A köztévé, ahol akkor léptetnek elő, ha hírt hamisítasz

A rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvény elleni, szerda óta tartó demonstrációsorozat eddigi legnagyobb, vasárnapi rendezvényén a Momentum ötletére több ezer ember hajlandó volt vastag mínuszokban 7 kilométert gyalogolni a Kossuth térről a közmédia Kunigunda utcai székházába a III. kerületbe. A tüntetők célja az volt, hogy 5 pontban összeszedett követeléseiket beolvastassák.

Az már csütörtökön is látszott, hogy ezek a megmozdulások nem kizárólag a túlóratörvény és a vele egy időben megszavazott különbírósági törvény ellen irányulnak, a tüntetők sokkal inkább a Fidesz áprilisi újabb választási győzelme után felgyülemlett elégedetlenségüket akarják kifejezni. A Momentum vasárnapi javaslata új célt adott ennek az elégedetlenségnek: míg a korábbi demonstrációk idején a parlamentnél és a Lendvay utcai Fidesz-székháznál tüntettek a kormány ellen, a Kunigunda utcában a népharag az MTVA-ra irányult.

A közmédia jelenlegi szerkezetét a 2010 utáni fideszes parlamenti többség alakította ki, és a szervezet már Orbánék idején költözött ki a III. kerületi új székházba. A fideszes parlamenti többség 2010 után hónapok alatt kivette a közmédia működését szabályozó törvényekből a pártatlanság minden lényegi biztosítékát, a szervezetet a saját embereivel töltötte fel, majd az MTVA műsoraiban felbukkanó egyre nagyobb hazugságok, hírhamisítás és a folyamatosan ömlő, a kormány céljainak megfelelő népbutító propaganda fokozatosan közröhej tárgyává, majd a Fidesz 2010 utáni uralma szimbólumává tette az MTVA-t.

Az MTVA vezetői pedig nem hazudtolták meg magukat, vasárnap nem voltak hajlandóak fogadni a székházba érkező ellenzéki képviselőket, még telefonon sem akartak beszélni velük, reggel pedig egyszerűen kidobták őket az épületből. Ezután birtokvédelmi eljárást kértek a III. kerületi jegyzőtől, mondván, munkavállalóik félnek a fenyegető magatartást tanúsító ellenzéki képviselőktől.

Hogy világos legyen, hogyan jutott el idáig az MTVA, röviden összeszedtük a szervezet történetének fontosabb állomásait.

A Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme után a kormánytöbbség egyik első dolga volt a közmédia és a médiafelügyelet átszervezése, amiben semmi nem gátolta a Fidesz alkotmányozó többségét, és Orbánék ezt rendesen ki is használták. Az Index már 2010-ben közölt cikket arról, hogy a médiahatóság tartalomelemzési módszeri alapján a köztévé elfogult a Fidesz és a kormány felé, az ellenérdekelt csoport álláspontjait egyáltalán nem vagy csak röviden közvetíti, majd lejáratóriportokat sugároz az ellenérdekelt csoportokról.

A szervezeti átalakításnak megfelelően 2011. január 1-jén alakult meg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, azaz az MTVA, melynek feladata, hogy műsorokat gyártson a közmédiának (azaz 2015-ről a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek, ami a közmédia tévé- és rádióadóit fogja össze).

Ezután a hírműsorgyártás lassan megindult a teljes fideszes propaganda irányába.

2011 áprilisában például az MTV azt hazudta, hogy Daniel Cohn-Bendit az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció korábbi társelnöke megfutamodott az MTV kínos kérdései elől. Ez azonban nem volt igaz, a politikus válaszolt a tévé kérdéseire, csak ezt nem tették be a hírműsorba.

A riportot Papp Dániel készítette, aki, miután az Index hírhamisítónak nevezte, pert indított. Az ügy a Kúriáig jutott, és a bíróság kimondta, Papp Dánielt egészen nyugodtan lehet hírhamisítónak nevezni. Papp karrierje azonban emiatt nemhogy megtört volna, gyorsan felfelé ívelt. 2016-ban ő lett az MTVA programigazgatója, idén szeptemberben pedig ő váltotta -a 2014-ben Sáling Gergőt az Origo főszerkesztői posztjáról eltávolító, majd a lap fideszes irányváltását levezénylő - Vaszily Miklóst az MTVA vezérigazgatói posztján. Jelenleg tehát egy hírhamisító vezeti a magyar közmédiát, Papp Dániel az, akivel az ellenzéki képviselők és az 5 pont beolvasását követelő tüntetők minden áron beszélni szeretnének.

