Kellemes hétfő reggelt! Ezen a héten még hideg lesz, utána viszont szokatlanul meleg ünnepekre számíthatunk.
4 legfontosabb cikkünk most:
Talán köze van a járványhoz, talán nem, de 22 év után véget ér a Barátok Közt, amit a hírt robbantó Blikk egyszerűen csak az RTL Klub „legendás” sorozatának nevez.
Hetek óta minden hétfőn ugyanazt mondjuk: járványilag tragikus hét áll mögöttünk. Vasárnap már 156 áldozata volt a koronavírusnak Magyarországon, ami napi rekord, a múlt héten összesen pedig 872, ami pedig heti bontásban az. Ez a 872 ráadásul 24 százalékos, tehát elég jelentős emelkedést jelent az előző héthez képest. Ennél is rosszabb azonban az, hogy követhetetlenné vált, valójában milyen a járványhelyzet Magyarországon. A hivatalos adatok alapján vasárnap 42 százalékos volt a pozitív tesztek aránya, így a hét folyamán úgy nőtt 10 százalékot a fertőzöttek száma az előző héthez viszonyítva, hogy a tesztek száma csökkent.
Ha így van, akkor egyre rosszabbul állunk, és bár elképzelhető, hogy például a gyorstesztek számát nem adják hozzá a hivatalos adatokhoz, és akkor valamivel jobb a helyzet, de azért elég kellemetlen, hogy ebbe a szalmaszálba kell kapaszkodni az átlátható adatközlés helyett. Így lehetetlen megítélni, hogy van-e már eredménye a néhány hete hozott szigorító intézkedéseknek. Aggályai vannak a központi adatkezeléssel kapcsolatban Kemenesi Gábor virológusnak is, aki kemény télre számít, és mindenkinek azt tanácsolja, hogy ne csak kövesse, hanem teljesítse is túl a járványügyi intézkedéseket.
A kormánynak talán vannak pontosabb adatai, és ezért közölték, hogy korlátozások nélküli karácsonyt „szeretnének”, de ez sem valami bizalomgerjesztő ígéret. Miközben folyamatosan érkeznek az olyan, részben tragikus (egy 230 fős soproni idősotthonban már 154-en fertőződtek meg), részben siralmas (a TV2 élő közönség előtt forgat zenés-táncos műsort) hírek, amelyek további aggodalomra adnak okot.
Az utóbbi hetekben a magyarhoz hasonlóan drámai helyzetbe kerülő országokban viszont mára egyértelműen elkezdett javulni a helyzet, A németek a maguk részleges lezárásainak jelentős részét még 2021 elején is fenn tervezik tartani, a korábban szigorúbb csehek viszont már elkezdtek enyhíteni. És máshol orvosilag is előrébb járnak. Ausztriában a lakosság fele tervez részt venni a jövő héten induló országos tesztelésen, míg Nagy-Britanniában a világon először engedélyezhetik a koronavírus-vakcinát, amivel, ha minden jól megy, december elején el is kezdik beoltani a lakosságot. A tervek szerint elsőként az idősotthonok lakóit, majd a 80 év felettieket és az egészségügyi dolgozókat oltanák be.
A lengyel abortusztörvény elleni tiltakozások egyik oka, hogy a lengyel nők szerint az államot csak addig érdekli az édesanya és a fogyatékos gyermeke, amíg meg nem születik, azután viszont magukra hagyja őket. Fődi Kitti arról írt, hogy Magyarországon is nagyon hasonló a helyzet, és mennyire félnek attól a szülők a két országban, hogy haláluk után mi lesz a gyerekükkel.
Szintén összeköti a magyar és a lengyel helyzetet a „genderideológia”, ami a varsói után a budapesti kormány számára is olyan címke lett, amit minden aktuális ellenségképpel össze lehet kapcsolni, miközben 2017 előtt egy szó sem esett róla. De paradox módon a kormány ugyan harcol a genderideológia ellen, míg közben olyan intézkedéseket hoz, melyek előmozdítják a nők jogait.
A szappanoperák általában szórakoztatóak, de ha egy frusztrált hivatalnok antiszemita hőzöngésére épülnek, akkor valamivel kevésbé. A hétvégén egy ilyet nézhettünk végig: Demeter Szilárd kultúrcézár (nem -führer!!!!) szombaton az Origón jelentetett meg egy egészen hagymázas írást arról, hogy Soros György az új Hitler, és Európa az ő gázkamrája.
