Van egy feltörekvő fiatalember, mindössze 33 éves, de érdemes rá figyelni, mert nagy éve lehet 2020. Még 2019-nél is jobb, pedig már arra sem lehet panasza. A Tiborcz István nevű vállalkozó először került be a 100 leggazdagabbnak tartott magyar közé. Nem fillérre kicentizve, 35 milliárdos vagyonával rögtön a lista első harmadában, a 32. helyen található. Ráadásul a legfiatalabb leggazdagabbként.

Nem azt történt, hogy megnyerte az előző tíz lottóötöst, hanem eljutott odáig, hogy a korábbi rejtőzködés helyett - amikor például egy általa személyesen befizetett 100 ezer forintos bejegyzési illeték buktatta le, hogy valóban ő szerzete meg a turai kastélyt - kiállt a fényre. És már Orbán Viktort sem zavarja, hogy a veje hivatalosan is több tízmilliárdos vagyont szerzett, mire krisztusi korba lépett. 

Amikor a hvg riportere májusban többször is megkérdezte a templomból távozó miniszterelnököt, hogy mit szól Tiborcz István látványos meggazdagodásához, Orbán egyszerűen levegőnek nézte a kérdezőt. Egyszer reagált csak, a sokadik próbálkozás után, de akkor is annyit mondott: „Már megint?”

link Forrás

De nemcsak Orbán Viktor pergeti le magáról vejének gazdasági ügyeit, maga Tiborcz István sem szereti, ha újságírók kérdezik. Bírósághoz is fordult, amiért 2016 őszén - az akkor éppen valódi újságírói munkát végző - Hír TV Célpont című műsorának riportere arról próbált információkat megtudni tőle, hogyan szerezte meg a turai kastélyt. A Kúria tavaszi döntése szerint jogsértő volt a felvétel, amit az irodájából távozó Tiborcz Istvánnal készített a Hír TV az utcán, hiszen Tiborcz nem is közszereplő. 

Ahogy Erdélyi Péter összefoglalta a Kúria döntéséről szóló cikkében: 

• a miniszterelnök lányának férje,
• az ország egyik leggazdagabb vállalkozója,
• aki vagyonának egy részét állami megbízásoknak köszönhetően szerezte,
• aki rendszeresen vesz részt politikai eseményeken,
• és szerepel saját elhatározásából üzleti ügyeivel és magánéletével is a nyilvánosságban

egészen biztosan közszereplőnek számít. 

„És ha a Kúria azt mondja – márpedig azt mondja –, hogy a sajtó nem rohanhat oda Tiborcz Istvánhoz az utcán, hogy a vagyonosodásáról kérdezze, és adhatja le az erről készült felvételt, akkor ezzel azt mondja ki, hogy gyakorlatilag nem lehet kérdezni a vagyonáról Tiborcz Istvánt”. És ez nemcsak Tiborcz Istvánról szól, „a Kúria döntésének könnyen az lehet az eredménye, hogy a jövőben még nehezebb lesz bemutatni, hogyan gazdagodnak az ország vezetői, hogyan reagálnak, amikor ezt valaki számon kéri rajtuk, illetve ezen keresztül azt, mit gondolnak a közvagyon és a saját magánvagyonuk viszonyáról” - foglalta össze az ítélet veszélyeit Erdélyi kollégám.

Júliusban Tiborcz István azt követelte a lapunktól, hogy vegyük le a Karácsony Gergely akciójáról szóló, „Karácsony kézbesítette Tiborcznak a Tiborcz-adó csekkjét”című tudósításunkat, mert szerepel benne a „Tiborcz-adó” kifejezés. És perrel fenyegette meg Karácsony Gergelyt is a Tiborcz-adó kifejezés miatt. 

Az első milliárdok

Tiborcz István 23 évesen kapta meg a nagy lehetőséget. Ekkor szerződött az Elios nevű érdekeltségével Hódmezővásárhely a város LED-es közvilágításának kiépítésére. A város polgármestere ebben az időben Lázár János volt. A közbeszerzési pályázaton az Elioson kívül az összes többi résztvevő céget kizárták. 

