1974-ben rendezte meg először az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) a CPAC-et, ami az évtizedek során az amerikai jobboldali közélet legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.
Évről évre ezrek vesznek részt a Republikánus Párt, azaz a Grand Old Party (GOP) konferenciáján, politikusok és újságírók mellett tanácsadók, aktivisták és természetesen szimpatizánsok is.
Republikánus nagyágyúk gyakran itt jelentik be indulásukat az elnökjelöltségért, az esélyesek pedig igyekeznek nagyot mondani és tematizálni a közbeszédet.
Fontos esemény a CPAC-en a vendégsereg szimpátiaszavazása is: a közönség megválasztja, kit tekint vezetőjének, vagy épp kit látna legszívesebben a GOP elnökjelöltjeként a következő választáson. Papírforma szerint az elmúlt három alkalommal Trump elnök nyerte a voksolást, mindannyiszor a floridai kormányzó, Ron DeSantis előtt.
Trump 2020-as bukása óta megnőtt az igény az ehhez hasonló együttlétekre: 2021-ben két CPAC-et is rendezett az ACU, és idén is ez lesz a második az Orlandóban megtartott februári alkalom után. Külföldön is rendeznek újabban CPAC-et, bár ezek politikai jelentősége az amerikai közéletben elenyésző: 2017-ben Japán adott otthont az első Amerikán túli találkozónak, idén májusban Budapesten pedig megrendezték az első európai CPAC-et is.
Budapesten hiába Orbán volt a főszónok, egyetlen prominens sem tette tiszteletét a republikánusok közül, arra viszont alkalmas volt a rendezvény, hogy a szervező Alapjogokért Központ szoros kapcsolatot építsen ki a CPAC-szervezőbizottságot vezető Matt Schlappel, és lobbizzon a magyar kormányfő amerikai meghívása mellett.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
A 2012-es republikánus elnökjelölt az amerikai alkotmány napján tartott ünnepi beszédében azt mondta, Magyarország nem lehet példa az Egyesült Államok számára.
A világ egyik legismertebb lapja háromrészes sorozatban mutatja be, hogy a magyar miniszterelnök miért jelenthet inspirációt az amerikai konzervatívok számára.
Gázügyek és fegyverüzletek mentén alakul az Egyesült Államok politikája Közép-Európában, mi pedig már Pence alelnökhöz keressük az utat Trump helyett, miután a CEU-ügyet nagyon elszámoltuk. Összefoglaló a magyar-amerikai viszony elmúlt négy évéről.
A miniszterelnök nem a regnáló, hanem a bukott amerikai elnökkel találkozott az Egyesült Államokban.
Alig szólt a magyar választókhoz, kiállt a NATO mellett, kimondta, hogy Oroszország a támadó, közben az Uniót gyalázta és Európa jövőjének nevezte magát.
A miniszterelnök a CPAC Hungaryn elmondta, hogyan aratott és fog aratni mindig totális győzelmet. De 2024 sorsdöntő lesz: Amerikában elnökválasztás, nálunk EP-választások, mindkettőt meg kell nyerni, mert a baloldal el akarja pusztítani a világunkat.
Az USA alatt pedig Kanada lenne?
Nem úgy néz ki, hogy a CPAC Hungary beváltotta volna a reményeket.
Úgy támadta az illiberalizmust, mintha nem ez lenne a magyar rendszer lényege, és pont a politikán kívül soha nem dolgozó, mégis meggazdagodó politikusokat vette elő. A magyarországi esemény, amire Amerikában sokkal jobban figyeltek.
John McLaughlin a Fideszben félistenként tisztelt Arthur Finkelstein tanítványa, de eredményei messze elmaradnak mesterétől. Talán mert szereti azt hangoztatni, amit a megrendelő hallani akar.
A volt amerikai elnök kézzel azt is odaírta a papírra, hogy szép munka volt a foxos Tucker Carlson magyarországi show-ja, és hogy büszke Orbánra.
Amiért „törvények felett állónak” gondolta magát és figyelmen kívül hagyta a Capitoliumi zavargásokat vizsgáló kongresszusi bizottság idézését.
Ned Price külügyi szóvivő kérdésre válaszolva véleményezte a magyar miniszterelnök szavait a Fehér Házban.
Ron DeSantis republikánus kormányzó szerint rossz embert választottak ellenfélnek.
Kínát és Európát egyszerre előzte le Magyarország, ezért nem kizárt, hogy új migráció indul meg Európában, csak ezúttal Nyugatról felénk. Minderről a miniszterelnök beszélt a vissza egyszer sem kérdező amerikai tévésnek.
De hogy ez mennyibe került, az harminc évre titkosított adat.
Amióta az ország történetének legfurcsább elnöke nincs a Fehér Házban, az amerikai nézőket és olvasókat már nem érdeklik annyira a politikai hírek. Az unalmas Biden elnöksége főleg a balos-liberális sajtóra van rossz hatással.
A miniszterelnök az Európai Parlamentben vitatkozik a Brüsszelt támadó plakátjairól, a CEU-ról és általában a magyar jogállamiságról.
Trump amerikai hívei Budapesten kutatják az Orbán-rezsim sikerének receptjét, de a fő összetevőt nem tudják lemásolni, a többit meg borzasztó nehéz adaptálni.
Tökéletes látlelet készült az amerikai politikai kultúra állapotáról Tucker Carlson műsorában.
Ha Tucker Carlson magyarul beszélne úgy az oltásokról, ahogy a Fox Newson a műsoraiban szokott, a kormány akár kampányt is indíthatna ellene. A valóságban viszont a Mathias Corvinus fesztiválján tart előadást. Az egymásra találás fontos eleme lehet, hogy apja az Orbán-kormány lobbistája volt.
Megdolgoznak a pénzükért, Szijjártó Pétert például be tudták ajánlani Trump egyik kedvenc tévéműsorába.
„Trump megkapta a skalpját.”
Elindult a Demográfiai Csúcs, ahol csütörtök délelőtt befolyásos férfiak fejtik meg, miért nem szülnek eleget a nők.
Trump a napokban már nem állt ki főstratégája mellett. Péntekre kiderült, búcsúzik posztjától. És most a Trump ellen fordíthatja a médiát, aminek segítségével elnök lett.
Orbán nézetei ellentétesek az Egyesült Államok alapértékeivel, ezért Orbánt törölni kellene a republikánus pártrendezvény, a CPAC előadói közül – írja a Post.
Az elmúlt 10 évben nem sokan tudtak újat mutatni a magyar miniszterelnöknek. Finkelstein egyike volt a keveseknek.
Orbán Viktor felnézett John McCainre, de az nem bocsátotta meg neki, hogy „összefeküdt Putyinnal”.