Kis szerencsével májusra beoltanak

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Kellemes kedd reggelt! December van.

4 LEGFONTOSABB CIKKÜNK MOST

COVID-20

Kezdenek teljesen kettéválni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek. Míg külföldről egyre gyakrabban érkeznek jó, vagy legalábbis mérsékelt optimizmusra okot adó beszámolók, addig Magyarországon minimum hetek, de talán inkább hónapok óta tragikus a helyzet.

A jó hírek hiányát érezheti a kormányzati kommunikáció és az operatív törzs is, és talán ezért történt, hogy hétfőn Müller Cecília szokásos napi „sajtótájékoztatóján” közölte, egyetlen nap alatt 8223 fővel nőt a gyógyultak száma. Ez egészen hihetetlen adat mindenkinek, aki folyamatosan követi a számok alakulását, mivel több ezerrel több annál, amit eddig bármelyik nap jelentettek. Így sajnos ez a jónak szánt hír semmi másra nem jó, csak a fokozatosan követhetetlenné váló hivatalos adatok további hiteltelenítésére.

Azok a számok, amik független szemmel is hitelesnek tűnnek, továbbra is nagyon szomorúak. Már legalább 16 egészségügyi dolgozó áldozata van annak a járványnak, amely hétfőn ismét több mint 150 ember halálát okozta, ráadásul sosem voltak annyian lélegeztetőgépen, mint most. Lakosságarányosan az az elmúlt két hétben Magyarországon szedte az ötödik legtöbb áldozatot a járvány Európában, és ha a hazai számok továbbra sem javulnak, sajnos jó eséllyel még feljebb fogunk kerülni ezen a listán. 

Eközben Európa nyugati részén a járvány végjátékát tervezik. A brit egészségügyi miniszter kicsit optimistán már azt mondja, hogy sikerült ellenőrzésük alá vonni a járványt. Ennél valamivel kézzel foghatóbb az, hogy az utolsó tesztek is megerősítették a Moderna vakcinájának 94 százalékos hatékonyságát. Franciaországban már dolgozzák is ki az oltási program menetrendjét, eszerint az első vakcinákat az idősotthonok lakói és dolgozói kapnák.

A Goldman Sachs már úgy számol, hogy 2021 őszéig a fejlett országok lakosságának 70 százaléka be lesz oltva, és az Európai Unióban májusra elérjük az 50 százalékot. Ha ez tényleg sikerül, az egyfelől a normális élet visszatérését hozza, másrészt a bizonyosságot, hogy a tudomány továbbra is csodálatos dolog.

DEMETER ELLEN ÉS MELLETT

A kormány mintha azt szeretné, ha Demeter Szilárd kicsit lenyugodna, és a közvélemény is egy kicsit kevesebbet foglalkozna vele. Erre utal az, hogy bár Demeter elment volna hétfőn az ATV-be vitázni, az EMMI inkább nem engedte el. Talán nem bíztak a higgadtságában. A kormány képviseletében pedig Varga Mihály hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy Demeter „elismerte a hibáját, visszavonta, törölte írását”.

Fotó: botost/444.hu

A Sorost Hitlerhez hasonlító írás miatt már az amerikai nagykövetség is tiltakozott, az I. kerületi önkormányzat pedig szerződéseket bontott fel a Petőfi Irodalmi Múzeummal. A legbátrabb kiállás azonban kétségtelenül a PIM és tagintézményeinek azon 70 muzeológusáé és más munkatársáé, akik nyílt levélben határolódtak el saját főnöküktől

Amikor az Index szerkesztőségének felmondása után az SZFE diákjai és tanulói is bátran kiálltak magukért, arról írtam, hogy ez a példa ragadós lehet, mert innentől kezdve egyszerűen kínos lesz meghunyászkodni. A levél aláírói a munkahelyüket ugyan nem hagyták ott, mert szerintük „a muzeológus szakmában igen fontos a folytonosság, a gyűjtemények megőrzéséhez szükséges tudást és tapasztalatot pedig csak sok év alatt lehet megszerezni”, de kiállásuk közalkalmazottként a saját főnökük ellen egészen páratlan. A levélben elhatárolódnak a főigazgató írásától, ideértve annak tartalmát, stílusát, valamint a közzététel és a visszavonás módját is.

