Vicc és katasztrófa egyben

Feliratkozás a Reggel 4 hírlevélre

Ha minden hétköznap reggel tudni akarod, amit aznap tudni kell, add meg az e-mail címed!

Jó reggelt! Ma már nem lesz jó idő.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Fotó: HAKAN BURAK ALTUNOZ/Anadolu Agency via AFP

Szerdán több halálesetet jelentettek Magyarországon, mint a járvány során eddig bármikor. Lassan közeledik annak a két hétnek a vége, amit Orbán Viktor az egész járvány legnehezebbének tippelt, de még semmi jele nincs annak, hogy a harmadik hullám alábbhagyna Magyarországon.

Nehéz is úgy komoly javulást elképzelni, hogy az enyhe lezárásoknak gyakorlatilag semmi hatása sincs a magyarok mozgására és így minden bizonnyal az emberek közötti, potenciális fertőzéssel járó találkozások számának csökkentésére.

A múlt héten elrendelt lezárások után valóban 5-6 százalékkal több magyar maradt otthon, és a munkanapokon érezhető a lassulás az egy héttel korábbiakhoz képest, bár a szombat már nem is volt sokkal lassabb az előzőnél. Mindez azonban a karácsonyi leállásnak mindössze a negyedével ér fel, és ez kevésnek tűnik a korábbinál gyorsabban fertőző és 60 százalékkal halálosabb brit variáns megfékezéséhez.

Így az áhított nyitásról még beszélni is nehéz. Miközben az UEFA éppen most közölte, hogy az idei foci-Eb 12 rendezővárosa április 7-ig közölje, hány nézőt tudna fogadni a nyári tornán, és az európai szövetség ezután dönti csak el, hogy végül hol lesznek a meccsek.

További járványhírek:

VAKCINAHÍRADÓ

Fotó: Varga György/MTI/MTVA

Átoltottságban Magyarország a második az EU-ban, de a mostani tempó alapján csak június közepére olthatjuk be a népesség 50 százalékát. Külön gond, hogy a 80 év felettieknek nagyjából 50 százalékát sikerült eddig beoltanunk. Van, ahol 80-90 százalékot is elértek már, nálunk viszont ezen a héten sem sikerült beoltani annyi embert koronavírus ellen, amennyit eredetileg szeretett volna az operatív törzs.

Az időseket így továbbra sem sikerül maradéktalanul megvédeni a járványtól. Ennek fő oka, hogy a teljesen a háziorvosokra tolt, egyébként sem túl jó oltási tervvel nagyon nehéz haladni. Erről egy háziorvos írt a 444-nek, aki szerint az oltási terv „vicc és katasztrófa egyben”.

Az oltási terv bajainak nagy része pedig a kezdetleges regisztrációs rendszerből fakad. Egy elsőéves informatikus hallgató bonyolultabb házi feladatot kap, mint amilyen a vakcinainfo.gov.hu weboldala. A legnagyobb baj, hogy nem érkezik visszaigazoló üzenet arról, ha regisztrálunk az oltásra, ezért sokan csak hónapokkal később tudják meg az orvosuktól, hogy nem volt sikeres a regisztrációjuk.

Egyre több a gond a védettségi igazolványokkal, amiket halottak és még fertőző betegek is megkapnak. Az sem világos, hogy egyáltalán mire lesz jó ez a plasztikkártya. Hamarosan jöhet az EU-s oltási igazolvány is, ami nyilván értékesebb és hasznosabb lesz a magyarnál, és most megint arról érkeznek hírek, hogy annak előnyeit csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákkal beoltottak élvezhetik. Az egyes tagállamok pedig maguk dönthetik el, hogy mit kezdjenek azokkal az EU-s polgárokkal, akiket kínai vagy orosz vakcinával oltottak be.

MÁS LENGYELORSZÁG

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A Színház- és Filmművészeti Egyetem százötven hallgatójának már biztosan nem kell lemondania képzéséről és diplomájáról akkor sem, ha az intézmény átalakításának módja miatt nem kívánja az SZFE-n befejezni tanulmányait.

A Freeszfe Egyesületnek ugyanis sikerült megállapodnia öt európai egyetemmel arról, hogy átvegyék a budapesti intézményből kiábrándult hallgatókat. Elismerik eddig megszerzett kreditjeiket, a mestereikkel folytatott további munkát is, és le lehet náluk diplomázni.

Az öt egyetem osztrák, német, svájci, valamint két lengyel. Az utóbbi különösen érdekes, hiszen jelenleg Lengyelországban a magyarhoz egyre jobban hasonlító kultúrpolitika van hatalmon, éppen szerdán volt hír, a kulturális miniszter letiltott egy rendezvényt, mert azon bemutattak volna egy dokumentumfilmet vibártorgyártó magyar nőkről.

A varsói színművészeti egyetem és annak kihelyezett bialystok-i bábtanszaka azonban a hivatalos álláspont ellenére is kiállt a magyar tanszabadság mellett. Sajnos elég nehéz elképzelni, hogy fordított esetben bármelyik magyar intézményben lett volna ennyi kurázsi, akár a politikai hatalom ellenében is.

VÍRUSKOMMUNIKÁCIÓ

Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

A jelenlegi állás szerint csak hat ország van a világon, ahol lakosságarányosan többen haltak meg a járványban, mint Magyarországon, és ha maradnak a jelenlegi tendenciák, még feljebb is kerülhetünk ezen a tragikus listán.

Ez a helyzet, mint általában is a járványt, nehéz kommunikációs helyzetbe sodorta a magyar kormányt, ami akkor igazán erős, ha maga irányíthatja a narratívát, lehetőleg kitalált ellenségek ellen. Február végén mi is írtunk arról, hogy Orbán Viktor maga is mintha tanácstalan lenne vírusügyben.

Most viszont már látszik az új kommunikációs irány. A közmédia és egyéb propagandacsatornák egyrészt kiragadnak egy-egy jobbnak tűnő számot az aktuális hazai járványadatokból, másrészt egy rosszat valahonnan külföldről, és igyekeznek ezeket sulykolni. A nagy trükk pedig az az üzenet, amit most már Orbán Viktor is elkezdett sulykolni:

„Az oltásellenes kampányuk miatt a baloldal felelős az elveszített emberéletekért.”

A „baloldalnak” egyébként nem volt oltásellenes kampánya, csak egy kis valóban felesleges hangualtkeltése a keleti vakcinák körül, és az elveszett emberéletekért sem ők felelősek.

ÚJABB NOBEL

Lovász LászlóFotó: Mudra László/MTA

Matematikából nem adnak Nobel-díjat, de a szakma azzal egyenértékűnek tartja a norvég kormány által adományozott Abel-díjat, amit idén Lovász László kapott meg Avi Widgerosonnal megosztva

„meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”

Lovász ezzel fellépett az a nagyjából egytucat – ki mi számol magyarnak, ugye – magyar Nobel-díjas szintjére, akik szinte mind csak az után kapták meg a legrangosabb tudományos elismerést, hogy elhagyták hazájukat. Lovász esete talán még az övékénél is tragikusabb, hiszen ő egyszer már kiment Amerikába, hogy 2014-2020 között ő legyen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ahonnan teljesen megalázva távozott, miután a kormány akarata ellenére átszervezte az MTA kutatóintézeti hálózatát.

Egy másik rangos díjat is átadtak szerdán. Az építészeti Nobelnek is nevezett Pritzker-díjat a francia Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal nyerte, akik leginkább arról híresek, hogy a fenntarthatóság jegyében semmit nem szeretnek lebontani, csak már álló épületeket a maguk ízlésére formázni.

NAGYHATALMAK

V. PutyinFotó: Mikhail Klimentyev/Sputnik via AFP

Trump után az amerikai-orosz viszony visszatér a rendes kerékvágásba. Szerdán Joe Biden lelketlen gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint és azt mondta, meg fog fizetni azért, hogy a 2020-as elnökválasztást Donald Trump javára próbálta befolyásolni. Erre válaszul az oroszok visszahívták konzultációra a washingtoni nagykövetüket.

A Biden-kormány nem csak az oroszokkal szemben keménykedik, egy nappal az amerikai és a kínai külügyminiszter találkozója előtt Washington 24 kínaira vetett ki szankciókat. A lépést Peking Hongkong autonómiáját fenyegető legújabb döntésével és helyi demokráciapárti aktivistákkal szembeni bánásmódjával indokolták.

Máshol:

ÉS EGY KÖNYV

Jessikka AroFotó: NELLI KIVINEN

Jessikka Aro finn újságírónő az elsők közt, már 2014-ben elkezdte feltárni az orosz trollok és dezinformációs hadműveletek működését. Aztán maga is ezek áldozata lett.

Az újságírónő első anyagainak megjelenése után azonnal az orosz műveletek célpontja lett, és az is maradt az utóbbi hét évben. Zaklatása olyan súlyos volt, hogy egy időre el is kellett hagynia hazáját, és bár mára több pert is megnyert a Kremlből szponzorált támadói ellen, és visszatérhetett Finnországba, továbbra sem érzi magát teljesen biztonságban

Most magyarul is megjelent az erről szóló könyve, ehhez kapcsolódva készítettem vele interjút.