Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb nagyobb anyagaival. Elképesztő hét van mögöttünk, és ez a hírlevélből is látszódni fog. Amire amúgy (más hírleveleinkkel egyetemben) itt lehet feliratkozni.
Micsoda hét volt: a héten nemcsak őrizetbe vették, hanem le is tartóztatták Matolcsy Györgyöt, Matolcsy Ádám ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Mi a turbulens eseményeket magyarázandó megírtuk, hogy bár hatalmas céghálót építettek, magántőkealapok mögé bújtak, de végül a világ legbénább csalásával buktatták meg magukat Matolcsyék. Ez amúgy egy olyan ügy, amit másfél éve mi írtunk meg elsőnek, és a szövevényes történet részleteit a héten szerzőink a stúdiónkban rögzített beszélgetés során el is magyarázták.
Felidéztük azt is, hogy Orbán Viktor jobbkezének és a legnagyobbak egyikének tartotta Matolcsyt, megírtuk azt is, hogy épp kevéssel a mostani hatósági fellépés előtt Száraz István öt oldalon keresztül magyarázta, hogy régóta semmit sem tud a hozzá kötött cégek körüli milliárdos kavarásokról, és írtunk arról is, hogy bár nem példa nélküli, de elég ritka, hogy valahol börtönbe kerüljön a volt jegybankvezér.
És ha ez még nem lett volna elég, ez volt az a hét is, amikor a volt főügyész, Fürcht Pál megjelent a parlamenti vizsgálóbizottság előtt, ahol aztán politikailag befolyásolt legfőbb ügyészségi utasításokról és titkosszolgálati kavarásokról beszélt.
Elmentünk az első DPK-táborba is, ahonnan egy nagyon részletes riporttal jelentkeztünk. A lakiteleki Hungarikum Ligetben tartott tábor hivatalos programjai mellett a kiscsoportos beszélgetéseken került igazán elő a kérdés: hogyan tovább a választási vereség után? Aztán megérkezett Orbán Viktor, és egyetlen mondattal agyoncsapta az egész mozgolódást. Valamint megírtuk azt is, hogy a magyar püspökök észrevették, hogy az elmúlt évtizedekben nagy volt itt a korrupció, és egyes egyházi vezetők nem tettek meg mindent a gyerekbántalmazások megelőzéséért.
A közéleti események tempóját látva olyan, mintha egy hónapja lett volna, pedig csak hétfőn jelent meg cikkünk, melyben bemutattuk a radnaimark.hu történetét, és azt, hogy a kampányban hatalmas érdeklődést kiváltó honlap sztorijának szálai Kubatov Gábor megoldóemberéhez vezetnek. A cikk szerzőjével, Bábel Vilmossal stúdiónkban pedig azt is átbeszéltük, milyen titkokat rejt még a hírhedt körúti szoba.
Ez volt az első október 23-ai nemzeti ünnep Tisza-kormány alatt, és mint a nap eseményeit összefoglaló cikkünkben írtuk, bár akadt jó néhány hasonlóság, de alapvetően nagyon más volt ez az ünnep, mint amiben eddig voltunk. A nap történéseit folyamatosan frissülő cikkben követtük, írtunk Magyar Péter beszédéről, a fideszes eseményről, ahol már éppen tűzbe jöttek volna a résztvevők, amikor megjelent Áder János a színpadon, és ott voltunk a mihazánkos eseményen is.
A fideszes zászlómenetről videóriporttal is jelentkeztünk, de az esemény legérdekesebb történése az volt, hogy ki nincs ott: a 444 írta meg, hogy Orbán Viktor Párizsba lépett le a nemzeti ünnepre.
Foglalkoztunk persze 1956 történelmi jelentőségével is: harmadik, sorozatzáró cikkével jelentkezett Varga Zsuzsanna történészprofesszor, aki a forradalomnak megágyazó társadalmi változásokat mutatta be nálunk, írtunk arról is, hogy 70 év után állítanak emléket azoknak a rögtönzött, ideiglenes síroknak, melyekről csak fényképek maradtak fenn, és felidéztük az elvileg 1956 által inspirált, valójában teljesen légből kapott 1958-as amerikai thrillert, ami a legrosszabb film, amit valaha a forradalomról forgattak.
Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos a 444-nek adott interjújában beszélt arról, hogy az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
Hétfőn mutatta be Magyar Péter a jövő évi költségvetést, majd másnap Kármán Andrással közös sajtótájékoztatót is tartottak. Mindezek után gazdasági újságíróink beszélték át, mit látni a bejelentések nyomán, és az is szóba került, hogy kik jártak jól és kik a nagy vesztesek.
