Kellemes szerda reggelt! Amerika még nem döntött.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Magyar idő szerint szerda reggel, tehát az amerikai urnazárás után a lehető legrosszabb a helyzet az elnökválasztáson. Éppen az, aminek a reális veszélyére néhány napja figyelmeztettünk: még nem tudni, ki nyert, és lehet, hogy még napokig nem is fogjuk tudni.
Annyi azonban már biztos, és a bizonytalanság éppen ennek köszönhető, hogy Donald Trump ismét lényegesen jobban szerepelt, mint amit a közvéleménykutatók jósoltak neki. Valószínűleg nem olyan jól, mint négy éve, hiszen akkor szerda hajnalra már egyértelmű volt, hogy nyert, de reális esélye van arra, hogy maradhasson a Fehér Házban.
Trump ugyanis sokak várakozásával ellentétben ismét nyerni tudott Floridában, és Georgiában és Észak-Karolinában is, pedig Bidenék abban reménykedtek, hogy akár az utóbbi kettőt is vihetik. Nagyon úgy tűnik, hogy az elnök floridai győzelmében a legfontosabb tényezőt azok a latin, elsősorban kubai származású szavazók jelentették, akik történelmi tapasztalataikból kifolyólag elvből nem hajlandóak senkire sem szavazni, aki egy kicsit is baloldalinak látszik.
A jó hír Biden számára, hogy valószínűleg nyert Arizonában, ami után a Wisconsin-Michigan-Pennsylvania hármasból kettőt kell megnyernie ahhoz, hogy ő legyen az Egyesült Államok 46. elnöke. Erre továbbra is van esélye, de most már egyáltalán nem lenne meglepetés, ha Trump itt is csodát tenne. Ebben az esetben ugyanaz történne, mint 2016-ban: Trump, hiába veszít néhány millió szavazattal országosan, az elektori kollégiumnak köszönhetően ő az elnök. Kis, de nem elhanyagolható esély még arra is van, hogy az elektorok közt 269-269 legyen a végeredmény, amely esetben Trump maradna elnök.
A levélszavazatoknak és a mindenféle jogi csűrés-csavarásnak köszönhetően lehet, hogy szerdán sem leszünk okosabbak, és ha nagyon nagy pechünk van nekünk, a világnak és főleg Amerikának, még hetekig tartó bizonytalanság következhet. Legközelebb talán nem a közvéleménykutatókra, hanem azokra a washingtoni boltosokra kell figyelni, akik most jó előre bedeszkázták a kirakataikat.
Miután kedden minden korábbi rekordot megdöntött a napi halálozások száma, és továbbra is nő a szennyvízben a koronavírus koncentrációja, a kormány is járványügyi döntésekre szánta rá magát. Vagy legalábbis úgy csinált, mintha járványügyi döntéseket hozott volna. Ezeket:
Az oktatással kapcsolatban Orbán Viktor Facebook-bejelentőjében semmi sem hangzott el, és az egészségügyről is szinte csak annyi, hogy „kórházi ágyak tekintetében Európában harmadikok, lélegeztetőgépek tekintetében világelsők vagyunk”. Azért is megdöbbentő, hogy nem került sor semmilyen valóban komoly szigorításra, mert Orbán arról beszélt, hogy december közepére elérhetjük a kórházak teljesítőképességének határát. Nem világos, mit szeretne azért tenni, hogy ez ne következzen be.
Koronavírusos lett Miskolc és Salgótarján polgármester is, de ami ennél is nagyobb baj, úgy tűnik, az ország legszegényebb régiója áll jelenleg a legrosszabbul a járványban. Miskolcon egyszerűen betelt a kórház, ezért elkezdték Egerbe szállítani a koronavírusos betegeket. Abba a Markhot Ferenc kórházba, ahol már egy szülész-nőgyógyász főorvos is belehalt a fertőzésbe.
Mivel jobb mindenre felkészülni, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara készített egy listát arról, hogy mit érdemes most bevinni a kórházba, ha az ember balszerencséjére kénytelen befeküdni. Mármint egy magyar kórházba. De azért van két jó hír is:
A 444 több szerzőjének közös munkájával készült el az átfogó anyag, amely a magyar oktatási intézményekben kialakult, a drámait közelítő helyzetet mutatta be. Úgy tűnik, a magyar állami szervek szerint nem szülőkre és tanárokra tartozik, mekkora a baj az iskolákban:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kedden már arra figyelmeztetett, hogy az összeomlás szélére került az oktatási rendszer a járvány miatt.
Mára tisztult a kép a hétfő esti bécsi terrortámadással kapcsolatban. Most már tudjuk, hogy:
A magyar reakció, mint mindig, ezúttal is figyelemre méltó volt. Orbán Viktor már kedden reggel arról beszélt, hogy
„készen állunk arra, hogy mindent megtegyünk, hogy megmentsük Európát az ilyen támadássorozatoktól”.
Ami nagyon hősiesen hangzik, csak az vele a gond, hogy a magyar miniszterelnök egészen mástól védené meg az osztrákokat, mint a saját kancellárjuk. És hogy még nevetségesebb legyen a magyar reakció, a Terrorelhárítási Központ képes volt páncélosokkal felvonulni az osztrák határnál, hátha pont arra csámborogna valami iszlamista.
Sajnálatosan elcsépelt szófordulat maffiamódszerekről beszélni, de az is hiba, ha nem nevezzük néven a dolgokat. A keddi nap hírei között talán elsikkadt, pedig valójában olyan fontos, hogy a Bloomberg írta meg: a magyar kormány akadályozta meg, hogy a Budapest Airport Zrt. életmentő pénzügyi mentőcsomaghoz jusson.
Arról a cégről van szó, amely a koronavírus előtt a világ egyik leggyorsabban fejlődő közepes méretű repülőterét működtette, és amely most nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzd. Ezért folyamodtak 50 milliárd eurós segélycsomagért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz, ám ennek folyósítását Orbán Viktor kormánya megvétózta. Az az Orbán Viktoré, akinek környezetéből hónapok óta próbálják megvásárolni a Budapest Airportot.
És még egy finomság: Ötmilliós jutalmat szavaztak meg a Tolna megyei önkormányzat fideszes elnökének az uniós projektekben végzett munkájáért. Ugyanitt egy tehetségfejlesztő alapítványnak százezer forint jutott.
Nagyon komoly győzelmet ért el az a több százezer ember, aki napok óta tüntet a lengyel utcákon az abortusztörvény tervezett szigorítása ellen. A varsói kormány úgy tűnik, megrettent az ellenállástól, mert jogi trükkökkel későbbre halasztották a törvény szigorítását. Eközben Izlandon olyan törvényt nyújtottak be, amely ingyen abortuszhoz segítené az országban azokat az európai nőket, akiknek erre nincs otthon lehetőségük.
Máshol: