Jó reggelt! Nógrádban már kamionok akadtak el a hóban, de Magyarországra igazán csak csütörtökre virradóra csap le a fagy.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
A számok rosszak. Az előző napok lassú emelkedése után kedden hirtelen nagyon sok fertőzöttet jelentettek az országban. Ráadásul most mindössze 6410 tesztből találtak 1079 új fertőzöttet, vagyis az összes teszt 17 százaléka lett pozitív. Ez az elmúlt bő egy hónap legrosszabb adata, és akár valami nagyon rossz kezdete is lehet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen gyorsan romlik a helyzet az előző napokhoz képest, amit a szennyvízből vett minták is megerősítenek. Ezek az országban szinte mindenhol azt mutatják, hogy emelkedik a koronavírus szintje, de Budapesten, Északkelet-Magyarországon és Győr-Moson-Sopron megyében a legrosszabb a tendencia. Kecskeméten viszont ez a szám nem romlik, talán ennek tudatában döntött úgy az önkormányzat, hogy enyhít a maszkviselési szabályokon.
Azon lehet vitatkozni, hogy Kecskeméten mennyire jó ötlet már most lazítani, az viszont jó irány lehet, hogy egy országon belül is igazodnak a járványügyi szabályok az aktuális helyzethez. Jó példa erre Ausztria, ahol Bécsben azon gondolkodnak, hogy hétköznap a vendéglátóhelyek is kinyissanak, Tirolt viszont lezárták tíz napra, miután itt alakult ki a dél-afrikai vírusvariáns legnagyobb európai járványgóca. Jobb is ott vigyázni, Tirol 2020 elején is nagyban hozzájárult a járvány európai elszabadulásához.
Máshol:
Kedden újabb komoly veszteség érte a magyar média kis, nem közvetlenül a kormány által irányított szeletét. A Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdetett a Klubrádió frekvenciajogosultsága ügyében indított bírósági perben, aminek értelmében a rádió már csak vasárnapig használhatja utolsó megmaradt frekvenciáját, a Budapest FM 92,9 MHz-et, utána pedig csak az interneten sugározhat.
A Klubrádió szerint a jogsértés, amire hivatkozva a Médiatanács nem hosszabbította meg a rádió frekvenciáját, a gyakorlatban annyit jelentett, hogy két alkalommal késve adták le a jelentést a belső tartalmaikról. Ugyanakkor bíznak abban, hogy csak ideiglenesen tűntek el az éterből, mivel van egy pályázat a 92,9 MHz-es sávra, amiben jelenleg ők maradtak egyedül versenyben, miután a két konkurensüket diszkvalifikálták.
Lehet, hogy a pályázat lezárása csak formaság, de mivel az egyik kizárt pályázó perel, ez az ügy valójában sokáig elhúzódhat. Ahogy a Népszabadság és az Index példáján is láttuk, a kormány nagyon szereti trükkökkel nyirbálni a tőle független sajtót, így egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez a bírósági ügy még jó ideig eltartana.
Magyarországon még mindig nem kezdtek el oltani az orosz vakcinával, viszont óvatosságból az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy csak azok kaphatják meg, akik nem szenvednek krónikus betegségben. Jó hír viszont, hogy kedden az oroszok beadták a Szputnyik V engedélyezési kérelmét az európai gyógyszerügynökséghez, így elképzelhető, hogy az egész EU-ban alkalmazni fogják az oltóanyagot.
Orbán Viktor a kínaiknak külön köszönetet mondott az ő vakcinájukért, az viszont továbbra sem világos, hogy ebből mikor érkezik valamennyi Magyarországra is.
Az egész magyar oltási program legsúlyosabb esete viszont minden bizonnyal azoké a kajakosoké, akikkel kapcsolatban eddig sem lehetett érteni, hogy miért utaznak edzőtáborozni Dél-Afrikába, ahol éppen egy új vírusvariáns tombol. Most viszont már az is tudjuk, hogy utazás előtt kapnak ugyan oltást, tehát kivételeznek velük, de már csak az első dózisra van idejük, így teljesen nem is lesznek védve. Jó kérdés, hogy hazatérésük után egyáltalán karanténba kell-e vonulniuk.
A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Ebből mindössze 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.
Az 5 milliárdnál többet költenek majd Budapestre, de azt az összeget a kormány fogja elosztani, kiemelten kezelve a dél-ferencvárosi atlétikai stadion környékét. Magát a stadiont Mészáros Lőrinc építené, és többek közt ide tervezik felhúzni a Kínai Kommunista Párt egyetemének kampuszát is, illetve egyéb sporttelepeket, kollégiumokat.
De nem csak a haveroknak akarnak osztani pénzt, hanem nagyon úgy tűnik, hogy a 2022-es választás előtt kifejezetten cél Budapest lerohasztása.
Az ellenzék bénázásának bemutatását nem is kell a Fidesznek erőltetnie. Jó példa erre ami a DK-s vezetésű Erzsébetvárosban történt, ahol senki sem elégedett, miután az önkormányzat a Freeszfe egyesületnek adott egy épületet, amit eredetileg egy zeneiskolának szántak.
Kedden megkezdődött az újabb alkotmányos vádeljárás (impeachment) Donald Trump ellen. Ezzel ő lett az első amerikai elnök, akinek másodszor is szembe kell néznie egy ilyennel, és az első, akinek hivatali ideje lejárta után.
A vád az, hogy Trumpnak komoly szerepe volt a Capitolium január 6-i megrohamozásában, és jogi szakértők szerint alapvetően a szólásszabadság körül fog forogni: mi az, ami ki lehet mondani anélkül, hogy az még a demokrácia megdöntési kísérletének aktív támogatásának minősüljön?
Ahhoz, hogy Trumpot elítéljék, 16 republikánus szenátornak is a vád mellett kellene szavaznia, és ez szinte kizárt. Trump védőinek az első szavazás előtt mindenesetre annyit sikerült elérnie, hogy az eddigi 5 helyett már 6 republikánus szenátor álljon a demokraták oldalára.
És még egy érzékeny veszteség a volt elnöknek: a QAnon sámán is közölte, hogy csalódott Trumpban, és már meg is bánta, hogy részt vett a Capitolium ostromában.
Máshol:
2020-ban világszerte közel kétmillióan haltak meg a koronavírus-járvány következtében, ez azonban meg sem közelítette a fosszilis anyagok égetése miatti légszennyezettségnek köszönhető halálos áldozatokat. Bár 2020-ra még nincsenek pontos adatok, 2018-ban a világon minden ötödik ember halálának ez volt az oka.
Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben. Ennek köszönhető, hogy az USA-ban és Európában 10 halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadikat.
Ezen valószínűleg csak olyan összegekkel lehet változtatni, mint az a 100 millió dollár, amit most Elon Musk ajánlott fel a szén-dioxid leválasztási technológiák fejlesztésére. A cél olyan technológiai megoldások kidolgozása, amelyekkel közvetlenül nyerhető ki szén-dioxid a légkörből vagy az óceánból, a kivont anyagot pedig tartósan, környezetbarát módon lehet tárolni.