Beharangozót írtunk a hétvégi szerbiai választások elé, felidézve Magyarország és Szerbia közötti történelmi és közelmúltbeli párhuzamokat. Az orosz-ukrán fejlemények nyomán megírtuk, hogy Trump eddig se volt ellenséges Putyinnal, de most már végképp nem is titkolja, kinek az oldalán áll. A front közeléből két riport is megjelent nálunk. Egyrészt a szvjatohirszki szerzetesekről és a közelből kibombázott apácákról, akik az oroszoknak túl ukránok, az ukránoknak „moszkoviták”, másrészt egy családját elveszítő férfi történetén keresztül arról, milyen az élet a halál után a városban, ami kétszer is gazdát cserélt.
A múlt hétvégi franciaországi tüntetések és zavargások nyomán megírtuk, hogyan durvultak el a történések, és írtunk arról is, hogy Európa-szerte vonulnak utcára a tüntetők a megélhetési válság miatt, a tüntetésekre pedig örömmel rácsatlakoznak a vandálok és fosztogatók is.
A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.
Elképesztő érdeklődés övezte két hónappal a választások előtt a rejtélyes radnaimark.hu-t, de mostanáig nem lehetett tudni, pontosan ki állt a Magyar Péter lejáratását célzó akció mögött. A hírhedt szoba történetében feltűnik egy erdélyi vállalkozó, egy arab üzletember és egy MMA-harcos is. A szálak Kubatov Gábor megoldóemberéhez vezetnek.
A Louvre közelében, egy szálloda teraszán fotózták le a volt miniszterelnököt.
Melyik ügy miatt vették őrizetbe a volt jegybankelnököt és miért körözik a fiát? Erről is beszéltünk a Helyzet: van! legújabb részében.
Az orbáni megosztás ellentéteként lépett fel Magyar első miniszterelnöki beszédében október 23-án, de a legnagyobb reakciót az váltotta ki a tömegből, amikor Magyar a párizsi teraszon ücsörgő Orbánra utalt. A teljes beszéd összefoglalója.
Fürcht Pál az ügyészség vezetőinek azt tanácsolta, gondolják át, mit csináltak rosszul. A volt főügyész elmesélte, hogyan próbálták meg felülről leállítani a Völner elleni eljárást. Továbbá hazugságvizsgálón állítaná, hogy Rogánék semmit nem húztak ki az ügy irataiból.
Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.
Az 1958-as, A budapesti rém című amerikai „thriller”, amiben szinte semmi sem emlékeztet Magyarországra, direkt sem tudna olyan rossz lenni, mint amilyen véletlenül lett. (Az a dél-amerikai diktátort idéző férfi a címlapképen egy ÁVH-s ezredes akar lenni.)
A kilencvenes években tényleg minden jobb volt? És hogyan lehet regényt írni az újságírás mellett? Köves Gábor és Inkei Bence mindketten újságírók, és mindkettejüknek idén jelent meg regénye. New York varázsa, a kábeltévékkel érkező rendszerváltás és ifjúsági kalandregények is szóba kerültek a Nem rossz könyvek új részében.
Ötödik éve élnek a front árnyékában a szvjatohirszki szerzetesek és a közelből kibombázott apácák, akik az oroszoknak túl ukránok, az ukránoknak „moszkoviták”. Milyenek a mindennapok a repesznyomokkal teleszórt templomfalak között?
De közben mégis sok volt a hasonlóság.
Kölcsönszerződésbe ágyazott tulajdonátadással akartak átjátszani a jegybanki alapítványok vagyonából a Matolcsy család vagyonába egy céget. Mindezt Matolcsy György utolsó jegybankelnöki munkanapján. A Stock Loan Csoda bukása és számos rosszul (vagy ki tudja, hogyan) sikerült üzleti döntés – avagy ez vezetett a Matolcsyék fekete szerdájához.
A jegybanki alapítványok vagyonkezelője úgy adta volna kölcsön 5 évre az alapkezeléssel foglalkozó leányvállalatát, hogy annak a tulajdonjoga átszállt volna a Matolcsy-cégbirodalom címén elérhető, Száraz Istvánhoz köthető magántőkealaphoz. Mindezt Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján.
A szocializmus összeomlása után Magyarország a közép-európai térség eminense volt, Szerbia páriaállammá vált. A kétezres évek mindkét országban zűrzavarosak voltak, majd szinte párhuzamosan épült ki Aleksandar Vučić és Orbán Viktor rezsimje. Az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokig sokan azt hitték: a szavazófülkékben az ilyen választási autokráciák megdönthetetlenek.
A hétvégén Lakiteleken találkozott a volt kormánypárt Digitális Polgári Körökbe szerveződött kemény magja. A Hungarikum Ligetben tartott tábor hivatalos programjai mellett a kiscsoportos beszélgetéseken került igazán elő a kérdés: hogyan tovább a választási vereség után? Aztán megérkezett Orbán Viktor, és egyetlen mondattal agyoncsapta az egész mozgolódást.
