Telefondobálás, 17 milliárd forintos vagyoni hátrány a költségvetésnek és többmilliárd forintnyi kenőpénz átvétele – a Legfőbb Ügyészség ezzel a három bűncselekménnyel hoz összefüggésbe három országgyűlési képviselőt, sorrendben Magyar Péter miniszterelnököt, Hankó Balázst és Seszták Miklóst, a Fidesz és a KDNP ellenzéki politikusait, egykori kormánytagokat.

Az ügyészség a mentelmi joguk felfüggesztését kéri az országgyűléstől, amely reggel, rendkívüli ülésen dönt a három ügyben. A parlament jó eséllyel jóvá is hagyja majd az ügyészség kérvényét, mivel maga Magyar Péter kérte erre. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a közvádas – tehát a Hankóéhoz és Sesztákéhoz hasonló – ügyekben a mentelmi jog teljes eltörlését.

Amennyiben a bíróság bűnösnek mondja ki a képviselőket, úgy a mandátumuk összeférhetetlenség miatt el is veszhet, ez persze sok mindentől függ, kezdve azzal, hogy a bűncselekmények súlya is jelentősen eltérő:

12 milliárd forint kenőpénz

Seszták nagy kópé, nem egy korrupciógyanús ügy fűződik a nevéhez, kisvárdai erősemberként kezdte, a környéken az ő idejében települtek olyan furcsaságok, mint a lówellness és csigafeldolgozó – ezekről a napokban írtunk bővebben –, de az ügyészség most a Volánbusz-ügyben való érintettségére koncentrál.

A képviselőt azzal gyanúsítanák, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) felügyeletéért felelős nemzeti fejlesztési miniszterként 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forint kenőpénzt vett át olyan cégektől, amelyek a Volánbusszal álltak szerződésben.

Az ügy lényege, hogy a 2010-es évek második felében a Volánbuszt tulajdonló MNV több mint 10 milliárdos vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy túlárazottan szerzett be használt buszokat, a pénzt pedig ingatlanügyletekkel moshatta tisztára az állami vállalat számos cég segítségével.

Az ügy az elmúlt hetekben látványosan felpörgött. Szeptember 10-én kihallgatták az ingatlanprojektekben érintett Indotek Group tulajdonosát, Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, az MNV korábbi vezérigazgatóját. Egy héttel később mindkettejüket letartóztatták, és többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg őket.

Magyar Péter ekkor kezdte nyilvánosan Seszták nevét is emlegetni: arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, ami arra utalhat, hogy mentelmi joggal rendelkező személy is a nyomozók látókörébe került.

A buszos ügy mellett az ügyészség azt is állítja Sesztákról, hogy egy építőipari cégcsoport állami megrendelések fejében felajánlotta, hogy minden beruházás után a vállalkozói díj 10 százalékát visszautalja a miniszternek – a hatóságok szerint a cégcsoport több kiemelt állami beruházást is elnyert, amiből több mint egymilliárd forintot csúsztattak vissza Sesztáknak.

„Mindezeken túl a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt számos uszoda- és tornaterem-beruházás kapcsán a fejlesztésben érdekelt cég képviselőjétől összesen mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott” – írják.

Az ügyészségi közlemény szerint Seszták cselekménye hét rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának, valamint további hat rendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának minősülhet. A büntetési tétel mindkét esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés, de halmazati büntetés miatt akár tizenöt évet is kaphat.

17 milliárdos vagyoni hátrány

A volt kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs ügyéről az ügyészség azt mondja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap ideiglenes kollégiumán keresztül 17 milliárd forintnyi támogatás egy „részét, de tömegesen jogszabállyal és az alapító határozattal jóváhagyott céltól eltérően használták fel”. Az ügyészség szerint a kollégium forrásaira beadott kérelmeket érdemben nem bírálták el, a pénzekből a 2026-os választás kampányköltségeit fedezték, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordították.

„Hankó Balázs és társai a Nemzeti Kulturális Alap vagyonának politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása érdekében kettős eljárásrendet alakítottak ki és működtettek, melyben a formális és tényleges döntéshozatal elvált egymástól” – olvasható az ügyészség honlapján. Ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt elítélik, a volt miniszter öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel nézhet szembe.

Hankó nevéhez az előző kormányban egy-két kisebb botrányt leszámítva nem kötődött nagyobb korrupciós ügy, a választás után azonban az NKA-ügy főszereplőjévé avanzsált. Ahogy a 444 áprilisban megírta, az NKA titokban 17 milliárd forintot osztott ki egy kollégiumán keresztül a választások előtt, a pénzek egy látható része civil szervezetek által szervezett, valójában fideszes képviselők kampányeseményeire ment el.

Az NKA költségvetéséhez képest szokatlanul nagy összegen túl az NKA lapunknak nyilatkozó munkatársai azt is furcsállták, hogy példátlan módon választókerületi adatok alapján kezdték el osztani a pénzeket. A K-Monitor ennek ment utána, amikor térképre rakta, hova és mennyi támogatás érkezett, amiből gyorsan kirajzolódott, hogy minden választókerületre szinte takkra pontosan 100 millió forint jutott a büdzséből.

De egyéb anomáliák is előfordultak, mint például az, hogy Mága Zoltán fotósa úgy kapott 500 millió forintot, hogy a pályázatban 0 forint saját forrással kalkulált, ráadásul egyes művészek neve úgy szerepelt benne, hogy nem is tudtak róla – mindez még semmi Pataky Attila általunk megszerzett, egészen őrületes pályázatához képest, amiben napfényben utazó jövendőről és az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjéről zagyvált.

A botrány egyre nagyobb figyelmet kapott, a NAV nyomozni kezdett, a pályázók egy része pedig serényen pakolta vissza az NKA-ba a felvett támogatásokat (július végére már 3,3 milliárdot), és nemcsak Fásy Ádám feleségét tartóztatták le, hanem az NKA korábbi alelnökét, a fideszes Bús Balázst, illetve további hat embert, köztük más fideszeseket is. A volt kormánypárt egész végig politikailag motivált, koncepciós eljárásokról kommunikált az ügy kapcsán – Tarr Zoltán pedig már májusban várta, hogy valaki feldobja Hankó Balázst, aki augusztus elején azt mondta, mindenben együttműködik a hatóságokkal.

Telefon a Dunába

Magyar Pétert lopással gyanúsítja az ügyészség, de már 2024 óta, csakhogy a jelenlegi miniszterelnöknek európai parlamenti képviselőként már akkor mentelmi joga volt. Az EP mentelmi jogokkal foglalkozó bizottsága azért nem akart kiadni Magyart, mert szerintük az üggyel az akkori hatalom akarta eltávolítani a legerősebb kihívóját a versenyből.

Az ügyészség akkor azt írta, Magyar két éve júniusban, az EP-választás után néhány héttel a budapesti Ötkertben szórakozott, ahol egy társával észrevette, hogy épp videózzák őt. Szóváltásba keveredtek az illetővel, az ügyészség szerint pedig Magyar egyszer csak kivette az illető kezéből a telefont, zsebre tette, és többszöri kérésre sem adta vissza. Miután a szórakozóhelyről lelépett, „a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont szándékosan a Dunába ejtette”. A telefon a rendőri intézkedés után visszakerült a sértetthez. Az ügyészség szerint lopás történt.

Magyar a mentelmi jogára vonatkozó kérés miatt kedden videóüzenetben szólt be az ügyészségnek: „Ma mindannyian tanúi lehettünk a Polt-féle ügyészség azon utolsó szánalmas kísérletének, hogy elbagatellizálja a rendszerváltást, és megpróbálja összemosni az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat és az ellenem 2024-ben indított és már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet” – mondta a miniszterelnök, aki az ügyet a propaganda által „sikertelenül építgetett politikai” lejáratásnak nevezte.

Azt is mondta, hogy a telefonos ügyben ma sem tenne másként, és ma is megpróbálná megakadályozni, hogy a hatalom által felbérelt provokátor fiatal lányokat és fiúkat zaklasson egy nyilvános szórakozóhelyen.

Az ügyészség még éjszaka reagált: „Az ügyészség alkotmányos feladatainak ellátása során az egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság, a törvény előtti egyenlőség. Az országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványok is e követelmények szerint, szigorú törvényi és szakmai megalapozottsággal, mindennemű politikai vagy más megfontolástól függetlenül készülnek.”

A HVG-nek nyilatkozó jogászok szerint Hankó és Seszták esetében időszerűnek tűnik az ügyészség kérvénye a mentelmi jogaik felfüggesztésére, Magyar esetében azonban nem világos, mi állhat az időzítés mögött. Miután az EP-től sikertelenül kérték a felfüggesztést, május 8-a és 9-e között lehet, hogy lett volna esélye az ügyészségnek, Magyar mentelmi joga ugyanis egy fél napig megszűnt. Ezt az ügyészség is említi, de csak annyit ír, hogy 8-án a büntetőeljárás folytatását rendelték el, 9-étől azonban ismét mentelmi jog védte Magyart.

Hogy Magyar esetében vétségről vagy bűntettről van-e szó, az attól függ, hogy a telefon értéke 500 ezer forint alatt vagy felett van. Ha felette, a törvények szerint Magyar mandátuma összeférhetetlenség miatt meg is szűnhet – hozzátéve, hogy erről a folyamat végén még a parlament is szavazni fog, ahol jelenleg Magyar pártja kétharmaddal van jelen. Ráadásul a kétharmaddal azokat a büntetési tételeket is újraírhatnák, amik azt határozzák meg, mekkora értékű lopástól számít valami bűntettnek – nem is volna teljesen indokolatlan, 13 éve nem emelték ezt az összeget, pedig az infláció azóta rengeteget rontott a forinton, derül ki a 24.hu cikkéből. A miniszterelnöki pozíció sem valószínű, hogy különösebb veszélyben volna, hiszen az csak akkor szűnne meg, ha szabadságvesztéssel büntetnék.