Az Elios nemcsak egy 721 millió forintos munkát kapott meg ezzel, hanem a  hódmezővásárhelyi referenciának köszönhetően elkezdték sorra nyerni az uniós támogatással finanszírozott közbeszerzéseket, ekkor még Simicska Lajos Közgépének védernyője alatt. A káprázatos sikersorozathoz kellett az is, hogy az Eliosra írták ki a pályázatokat. Hogy az Elios 2009-2014 között hogyan szerződött több mint 30 fideszes vezetésű településsel és nyert el összesen 13,5 milliárd forintyi uniós támogatást, azt Plankó Gergő foglalta össze:  

link Forrás

Tiborcz ugyan 2015-ben kiszállt az Eliosból, de az EU csalás elleni hivatala, az OLAF ekkor már vizsgálódott a nekik is szemet szúró, levajazott pályázati tarolások miatt.  Súlyos szabálytalanságokat találtak a projekt körül, miközben a magyar hatóságok vizsgálódgattak, de érdemben nem piszkálták az ügyet. 

A kormány az OLAF-jelentést nem hozta nyilvánosságra, az egyre kínosabbá váló Elios-ügyet pedig azzal a húzással zárta, hogy az Elios közvilágítás-felújítási projektjeit végül nem EU-s forrásból, hanem a magyar költségvetésből finanszírozzák. Ez az Innovációs Minisztérium egyik sajtóválaszából derült ki februárban. Vagyis a magyar adófizetők fizették ki az Elios 13 milliárd forintos számláit, nehogy az uniós támogatások felett őrködő OLAF tovább vizsgálódhasson az ügyben.

Erre - az így már nem az EU-s, hanem a magyar adófizetők 13 milliárdjába kerülő - trükkre alapozva vette át a szót Orbán Viktor a finn miniszterelnöktől a szeptember végi közös sajtótájékoztatójukon.  Egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. A kérdésre Rinne helyett Orbán válaszolt:

„Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news.”

link Forrás

Örömmel tölt el, hogy az apósom Orbán Viktor

Tiborcz az Elios körüli botrányok miatt 2015-ben váltott ingatlanra. Először árnyékban maradt, csak 2017 végén, a baráti Origónak adott interjúban ismerte el, hogy övé a BDPST Zrt. jelentős része. Ez az a cég, amiről ekkora már megírtuk, hogy kilóg mögüle Tiborcz pénztárcája, majd kiderült, hogy a turai kastélyon kívül újabb értékes ingatlanokat vásároltak fel. Amikor a bíróságon egy tőkeemeléskor meg kellett volna nevezni a tulajdonosokat, inkább visszavonultak. Ezek után vállalta fel mégis névvel Tiborcz a BDPST-et. 

Tiborcz magát így mutatta be: „Vállalkozó beállítottságú ember vagyok, régóta nagyon sok minden érdekel. 2007-ben, 19 évesen indítottam el az első vállalkozásomat”. (Tiborcz 1986. június 23.-án született, 2007-ben sehogy sem volt 19 éves, nem mintha ennek bármi jelentősége lenne. Viszont az interjúból kiderül az is, hogy Orbán Ráhelt 2007-ben már ismerte.)

Az interjúban magyarázatot adott arra is, hogy miért váltott az ingatlanra: „Az Elliosban való részvételem és az abból való kiszállásom kapcsán megértettem, hogy Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel. Olyan területet választottam, amely nincs semmilyen kapcsolatban állami és önkormányzati tenderekkel. Az ingatlanfejlesztés piacára léptem, ami nagyon régóta szintén foglalkoztatott.” Tiborcz az Eliosból hárommilliárd forinttal szállhatott ki. 

Szerinte 

„a miniszterelnök vejének lenni, ahogy mondtam, számos kötöttséggel jár, és az ember támadásoknak van kitéve, bármit is tesz. Másrészről azonban nagy tisztelettel és örömmel tölt el, hogy az apósom Orbán Viktor”.

Mészáros Lőrinc átengedte az ingatlanpiacot 

A miniszterelnök számtalanszor elmondta, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Barátja, Magyarország leggazdagabb embere és veje, Magyarország 32. leggazdagabb embere viszont annál inkább. Sőt, egymással is üzletelnek. 

Olyan év volt 2019, hogy Mészáros Lőrinc úgy érezte, nemcsak az informatikában nincs már jövő, hanem az ingatlanpiacban sem. És átadta a helyet Tiborcznak. 

A miniszterelnök veje 2018 nyarán lett tulajdonos az ingatlanbérbeadással foglalkozó Appeninnben. A BDPST megvette a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum PE Magántőkealaptól az ingatlanos cég 20 százalékát. A G7 úgy minősítette az üzletet, hogy először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön hatmilliárd forintnyi. És valóban, ez már a család pénze.  

A hatmilliárd forint csak becslés, a vételárat a felek üzleti titokként kezelték. A G7 szerint rejtély, miből finanszírozta a vásárlást a BDPST, hacsak nem ár alatt vették meg a 20 százalékos tulajdonrészt. 

Az Appeninn elég komoly ingatlanportfoliót tud felmutatni, ezek értékét 50 milliárdra becsülik, SPAR-os boltoktól a Club Aligáig. A bérlők között vannak kormányzati szervek is. 

2019 első félévét 4,7 millió eurós árbevétellel zárták. A jelentés kifejezetten optimista, „az igazgatótanács az ingatlanpiaci kilátásokat továbbra is kedvezőnek tartja és kiemelkedő növekedési potenciált lát a hazai iroda- valamint a kiskereskedelmi piacon”, a holding kilátásai pedig kedvezőek, mert „a hazai irodapiac hozama jelentősen meghaladja mind a nyugat-európai, mind az összehasonlítási alapot adó régióbeli piacokét, melyhez a kedvező gazdasági környezet további növekedési lehetőséget biztosít”.

Ezek után mi sem természetesebb, hogy folytatódott Mészáros kivonulása és Tiborcz megerősödése a cégen belül. Mészáros másik cége, az OPUS novemberben eladott további 9 százalékot a BDPST-nek. Az OPUS tulajdonrésze 5 százaléka alá csökkent, a BDPST kis híján 30 százalék lett, ezzel Tiborcz lett a legnagyobb tulajdonos az Apeninnben. 

Mindezt úgy, hogy több NER-es céghez hasonlóan az Appeninn is beszállt az MNB nagyon előnyös Növekedés Kötvényprogramjába. Ez az a program, aminek köszönhetően a cégek jóval alacsonyabb kamattal tudnak forráshoz jutni (lényegében közpénzhez, az MNB jóvoltából), mintha teljes mértékben a piacon szeretnének hitelt kapni. Az MNB 13,95 milliárd forintnyi Appennin-kötvényt vett meg a frissen kibocsátottak közül.   

A kötvényprogram gyakorlati hasznáról azt nyilatkozta az mfor-nak egy érintett cég prominense, hogy a kötvényekkel le tudják cserélni a magasabb kamatozású hiteleik egy részét, ezzel a cserével pedig csaknem le tudják felezni a finanszírozási költségeiket.   

Decemberben az MNB-s kötvényprogramban szereplő Appeninn Holding a cégcsoportot terhelő hitelállomány 40 százalékát előtörlesztette, ahogy írják, a visszafizetések lehetővé teszik, hogy a fix kamatozású, 10 éves futamidő végén visszafizetendő forrásra váltsák ki a korábban felvett banki hiteleket. Ez pont illik a részvénykibocsátásra. Ezzel egyébként a cég szerint „további lehetőségek nyíltak meg arra, hogy az Appeninn Holding finanszírozási lehetőségeit további minőségi ingatlanportfólió bővítésre fordítsa”.  Vannak is további terveik, a III. kerület egyik legfrekventáltabb helyén vesznek meg egy több mint 6000 négyzetméteres irodaházat február végéig. 

Az Appeninn eddig sem állt rosszul, a cég november közlése szerint több mint 15 ezer négyzetméternyi ingatlant adott bérbe, amelyek között irodaházak, valamint kiskereskedelmi ingatlanok egyaránt szerepelnek. 

Nemcsak az Appeninnból lépett vissza Tiborcz javára Mészáros. Külön üzlet volt, hogy novemberben a BDPST megvette Mészárostól az ötcsillagos tarcali Andrássy szállodát, amit a felcsúti ezermester 2017-ben szerzett meg, majd 325 millió forintos állami támogatást kapott a hotel bővítésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. A tervek szerint 2020-ra 13 szobával bővítik a szálloda befogadóképességét, valamint egy külső medencét is építenek. Ezen felül az új tulajdonos, a BDPST Group a szállodához tartozó, eddig kihasználatlan borászati épületből több mint 100 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt alakítana ki, hogy még jövedelmezőbbé tegyék a létesítményt. 

Hitelek állami bankoktól

„Utasítottam is jó idején még a nemzeti fejlesztésekért felelős minisztert, aki az állami cégekért felel: minden céget kötelezzen arra, hogy bárki, aki rám vagy a családomra hivatkozva ott megjelenik, azt azonnal zavarják el”

- közölte Orbán Viktor 2015-ben a Parlamentben, amikor az Elios-ügyről kérdezték.  

