„Nem dolgom, hogy fake news-okat fake news-nak nevezzek.” (Orbán Viktor)
Magyarországon a politikusok régebben álhírnek vagy hírlapi kacsának nevezték azt, amiről azt állították, hogy nem igaz. Aztán jött Donald Trump, aki a sajtó totális hiteltelenítésének kedvéért elkezdett agyba-főbe fake news-ozni, és meg is választották az Egyesült Államok elnökének. Azóta itthon is rendszeresen a jobban és bugyutábban hangzó fake news-t harsogják a kormány tagjai, mintha az álhíroldalak és a valódi újságok ugyanolyanok lennének.
Orbán Viktor már 2020 elején „fake news-os támadásvilágot” emlegetett (bármit is jelentsen ez a szóösszetétel), Szijjártó Péter szerint pedig globális fake news-támadás zajlik Magyarország ellen. De nézzük meg, hogy valóban álhír volt-e az, amit Orbánék az utóbbi években fake news-nak minősítettek. (És most nem arra a trumposan helytelen használatra gondolunk, mint amikor Orbán fake news-nak, azaz álhírnek nevezte az egész Hír Tv-t – mert éppen nem volt rá befolyása.)
„Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news” – mondta Orbán egy finn újságírónak, aki arról kérdezte az Orbánnál sajtótájékoztatót tartó finn kormányfőt, hogy hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogyan lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat.
Az Eliosnak évekig Tiborcz István volt az egyik vezető tisztségviselője és egy ideig a résztulajdonosa. Az Elios a 2009-es indulása után pár év alatt lett milliárdos forgalmú cég, nagyrészt annak köszönhetően, hogy sorra nyerte az állami – azon belül is főleg EU-s finanszírozású – projekteket. Az mondjuk igaz, hogy a kormány végül inkább kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!