Orbán Viktor és a Fidesz újabban azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy Magyarországon a kormányoldal az egyetlen erő, ami nem rasszista vagy antiszemita. Az ellenzéket addig sorosozták, brüsszelezték, jobbikozták, hogy most már mindenki, aki nem fideszes, veszélyes, az ordas eszmék híve, de minimum bármikor lefeküdne a szélsőségeseknek.

Deutsch Tamás például arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az európai baloldal a hatalom érdekében még az ördöggel is cimborál, olyan választási eredményt szeretnének elérni, aminél megmarad a bevándorláspártiak többsége az EP-ben, ennek érdekében pedig még attól sem riadnak vissza, hogy az általuk korábban folyamatosan elítélt „rasszista, antiszemita, cigányozó, zsidózó politikai erőkkel is választási együttműködést, politikai szövetséget kössenek”. (A kifacsart logika szerint az ellenzék még arra is hajlandó, hogy rasszista legyen, csak hogy Európába ne fehér embereket telepíthessen.)

Abban igaza van a Fidesznek, hogy a Jobbik tényleg hangoztatott cigányellenes és antiszemita szólamokat, sőt még meneteltette is a Magyar Gárdát cigányok lakta falvakban. A baloldali ellenzéknek valóban van oka magyarázkodni, amikor a sokszor megtett ígéretével ellentétben egyeztet a Jobbikkal, még akkor is, ha a párt azóta már állítólag néppártosodott.

Az viszont más kérdés, hogy fideszesek korábban a Jobbik nyilvánvalóan rasszista üzenetei ellenére is pozitívan nyilatkoztak a radikálisokról, például Orbán a 2014-es választás előtt, amikor egy Vas megyei interjúban a szélsőjobboldal (vagyis a Jobbik) megerősödéséről kérdezték: „Én is voltam fiatal, szimpatizálok azokkal, akik azt mondják, hogy ide nekem az oroszlánt is. Az ország vezetésére viszont fel kell készülni és valamit le kell tenni az asztalra, mielőtt az ember bejelentkezik a kormányzásra. A mi jobboldali ellenzékünk viszont még nem tett le semmi olyat az asztalra, ami alapján biztonságosan rájuk lehetne bízni az ország vezetését.”