A Cohn-Bendit-riport után 2011 decemberében az verte ki a biztosítékot, hogy a Duna TV és az MTV híradóiból kiretusálták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, aki a tévének nyilatkozó Tőkés László mögött tűnt fel egy rendezvényen. Később a hamisítást is meghamisították, az archívumba ugyanis nem a híradóban leadott képsorok kerültek fel. Hogy akkor még messze nem tartott ott az MTVA, ahol most, a botrány után kiadott reakciójuk tanúskodik, kommunikációs vezetőjük azt mondta:

„súlyos etikai vétség történt, a felelősök ellen fegyelmi eljárás indul, Lomnici Zoltántól pedig elnézést kérünk”.

2012-ben aztán a plágiumbotránya miatt szorongatott Schmitt Pál köztársasági elnökkel készített az M1 a közszolgálat jegyében egy egészen elképesztően alákérdezős interjút.

Ezek az ügyek azonban nem akadályozták meg a közmédia vezetőségét abban, hogy 2013-ban is milliós jutalmakkal szórják meg a szervezet vezetőit. Volt miből fizetni, a közmédia évente több tízmilliárd forintnyi közpénzből működik.

2014-ben sokan azon háborodtak fel, hogy a közmédia nem számolt be a Fidesz ellenzékével szimpatizáló színész, Bajor Imre haláláról. Az MTVA azzal védekezett, hogy Bajornak nincs Kossuth-díja, ezért döntöttek így. A hvg.hu kérdezte erről Galambos Istvánt, az MTVA akkori vezérigazgató-helyettesét, aki viszont nem volt hajlandó válaszolni a Bajor Imrével kapcsolatos kérdésekre, mert a rendezvényen, ahol megkérdezték, csak az ország tortájáról akart beszélni. A riporternek csak annyit hajtogatott, sajtoiroda@mtva.hu.

2015-ben aztán még egyszer átszervezték a közmédiát, elindították például az M1 hírtévét, amin fut kínai és orosz nyelvű híradó is. A március 15-i rajtot sietve vezényelték le, nem csoda, hogy az első pár nap tele volt technikai bakikkal.

Innentől csak még gyorsabbá vált a lecsúszás, ugyan a 2014-es választás előtt is több ellenzéki sajtótájékoztatót figyelmen kívül hagytak, az átszervezés után 2015-ben már azt is kitalálta az MTI, hogy Tiborcz István nem közszereplő, ezért megtagadták, hogy lehozzanak egy Tiborczról szóló MSZP-közleményt.

2015 őszén aztán a migrációs válsággal elindult a pánikkeltés is, a nagy nézettségű sportesemények szüneteiben elindultak az 1 perces migránshíradók. A közmédia hazugságait pedig lehetetlen lenne kimerítően felsorolni itt, mikor összeszedtük a fideszes média 100 legnagyobb hazugságát, azok jelentős része is a közmédiától származott.

Ott volt például az, amikor azt írták, hogy Vona Gábort esküvői tanúja vezette el az iszlámhoz. Csak azt nem tették hozzá, hogy ez a bizonyos tanú Amin Zoltán, aki 2010-től a Duna Televízió vezérigazgató-helyettese volt, 2014 októberétől pedig az MTVA programigazgatója 2015-ig. Ezután sem szakadt meg a kapcsolata a köztévével, Amin több műsor producere.

A köztévé arról is elfelejtett beszámolni, hogy a 2016-os migránsnépszavazás érvénytelen lett, helyette viszont többször bejelentették, hogy a migránsok megindulnak Magyarország felé, ha számukra kedvező lesz a népszavazás eredménye. 2016-ban beszámoltak egy lövöldözésről a Los Angeles-i repülőtéren, ami nem történt meg, aztán jött az, hogy Soros György bevándorlókat akar Magyarországra telepíteni, átvették egy viccoldal hírét arról, hogy Németország iszlamizálódik, idézték az Iráni iszlám Köztársaság síita fundamentalista despotájának, Ali Hámenei ajatollahnak, Irán legfelsőbb vezetőnek weboldalát, ami szerint Soros György gonosz, a bevándorlóként ábrázolták a münsteri gázolót, holott nem volt az. Hogy a 2018-as választási kampányban mennyire voltak pártatlanak, arról az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy semennyire, hiszen elegendő teret sem kaptak az ellenzékiek.

Újabban pedig akkor mentek nagyot, mikor Orbán magánrepülőzéséről levezették, hogy az nem is fontos.