Friss, decemberi hír, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 8,4 milliárd forint kölcsönt biztosít a miniszterelnök vejének közvetett tulajdonában álló Dorottya Investment Zrt.-nek. A 24.hu kérdésére a cég azt közölte, hogy hitelt „a Budapest belvárosában folyamatban lévő komplex nagyberuházásának finanszírozására fordítja.” A Dorottya Investment Zrt. a Mahart-házból, valamint a Weber- és Münnich-házból álló tömböt, az úgynevezett Dorottya-házat alakítja át ötcsillagos luxusszállodává, a projektet a kormány  nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette. A Dorottya Investment Zrt.-t az utóbbi években a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Takarékbank hitelezte.  

Nem valószínű, hogy Tiborcz István az állami banknál Orbán Viktorra hivatkozott volna, megkockáztatva, hogy elzavarják onnan. 

A BDPST már korábban is kapott állami banktól hitelt. A Válasz Online számolt be arról, hogy Tiborcz cége az állami tulajdonban lévő Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsönének segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát. 

A Válasz Online márciusban összeszedte a BDPST projektek hiteleit.

1. Adria-palota, V. kerület Szabadság tér (Zoltán utca 18.) - 2,9 milliárd, Budapest Bank. Irodákat, üzlethelyiségeket és lakásokat alakítanak ki benne.
2. Schossberger-kastély, Tura - 1,9 milliárd Gránit Bank
   
3. Dorottya-ház, V. kerület (Apáczai Csere János utca 11., Vigadó utca 2., Dorottya utca 2.) - 7,2 milliárd, Magyar Takarékszövetkezeti Bank. Ötcsillagos luxusszálló lesz belőle. 
   
4. Tizenkét lakás a Dorottya utca 9., illetve egy lakás a Hajós utca 1. alatti épületben - 670 millió, Gránit Bank
   
5. Az Andrássy út 43. alatti palota I. emelete - 400 millió, Gránit Bank. Ebből egy 480 négyzetméteres luxuslakást alakítottak ki, 8 szobával, 4 fürdőszobával, ujjlenyomatos belépő rendszerrel, és egy komplett okosrendszerrel.
   

Hitelek összesen márciusban: 13,2 milliárd. Állami, részben állami vagy Mészáros Lőrinc holdudvarához tartozó banktól. A turai kastélyra időközben felvettek még egy újabb 550 milliós hitelt a Gránittól, és van az MFB 8,4 milliárdja.  

A BDPST dolgozik az Andrássy út 116. alatt lévő Weiss-villa butikhotellé alakításán, teraszos kávézója is lesz az épületnek. Az Andrássy úti villát 2016-ban adta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a vevő Tiborcz István üzlettársa, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila volt. A BDPST Zrt. aztán megvette az ingatlant tulajdonló projekttársaság felét, így felesben Tiborczéké az ingatlan, amiből butikhotelt csinálnak. 

Mindezek mellett azért belefért, hogy Tiborcz vegyen tavasszal egy két focipályányi, medencés birtokot Felsőörsön, amin papíron csak mezőgazdasági épületek állnak, a valóságban viszont egy luxusvilla. Úgy persze könnyű, ha odafigyel olyan részletekre, hogy német rendszámú Mercedes terepjáróval jár, ezzel is milliókat spórolva. Az pedig igazán jó hír, hogy nemcsak ő, hanem a Tiborcz-Orbán házaspár vendégei is parkolhatnak a XII. kerületi villájukhoz közel. Tavasz óta ugyanis megváltozott a parkolási rend, és már nemcsak a szomszédos japán nagykövetség munkatársai használhatják a zsákutca végében lévő kis parkolót. Hanem az is, aki Tiborczékhoz érkezik. A Budapest Közút Zrt. a lapnak azt mondta, hogy a kis utca forgalmi rendjét lakossági megkeresésre vizsgálták felül.

Lesz ez még jobb is

Tiborcz cége, a BDPST 2019-ben már felkerült a Forbes legértékesebb, magyar tulajdonú cégeket számba vevő listájára. Egyelőre csak a 91. helyen, 10 milliárd forintra értékelték a BDPST Zrt.-t, azzal a megjegyezéssel, hogy ennél jóval nagyobb az eszközállománya (29,2 milliárd forint), de a becslésnél korrigáltak a felvett hitelekkel, amiből a cég folyamatosan fejleszt és akvirál.

Azért a miniszterelnök vejének a cége 2020-ban szinte biztosan megelőzi a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a cégét. A Dolomit Kőbányászati Kft.-t a 88. helyre rangsorolták, ami tavaly 4,6 milliárd forint árbevételből közel 2 milliárd forint nyereséget gazdálkodott ki. 

A leggazdagabb magyarok listáján pedig az Appeninn 30 százalékos tulajdonosaként egészen biztosan előre fog lépni.