Az általános megrökönyödés után tiltakozott az izraeli nagykövetség, valamint egy kormánybarát és egy kevésbé kormánybarát magyarországi zsidó szervezet is. Vasárnap délután pedig Demeter ugyan bocsánatot nem kért, de leszedette az írását, sőt, magát is törölte a Facebookról. Majd meglátjuk, hogy lesz-e ennek még valamilyen, számára kellemetlen következménye. Addig lehet azon gondolkodni, hogy ez vajon csak egy magánakció volt, vagy valami központilag elrendelt hadművelet, amivel a tragikus hazai járványhelyzetről akarták elterelni a figyelmet – csak kicsit elszámolták magukat.
Hetek óta követjük a Nyugati pályaudvar sínei között növekedő paradicsomocskák sorsát, így különösen boldogok voltunk, amikor a hétvégén jelentkezett az ember, aki megette. Tamás betakarította a 10-es vágánynál cseperedő palántákon növekedő egyetlen, az érettséget közelítő szemet, és otthon mozzarellával elfogyasztotta.
Lehet, hogy nem ez volt a világ legjobb caprese salátája volt, de azoknál az ételeknél, amiket a Vörösmarty téri olajszagú karácsonyi bódégettóban adni szoktak, jó eséllyel finomabb. És egészen biztosan olcsóbb. 2020-ban azonban, köszönhetően a járványnak és annak, hogy nincsenek Budapesten lehúzható külföldi turisták, nem lesz karácsonyi vásár a belvárosban. Inkább csak az interneten, és bárcsak ott is maradna örökre. Nem gúnyból mondjuk.
Annyi minden történt azóta, hogy teljesen elhomályosult az emléke annak az öt dudálós tiltakozásnak, amit még tavasszal tartottak a Clark Ádám téren a kórházi ágyak kiürítése miatt.
Pedig a magyar demokrácia pusztulása szempontjából fontos ügy volt ez, különösen mivel a résztvevőkre több százezres bírságokat szabtak ki a rendőrök, ami véget is vetett a tüntetéssorozatnak. A rendőrségi határozat ellen többen fellebbeztek, nekik most kerül bíróságra az ügyük. Jogvédők szerint a tiltakozók a vírus szempontjából felelősségteljesen döntöttek, mikor az autós demonstrációt választották.
Nem vár vissza az iroda a járvány után – A 444 podcastjának legújabb adásában arról volt szó, hogy hogyan alakulnak át az irodák és a városok a távmunkától. Hogy segíthetnek a döntéshozók, hogy a válság után gyorsan találjanak állást azok, akik a járvány miatt munkanélküliek lettek?
Gérald Marie a legnagyobb modellügynökség vezetőjeként lett a divatipar Harvey Weinsteinje – Az Elite modellügynökség egykori vezetőjét több mint egy tucat nő vádolja szexuális erőszakkal és zaklatással. Az esetek többsége a 1980-as és a 90-es években történt.
Diana hercegné nyíltsága szinte puccs volt a brit monarchia ellen – 2020 van, de még mindig annyira népszerű, hogy halála után közel negyed évszázaddal is mindenki ugyanarra az egy emberre gondol, ha meghallja a Diana nevet. A The Crown nemrég megjelent negyedik évadában gyakorlatilag már ő a főszereplő.
Maradona halála még jó ideig ott lesz a legfontosabb sporthírek közt. Erről most az argentin ügyészség gondoskodott, amely vizsgálatot indított, mert szerintük lehet, hogy valami nem stimmel az ország legnépszerűbb emberének halála körül. Volt házkutatás is. Lehet, hogy semmi, vagy legalábbis semmi gyanús nem fog kiderülni, úgyhogy maradjunk inkább annál, ami a pályán történik. Messi, azaz az ember, aki talán jobb, mint Maradona, vasárnap lőtt egy gyönyörű gólt, majd a saját trikója alá húzott Maradona-mezzel emlékezett meg a nagy elődről.
Volt egy másik szomorú hír is: meghalt az a Papa Bouba Diop, aki 1998-ban a vébék történetének egyik legnagyobb meglepetését hozta össze azzal, hogy a szenegáliak az ő góljával verték meg a világbajnok franciákat. Csak 42 éves volt. Romain Grosjean viszont szerencsére túlélte a Forma-1 történetének egyik legijesztőbben kinéző balesetét, és már vidáman be is jelentkezett a kórházból.