, az Egyik csata a másik után-ért ismerték el – ez mégsem megúszós kompromisszum, hanem generációja egyik legeredetibb rendezőjének megérkezése a csúcsra.
A szervezet fővárosi elnöke ugyanarról a Bajcsy-Zsilinszky úti erkélyről nézte a Tisza Párt március 15-i felvonulását, mint azok a fiatalok, akik aztán kifeszítettek egy ukrán zászlót a Nemzeti Meneten.
A szigorúan nem miniszterként, hanem fideszesként a Fidesznek kampányoló Lázárt ezek szerint minisztériumi dolgozók segíthetik. Meglepetés!
A 2026-os választások előtti hetekben olyan hangulat van Magyarországon, amihez hasonlót még nem tapasztaltunk az Orbán-rendszerben. Ehhez szükség volt annak az ellenzéki hozzáállásnak a meghaladására, amit a reménytelen skandálások emlékére nevezhetünk „nem hagyjuk!” politikának. A tét most egészen más.
Átbeszéljük, mit tudunk a két nagy párt kampányának belső dinamikáiról.
A Nemzeti Választási Bizottság tagjai mögött a fideszes kétharmad áll, a parlamenten kívüli pártok megbízottjának szavazati joga sincs, és az önkormányzatokban sem sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet. Leginkább a szavazatszámlálókra és a nyilvánosságra támaszkodhat az ellenzék, ha trükközésre vagy csalásra kerülne sor.
Ez a Fideszhez köthető, trollfarmot működtető, DPK-t szervező cég. Miközben a téren egy olyan biztonsági őrrel voltak telefonos kapcsolatban, aki korábban Orbán Viktort is védte.
Robert Golob balközép-liberális kormánya nem túl népszerű, a kihívója és Orbán Viktor szövetségese, Janez Janša viszont nagyon megosztó, de így is az ő pártját tartották a választás esélyesének. Az utóbbi hetekben azonban folyamatosan csökken a különbség, ráadásul Janšát azzal vádolják, izraeli hírszerzőcéget küldött rá ellenfeleire.
Még csak negyedik országjáró gyűlését tartotta a miniszterelnök és máris fárad a formátum. A legtöbb tűz Szentendrén a fáklyákban égett.
A miniszterelnök 20 év után tartott újra kampánygyűlést Eger főterén. A helyi Fidesz jól szervezte meg az eseményt, de a választási győzelemhez többre lesz szükség. Orbán motiválta a sajátjait, de visszafogottabb stílusával már a bizonytalanoknak is próbálhatott üzenni.
Közzétesszük az MNB-től kiperelt több mint 500 oldalas tételes listát a székházfelújítás százmilliárdos költségeiről. Túlzott luxus vagy puritán elegancia? Segíts eldönteni!
Megkérdeztük a külügyminisztert, mekkorát hibázott Gulyás Gergely a kormányinfón. Szijjártó nem tud arról, hogy az általa is megosztott kép az ukrán zászlós akcióról provokáció eredménye lenne, azt viszont állítja: ha az oroszok beavatkoznának, arról ő tudna.
Demeter Tamás az előléptetését ünnepelte. A NAV és a politika összefonódásával kapcsolatos furcsaságoknak az „aranykonvoj” ügye ad különös aktualitást.
A diktatúra keményebb lett, az amerikaiak és az izraeliek sem hisznek abban, hogy most megdönthető. Az iráni ellenzékiek a rezsimet ugyan gyűlölik, de a hazájukat szeretik, és ha az előbbi megdöntése csak az utóbbi porig rombolásával együtt valósítható meg, lehet, hogy inkább nem kérnek belőle.
A Fidesz a Tisza mintájára vidéki országjárásba kezdett. Kaposváron volt ingyenzászló, fáklya, már csak egy fehér ingbe bújt slankos miniszterelnök hiányzott nemzeti zászlóval a kezében.
Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.
Magyar Péter egyből rárepült a miniszter szavaira, ami nem csoda: Márki-Zay Péter négy éve egy hasonló kijelentés miatt elképesztő háborúpártizást kapott a nyakába.
Két fiatalkorút beazonosítottunk azok közül, akik a Nemzeti Meneten ukrán zászlót feszítettek ki. Kiderítettük, hogy előtte ők lógattak le Tisza-ellenes molinókat egy Bajcsy-Zsilinszky úti ház erkélyéről is. A végén aztán egyikük saját magát buktatta le egy fotóval.
Másfél évtizeden át járt ki a Kossuth-térre az ellenzéki közönség, hogy tiltakozzon az egyre keményedő rendszer ellen, szinte teljesen hiába. Magyar Péter megjelenésével váratlanul minden megváltozott: stratégiával is rendelkező kihívója lett a hatalomnak. Mi lehet ebből? A stúdióban Plankó Gergő és Ács Dániel.
Egy a tábor, egy a zászló jeligével villámgyorsan felzárkózott hozzá a teljes NER univerzum.
A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.
Néhány nappal azután, hogy a magyar kormány tényfeltáró delegációt küldött Ukrajnába a Barátság kőolajvezeték ügyében, a küldöttség már haza is tért. Nem jutott el a vezetékhez, nem végzett vizsgálatot, és hivatalos tárgyalásokat sem folytatott az ukrán kormánnyal, de így is megállapították, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítható.
Marine Le Pen pártja áttört több nagyvárosban is, viszont a baloldal is könyvelhet el sikereket, nem beszélve Edouard Philippe egykori miniszterelnökről. Mit árult el az első forduló a jövő évi elnökválasztás esélyeiről?
Ha a magyar gazdaság vissza tud térni az európai integrációs pályára, akkor évi 2-3 százalékos növekedésre van esély. Ha viszont marad a jelenlegi irány, és még jobban kisodródunk az unióból, akkor biztos a leszakadás. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk.
„Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk” – mondta a miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs után.
Áprilisban meglepően magas arányban mehetnek el szavazni azok a fiatalok, akik már az Orbán-rendszerben szocializálódtak. Szabó Andrea szociológust kérdeztük arról, hogy áll a Z generáció a közélethez, és megnéztük azt is, hogyan vesznek részt a kampányban az ifjúsági szervezetek.
Boldog István egykori választókerületében, a Törökszentmiklós központú körzetben kiélezett küzdelemre számítanak a városok polgármesterei. Ők kimaradnak a kampányból, de reformokat várnak a leendő kormánytól, mert szerintük a háziorvosok helyzete és az önkormányzati finanszírozás is tarthatatlan.
Jogerősen pert nyertünk az MNB ellen: ki kellett adniuk, mi alapján és mire költöttek el 105 milliárd forintot a székházfelújítása során. A még Matolcsy György elnöksége alatt végrehajtott rekonstrukciót Matolcsy fiának barátja, Somlai Bálint cége végezhette el. Az ügyben büntetőeljárás folyik.
10-15 km széles az a "kill zone" a frontvonalnál, ahol bármikor lecsaphatnak az FPV-k. Sokan mégsem hagynák el házaikat, és vannak, akik elkésnek a döntéssel. Ara, az evakuátor városát már lerombolták az oroszok, most ő az, aki életét kockáztatva menekíti az embereket. Riport Harkivon túlról, ahol nemcsak óriásplakátokon van háborús veszély.
A térfoglalós országjárásra induló Orbán azt mondta, hogy őt eddig is lehetett kérdezni. Megnéztük, ki kapott erre lehetőséget. Számos olyat találtunk, aki elfelejtette elárulni, hogy valójában fldeszes politikus.
Az még hagyján, hogy Orbán fórumai nem sikerültek sem tökéletesre, sem bátorra, de közben teljesen szétesett a Fidesz kampánya. A legfőbb üzenetük saját hibájukból ellenük fordult, de volt itt fura M1-es elemzőtől bebukott kamuakción át Lázár-bénázásig minden.
2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?