A BEVÁNDORLÓK ORSZÁGA

Az évek óta tartó rasszista gyűlöletkampány és a kormányzati fogadkozás ellenére Magyarország lassan a bevándorlók országává válik. 2019-ben már 62073 új tartózkodási engedélyt adtak ki külföldieknek, csaknem háromszor annyit, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, hogy tavaly ezer lakosra 6,35 új tartózkodási engedély jutott, ami, ahogy a fenti ábra mutatja, már az európai középmezőnybe tartozik.

Ezeket a tartózkodási engedélyeket itt dolgozó és tanuló külföldiek kapják, akik persze lehet, hogy a tanulmányok elvégzése, a munka befejezése után hazamennek, De az engedélyek meg is újíthatók, illetve más hosszabb távú engedély is beszerezhető a lejárat után. És az utóbbi évtizedek európai tapasztalata azt mutatja, hogy az ideiglenesen érkezők közül sokan örökre ott maradnak a fogadó országban.

NÉMET-MAGYAR

VISZLÁT, ÉS KÉRJÜK A HALAKAT

Semmi nem bizonyítja az egykor dicső brit világbirodalom parányira összezsugorodását, mint hogy a Brexit most már a Nagy-Britannián kívüli újságok címlapjára is nehezen tud felkerülni. Az évek óta húzódó brit kilépésben Boris Johnson miniszterelnök legutóbb október 15-ről mondta, hogy az az utolsó lehetséges időpontja a megegyezésnek – de természetesen akkor sem történt semmi.

Angela Merkel hétfőn arról beszélt, hogy „egyes tagállamok kezdik elveszteni a türelmüket”, a hangulat most megint kiélezett, nem utolsósorban a halak körül. A vita azon megy, hogy mennyi halat foghatnak a Nagy-Britanniához tartozó vizeken az EU-tagállamok halászai. Annyira régi ügy ez, hogy a flamand regionális parlament jelezte, hogy ha nem lesz alku, akkor ők egy 1666-ban kiadott oklevelet tartanak majd irányadónak, amit II. Károly angol király adományozott Bruges város lakóinak, megengedve számukra, hogy korlátlanul halásszanak az angol vizeken. Good luck, everyone!

KÜLFÖLD

A Utahban feltűnt, majd gyorsan eltűnt monolitra még senkinek nincs magyarázata. A földönkívüli eredet valamivel valószínűtlenebbnek tűnik, mint hogy valami művészeti installáció, vírusmarketing-kampány, vagy esetleg csak sima vicc. Viszont most már Romániában is feltűnt egy hasonló – de azért messze nem ugyanolyan – valami, nem lepne meg, ha a következő hetekben a világon máshol is hasonlóan elkeseredetten kergetnék a médiafigyelmet.

Máshol:

MÉSZÁROS LŐRINC EGY NAPJA

ÉS A KÖZSZOLGÁLATI HÍRADÓ EGY NAPJA

HOLLYWOOD

Fotó: DC Entertainment - Warner Bros./Collection Christophel via AFP

Nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus áldozatai közé kell számolnunk a hatalmas költségvetésű hollywoodi blockbustereket is. A Covid-19 miatt ugyanis leállt a több 100 millió dolláros filmek gyártása, és kérdés, hogy az amerikai filmipar ezután vállalni fogja-e a kockázatot, ha bármikor jöhet hasonló korlátozás. Ráadásul mára annyira feljött az ázsiai filmipar, hogy a távol-keleti piacokon komoly szeletet tudtak kihasítani Hollywood részesedéséből. Márpedig ezek a borzasztóan drága filmek éppen az ázsiai piac miatt tudtak jövedelmezőek lenni, és ha ott nincs elég néző, akkor ezeket Amerikában nem éri meg legyártani.

Esetleg még a londoni akvárium pingvinjei, akik most karácsonyi filmeket néznek, visszahozhatják a hollywoodi aranykort.