Egész szép számban összegyűltek az orbánisták az orbánmentes megemlékezésre, rendesen fel is tüzelték magukat, de a volt államfő gyorsan lelőtte a bulit.
A magyar katolikus elöljárók pontokba szedték, milyen ez a mai társadalom szerintük. Számtalan témában vannak árnyalt gondolataik – a kérdés az, hogy erre mennyien kiváncsiak egyházon kívül és belül.
Magyar Péter konkrét intézkedéscunamit jelentett be hétfőn a parlamentben, ezek alapján a kormány nem kisebb államot akar, hanem másként működőt. A hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentum az átcsoportosítás és a paradigmaváltás költségvetése is lesz, nemcsak az igazságosságé és a fejlődésé.
„Szabó Gyula, élt 15 évet. Szülei lakása a Viola utca 9. alatt található” – a rögtönzött sír helyén ma játszótér van, a forradalom több száz ideiglenes sírjáról csak fényképek maradtak fent. Most 70 év után állítanak emléket az elfeledett hantoknak: Fortepan, 1956.
A volt jegybankelnök fiát a rendőrség gazdasági csalás miatt körözi, ahogy Stofa Györgyöt is.
Egy hónapra, két társával együtt. A bíróság szerint fennáll a veszélye, hogy szabadlábon befolyásolnák a tanúkat, eltüntetnének bizonyítékokat, vagy külföldre szöknének.
Orbán nem szerette a közgazdászokat, Matolcsyt viszont nagyon is, évtizedeken átívelő kapcsolat volt az övéké. Miért tett kivételt Matolcsyval Orbán?
Az üzletember úgy érezte, ideje tisztáznia, mi köze van – vagy nincs – a Felis Magántőkealaphoz, a Quartz Alapkezelőhöz vagy éppen Matolcsy Ádámhoz, ezért küldött egy terjedelmes közleményt.
A Helyzet: van! legújabb adásában Bábel Vilmossal beszéltük át, milyen titkokat rejt még a hírhedt körúti szoba.
Az állam 1465 milliárd forintot spórol meg magán, csak a koncessziós szerződéseken 246 milliárdot. A közmédia 61 milliárddal kap kevesebbet. Az adóemelések és lakossági adócsökkentések egyenlege 665 milliárd forinttal növeli a bevételeket. A nyugdíjasok 3%-os emelést és 25-50 ezres SZÉP kártyát kapnak.
Az amerikai-orosz dízelmegállapodás óta Trump valósággal elszabadult. Az amerikai elnök szinte naponta adja egyértelmű jelét annak, hogy Oroszország érdekeinek megfelelően cselekszik. Washington szövetségesei mégis nyugodtabbnak tűnnek, a félidős választások és az amerikai közvélemény pedig politikai árat szabhatnak a Kreml felé tolódásnak.
Szó esett a párt október 23-ai rendezvényén a hatalma érdekében az utolsó ukránt is feláldozó Zelenszkijről és arról is, hogy 1100 éve ugyanazok ellen küzdenek a magyarok. Többek között varkoccsal.
Békemenet helyett zászlómenet, Orbán Viktor helyett Schmidt Mária, de a hangulat örök.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének letartóztatását kezdeményezte az ügyészség. Nem teljesen példa nélküli, hogy a jegybankelnökök ilyen sorra jutnak, nigériai, libanoni, koszovói és lett kollégája is így járt.
A megélhetési válság és az oktatás állapota miatt utcára vonuló százezrek követeléseit elhomályosította a több városban elszabaduló erőszak, miközben a rendőrség felkészületlensége politikai válságot idézett elő, a történteket pedig a migrációról szóló vitába is beemelték.
Mihajlo a feleségét, a lányát és három unokáját is elveszítette, amikor 2022 márciusában az oroszok lebombázták a házat, ahol éltek. Miután az oroszok megszállták Izjumot, a férfinak is menekülnie kellett, de a város felszabadítása után visszaköltözött.
A hatalmas tömeg hetven éve ezen a napon megmozdult és rendkívüli közösségi élményt élt át. Sokan megtapasztalták, micsoda erőt ad százezrekkel együtt lenni. Az ELTE professzorának 1956. október 23-át megelőző társadalomtörténelmi sorozata zárul.
De azért még összejöhet. Egy csomó mindent nem tudunk még, de amit igen, az alapján valóban igazságosabb irányba fordult a magyar állam.
Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos szerint az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
A Fidesz Orbán nélkül ünnepelt, az állami megemlékezés felett Gripenek húztak el.