Kellemes péntek reggelt!
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Csütörtök este az EU-csúcson a várakozásoknak megfelelően elfogadták azt a megállapodást, amit a német kormány alkudott ki a magyar és a lengyel kormányokkal, és amely alapján Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elállnak a költségvetés megvétózásától. Az új megállapodás Orbán szerint győzelem, a magyar ellenzék szerint kudarc.
Magyari Péter a 444-en pedig arról írt, hogy a megállapodás értelmében Európában a demokrácia az országok magánügye marad. Ami azt jelenti, hogy az EU-ban most az az álláspont győzedelmeskedett, amely szerint
„a béke érdekében el kell-e viselni egymás viszolyogtató magánügyeit is”
és el kell nézni a rendszertagadó kísérleteket is (túlköltekezés, autokratikus törekvések), hogy a közösen megoldható ügyek közben haladhassanak. A mostani megoldást az az elv vezérelte, hogy Európa békéje szempontjából nem az egyes dilemmák feloldása a legfontosabb, hanem az, hogy a dilemmák közben előkerülő konfliktusok kezelhetők maradjanak, és senki se érezhesse megalázottnak magát. Még az se, aki a többség szerint ezt már nagyon megérdemelné.
De hogy még mindig jobb bent, mint kint, arra a legjobb példát a brexittel küzdő britek szolgáltatják, akiknek január 1-től már a beutazását is korlátozhatják az EU-ba.
A járvány elleni védekezés magyar módja azért is egészen különleges, mert nálunk, szemben a világ szinte összes többi országával, nem engedik a sajtót a védekezés közelébe. Független újságíró nem léphet be magyar kórházba, nem készíthet ott felvételeket. Sőt, a második hullámban még a közszolgálati médiát is távol tartották az egészségügyi intézményekből.
Most viszont végre az MTI fotósát beengedték két budapesti kórházba, így végre vannak képeink a Szent Lászlóból és a Szent Jánosból. Ezeken pedig természetesen az látszik, aminek látszania kell: beteg emberek, és körülöttük bonyolult gépek közt keményen dolgozó orvosok és ápolók. Teljesen érthetetlen, hogy ilyen, alapvetően bizalmat gerjesztő, de mégis óvatosságra intő képekből miért nem láthat többet a magyar társadalom. Mindenkinek jobb lenne.
Hetente egyszer, a csütörtöki kormányinfón, az utolsó fórumon, ahol legalább néhány újságírói kérdésre válaszolnak a magyar állam képviselői a járvánnyal kapcsolatban, mi is megtudhattuk, hogy éppen hány magyart ápolnak intenzív osztályon koronavírussal. A válasz 996, szinte pont ugyanannyi, mint egy héttel korábban.
Ugyanitt derült ki, hogy a kormány szerint jó ötlet volt a nemzeti konzultációra alapozni a járványkezelést, és az is, hogy továbbra is december 21-én terveznek dönteni a járványügyi szabályozás esetleges karácsonyi lazításáról. Az ingyenes parkolás, a magyar járványellenes harc alapfegyvere viszont január közepéig marad. Az idősek vásárlási sávját viszont jó eséllyel ismét el fogják törölni, legalábbis erre utal, hogy ezt maga Novák Katalin kérte.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel tartotta éves miniszteri meghallgatását, így ha újságírók nem is, de legalább parlamenti képviselők kérdezhették Szijjártó minisztert. Például arról, hogy miért vettünk tavasszal több ezer felesleges lélegeztetőgépet aranyáron. A válasz:
„Nem volt kereslet-kínálati görbe által elmetszett ár, tehát az, hogy mi minek a hányszorosa, az ne haragudjanak, de egy értelmetlen felvetés ebben az ügyben.”
Máshol:
Már egy ideje lehetett sejteni, hogy Amerikában elindulhat egy gigaper, ami akár a Facebook feldarabolását is eredményezheti. Szerdán viszont tényleg beindultak a fogaskerekek, az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) szerdán jelentette be, hogy 46 tagállam ügyészségével együtt beadtak két keresetet, amikben azzal vádolják a Facebookot, hogy visszaélnek monopolhelyzetükkel a közösségi oldalak piacán, és így korlátozzák a verseny lehetőségét
A Facebook 2012-ben 715 millió dollárért vásárolta meg az Instagramot, míg 2014-ben 22 milliárd dollárért a WhatsApp-ot, és ugyan a tranzakciókat akkor jóváhagyta a versenyhatóság, a mostani kereset szerint ezek a felvásárlások valójában arra voltak jók, hogy a Facebook korlátozva a verseny lehetőségét lenyomhassa potenciális riválisait. A felperesek szerint a Facebook túlerejének
Nem lesz egyszerű per, és ha a demokraták januárban nem szereznek többséget a washingtoni Szenátusban, politikai akarat sem lesz elég a feldaraboláshoz. Az viszont már egyértelmű, hogy a közhangulat az egész világon a nagy techcégek ellen fordult, és sokan szeretnék megtörni az uralmukat. Egy cseh keresőcég például most nyújtott be egy 417 millió dolláros számlát a Google-nak.
Mi az istenre tudott még 2,4 milliárd forint tao-támogatást kérni Orbán felcsúti fociakadémiája? – tettük fel a kérdést csütörtök délelőtt? Arról az akadémiáról van szó, ami eddig olyan 70 milliárd forint közpénzt emésztett fel, és 13 év alatt egyetlen olyan focistát tudott kitermelni, aki most európai topligában játszik. Talán fedett futballstadiont szeretnének?
Délutánra aztán meglett a válasz: Orbán Viktor miniszterelnök fociakadémiája egy olyan sportszállóra kapott most 2,4 milliárd forintnyi eltérített adót, vagyis közpénzt, amire 2017 óta eddig már csaknem nyolcmilliárd forintot kapott, és amire jelen állás szerint saját pénzből egy fillért se kell már költenie.
Az „azok is loptak” elmélet kedvelőinek két hír:
Alig 24 óra alatt teljes pompájában láthattuk a cinikus és kétszínű európai Közel-Kelet-politikát. Csütörtökön Olaszország magasrangú egyiptomi tiszteket gyanúsított meg azzal, hogy 2016-ban elraboltak és meggyilkoltak egy olasz diákot, aki az egyiptomi független szakszervezetekről írt. Az olasz hatóságok négy éve nem tudnak előrébb lépni az ügyben, mert az országot irányító egyiptomi hadsereg mindenben akadályozta a munkájukat.
Egy nappal korábban ennek az egyiptomi katonai államnak a feje, Abdel Fattáh esz-Sziszi kapta meg a Becsületrendet, a legmagasabb francia kitüntetést attól az Emmanuel Macrontól, akinek kedvenc témája, hogy az iszlám mennyire nincs tekintettel az emberi jogokra. Nem lesz könnyű a világ kétmilliárd muszlimját meggyőzni arról, hogy a nyugati demokráciáké a helyes út, ha ezekben az ő legsötétebb diktátoraikat ünneplik.
Ennél még az amerikai út is egyenesebb: aki kibékül Izraellel, az kap valamit cserébe, Most a marokkóiak döntöttek így, cserébe Trump közölte, hogy az évtizedek óta vitatott státuszú Nyugat-Szahara igenis Marokkóé.
Az oltásnak köszönhetően a koronavírus a következő hónapokban fokozatosan ki fog szorulni a hírekből. Úgyhogy foglalkozhatunk a Covid-19-nél is nagyobb problémával, ember és természet nehéz együttélésével: