Jó reggelt! A hétvégén már május lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Látványosan javulnak a járványadatok
• A kormányzati koronavírus honlapon már elég merész üzenettel osztják meg a kormány semennyire sem tudományos vakcinaadatait
• Megtalálták az indonéz tengeralattjárót a tenger mélyén
• Chloé Zhao kapta a legjobb rendezésért járó Oscart, a Nomadland lett a legjobb film

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A JÁRVÁNY ELERESZTETT HAJA

A hétvégén Magyarország jelentős része úgy csinált, mintha nem lenne járvány. Különösen szombaton volt látványos, hogy a terasznyitás napját ezrek ünnepelték tavaly nyár óta nem látott tömegjelentekkel. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban nem csak a szórakozóhelyek kiülős részei teltek meg, hanem ezek körül focipályányi területen állt egymás sarkában a vidám tömeg.

Nyilvánvaló volt, hogy a járványügyi intézkedéseket senki nem tartatja be, és szinte senki nem tartja be. Ahogy a szombat este Budapesten forgatott videónkból kiderül, sokan mintha nem tudnák, vagy legalábbis nem akarnák tudni, hogy még mindig naponta több mint kétszázan halnak meg koronavírusban. Több mint egy évvel a járvány kezdete után még mindig vannak olyanok, akik az erős inmunrendszerükben bízva azt gondolják, hogy nekik úgysem lehet bajuk

Legalább két, nehezen megválaszolható kérdést is felvetnek ezek a hétvégi tömegjelenetek.

• Ki a felelős? A kormány, mert engedi ezt? Azok az emberek, akik megtöltik az Erzsébet teret és az ország hasonló találkapontjait?
• Mi lesz ennek a hatása? Ha a következő hetekben így megy tovább a buli, az vezethet negyedik járványhullámhoz? Vagy csak a harmadik leszállóágát nyújtja el feleslegesen, elkerülhető haláleseteket okozva, és még hetekig nyomás alatt tartva az egészségügyi rendszert?

Aki szerint az ilyen szabadtéri rendezvények nem olyan fertőzőek, annak is érdemes elgondolkodnia azon, hogy ezek mennyivel növelik a beltéri interakciók számát. A pultnál újabb kört kell rendelni, haza kell tömegközlekedni a buliból. Részegen a maszkot is többen felejtik el felvenni. Igen, a járványhelyzet javul, de már van csecsemőkorú áldozata is Magyarországon a járványnak.

Máshol:

• Tűz ütött ki egy bagdadi covid-osztályon, 82-en meghaltak.
• Az indiai kórházakban már azért halnak meg a betegek, mert elfogyott az oxigén.
• Izraelben már volt egy nap, amikor senki sem halt meg covidban.
• Letartóztattak egy mallorcai férfit, mert a jelek szerint szándékosan fertőzte meg munkatársait koronavírussal.
• Amerikában milliók mondanak le a második oltásról.

SZÁMOK, DE MILYEN SZÁMOK

Kisebb meglepetésre vasárnap délelőtt a kormány közzétette az adatokat az egyes vakcinák magyarországi hatékonyságáról.

Első pillantásra a táblázat azt mondja, hogy a vakcinák nagyon hatékonyak a megbetegedéssel és a halálozással szemben. 5714-en betegedtek meg a második oltás után. Ennél is kevesebben, 273-an vesztették életüket, vagyis százezer oltottra 20 haláleset jutott. A százezer oltottra vetített adatok alapján a két dózissal oltottak 0,4 százaléka betegszik meg, és 0,02 százaléka hal meg.

A kormány azonban nem azt akarta mondani, hogy milyen jók a vakcinák, hanem hogy milyen jó a keleti vakcinák, és ennek érdekében fontos adatokat elhallgattak.

A százezer oltottra jutó megbetegedések száma a Szputnyiknál a legalacsonyabb (95) és az AstraZenecánál a legmagasabb (700). A százezer oltottra jutó halálesetek száma szintén a Szputnyiknál a legalacsonyabb (1), és a Pfizer/BioNTech-nél a legmagasabb (32). Ez alapján mondhatta Gulyás Gergely, hogy „a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb”.

A kormány táblázatából azonban sok minden hiányzik, például az sem világos, hogy a második oltás után mennyi idővel számolják a teljes védelmet. Gyártók szerint kell még 2 hét a második oltás után is. Vannak arra utaló jelek, hogy a kormányzati adatsorban szereplő számoknál ezt a két hetet nem várták meg.

Nem tüntették fel azt sem, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltanak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.

A kormány adatai annyira félrevezetőek, hogy erre Karikó Katalin is kénytelen volt felhívni a figyelmet. A kérdés így már csak az, hogy miért füllent a magyar kormány. Ezúttal talán kevésbé van szó geopolitikai dörgölőzésről, és inkább arról, hogy akár csellel is szeretnék elérni, hogy a következő napokban minél többen fogadják el a Sinopharm-vakcinákat.

NAGYHATALMI SZIMBÓLUMOK

Néhány nap alatt két szimbolikus döntést is hozott Joe Biden. Egyrészt az ő vezetésével fontos vállalásokat tettek a világ vezetői az amerikaiak által szervezett klímacsúcson. Az irány jó, ebben környezetvédő szervezetek is egyetértenek, de ezek a döntések még nem elégségesek ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Másrészt a hétvégén első amerikai elnökként elismerte az örmény népirtást. A hírre Törökország, a jogvédők és az örmények is visszafogottan reagáltak, elkerülendő a nagyobb botrányt.

És hamarosan következhet egy harmadik szimbolikus gesztus is. A Kreml szerint júniusban találkozhat Biden és Vlagyimir Putyin.

Máshol:

• Megtalálták az indonéz tengeralattjárót a tenger mélyén.
• Brazília elnöke egy nap alatt megszegte a klímacsúcson tett ígéretét.
• Idén már 4-500 ember halt meg a Földközi-tengeren.
• A cseh elnök szerint nem biztos, hogy az oroszok állnak a robbantás mögött.
• Páros lábbal ugrott be a sofőr ablakán egy ámokfutó autóst megállító férfi Tiranában.

ÁTRENDEZÉS

Egy hónap izgalom után megnyugtató fordulatot vett az év eddigi legkomolyabb háborús fenyegetése az orosz-ukrán határon. Most azt találgatja a világ, hogy ki és mit ért el a látványos felvonulással. A három legnépszerűbb magyarázat:

• Csak a szokásos orosz hidegháborús logika, ami igényli az erődemonstrációt
• Próbára akarták tenni az új amerikai vezetést.
• Azért küldték az ukrán határ mellé a sok haditechnikát és fegyverest, hogy aztán visszavonhassák őket, valamiért cserébe. A valami talán az Északi Áramlat 2. gázvezeték lehet.

Egy Putyinnál valamivel kisebb játékos is előállt egy tervvel. Orbán hű szövetségese, Janez Janša szlovén miniszterelnök ötlete szerint át kellene rajzolni a volt Jugoszlávia utódállamainak határait. A balkáni sajtóban Orbánt és a szerb elnököt, Vučićot gyanítják a terv mögött. A magyar külügy szerint viszont nincs is ilyen terv.

OSCAR

A járvány miatt a megszokott februári dátumnál később, április közepén adták át az Oscar-díjakat, és ugyan a cél a csúsztatással az volt, hogy végre ne online, hanem élőben rendezhessék meg a gálát, ez csak félig jött össze. A jelöltek és a díjazottak valóban mindannyian két Los Angeles-i helyszínen vettek részt az ünnepségen, de sok megszokott elem nem élőben zajlott, a zenei betéteket például előre rögzítették.

A győztesek:

• Chloé Zhao kapta a legjobb rendezésért járó Oscart, és az ő Nomadlandja lett a legjobb film. Zhao mindössze a második nő, aki megkapta a legrangosabb Oscart.
• A legjobb női színész Frances McDormand, aki a Nomadlandért kapta harmadik Oscarját
• A legjobb férfi színész a 83 éves Anthony Hopkins.
• Daniel Kaluuya lett a legjobb férfi mellékszereplő, a 73 éves Yuh-Jung Youn a legjobb női.
• A legjobb nemzetközi film díját az alkohol+életközépi válság tematikát feldolgozó fekete vígjáték, a Még egy kört mindenkinek kapta, Thomas Vinterberg rendezésében, Mads Mikkelsen főszereplésével.
• A legjobb dokumentumfilmnek járó Oscart a rendkívül bizarr, de nehezen feledhető My Octopus Teacher kapta.

4! CIKK, AMIRŐL A HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

Úgy leépült a magyar parlament, hogy már abból lesz a legnépszerűbb, aki a legkevésbé veszi komolyan – Mi maradt a magyar parlamentarizmusból? Az ellenzék havonta egyszer egyre durvábbakat szól be a miniszterelnöknek. A kormányoldal pedig már legszívesebben ütné őket.

Az egész világot irányítani akartuk, és végül semmink sem marad – A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.

Fagyigépei miatt indított hidegháborút a McDonald’s – Egy startup szerette volna orvosolni a McDonald's fagyigépeinek krónikus hibáját, amit viszont a cég annyira nem akart orvosolni, hogy inkább tönkretette a vállalkozást. A „baj” ugyanis az volt, hogy addig csak a McDonald's partnere javíthatta az állandóan elromló gépeket, sok pénzért.

Meghalt Alber Elbaz, a divat bohóca – A divatvilág egyik legkedveltebb alakja volt. Legnagyobb sikere, hogy a 2000-es években feltámasztotta hamvaiból a Lanvin divatházat.

ÉS EGY PODCAST

Pásztorkutya-szelídítés magabiztos gügyögéssel, és a Csongrád–Szentes háború kirobbantása – Podcasttereferénk fókuszában természetesen a szuperliga, Csongrád és Szentes, a Hitler-bajusz és a Türk tanács. Uj Péter, Winkler Róbert, na meg én.