• A kormány és a Fidesz vezetői elkezdték feltenni azokat a komoly, sőt sürgető kérdéseket, amikre az elmúlt években magyarok milliói voltak kíváncsiak.
  
• Egyetlen bökkenő van: nem a jó embereknél érdeklődnek a témában.
  
• A vádakat, amiket a civil szervezetekkel szemben megfogalmaztak, nem nehéz megfordítani, sőt akkor még inkább a helyükre kerülnek.

1. Kik ezek az ún. civilek, akik politikai kérdésekben nyilvánulnak meg?

„Ezek a szervezetek létrehoztak egy párhuzamos világot, egy fölöttünk lebegő világot, ahol ott vannak a tudósaik, jelentéseik, ezt egy milliárdos finanszírozza, hálózatba szervezi, és politikai kérdésekben nyilvánulnak meg.” (Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese)

A fenti képen az látható, ahogy az 1956-os forradalom kirobbanásának 57. évfordulóján a politikai ügyekben rendszeresen megszólaló, az ellenzéki pártokat lejárató országos plakátkampányokat szervező CÖF nevű kormányhű civil szervezet által megrendezett tömegtüntetés, a Békement megérkezik Orbán Viktor beszéde előtt a Hősök terére, elöl középen Széles Gábor, Magyarország egyik leggazdagabb embere viszi a molinót. Ezzel a civil szervezettel semmi problémája nincs a kormánynak, sőt olyannyira nincs, hogy a kormány, ami a Nemzeti Együttműködési Alapból évek óta önti a közpénzt a Fidesz- és kormányközeli civil szervezetekhez, a pénzosztás felelősének a CÖF vezérét, Csizmadia Lászlót nevezte ki.

2. A kormányt aggasztja az átláthatatlanság

Néhány idézet Gulyás Gergely Fidesz-alelnök, a parlament törvényalkotási bizottság elnökének ATV-s interjújából:

• „Remélem a külföldről érkező támogatások átláthatóságának követelménye keveseknek ad okot rettegésre. A miniszterelnök is az átláthatóság szükségességéről beszélt pénteki rádióinterjújában. Se többről, se kevesebbről.”
  
• „(...) a külföldről jövő támogatások esetén az átláthatóság követelményének maradéktalan érvényesítésével akkor is egyetértettünk.”
• „Nagyon helyes, ezért nem is szeretném három szervezetre szűkíteni a vitát, hanem általánosságban az átláthatóság elvének kikényszeríthetőségében indokolt egyetértenünk. Hogyha ez az egyetértés az említett szervezetekkel fennáll, az örömteli. Minden állam védi a szuverenitását. Ha valaki külföldről kap pénzt, akkor jogos feltételezés, hogy ez a véleményalkotására is befolyással lehet, ezért közérdek, hogy mindenki tudhasson róla.”
  

Néhány kormányzati/fideszes átláthatósági átláthatósági intézkedés az elmúlt pár évből:

• Cser-Palkovics András és Vas Imre vezette be a „visszaélésszerű adatigénylés” fogalmát.
  
• Seszták Miklós fejlesztési miniszter intézte el, hogy 30 évre titkosítsák a paksi szerződéseket.
  
• Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezette a fizetős közadatigénylést.
  
• Németh Szilárd olyan törvényt nyújtott be, ami lényegében kivonta a Magyar Postát az infotörvény alól.
  
• Bánki Erik fideszes képviselő pedig azt a törvénymódosítást nyújtotta be, ami miatt az MNB 250 milliárd forintja elvesztette közvagyon jellegét.
  

3. Korrumpálhatók, így indokolt lehet a vagyonnyilatkozat-tételük

Hollik István, a KDNP képviselője és szóvivője arról beszélt, hogy vannak olyan civil szervezetek, amik, bár így regisztrálják magukat, de elsősorban politikai céljaik vannak, és ha közpénzt nem is kaphatnak, de korrumpálhatók, ezért indokolt lehet egy olyan javaslat, hogy a szervezetek vezetői a képviselőkéhez és államtitkárokéhoz hasonló vagyonnyilatkozatot tegyenek, és ebben ő semmilyen jogállamot megcsúfoló, diktatórikus elemet nem lát.

Habony Árpádhoz milliárdos cégbirodalom kötődik, politikai propagandamédiát vezet, kampányokat irányít, világszerte tárgyalgat, ismerősei/üzlettársai letelepedési kötvényekkel üzletelnek, és nagyon olcsón jutnak önkormányzati ingatlanokhoz, stb. Mégsem tudhatunk róla semmit, mert azt állítja, nem közszereplő, és hivatalosan nincs olyan pozíciója, ami miatt vagyonnyilatkozatot kellene tennie. Amikor a NAV vizsgálatot kezdeményezett ellene, simán bemondta, hogy kölcsönökből él luxuséletet. A hatalom összezár mögötte, és nincs kivetnivalója abban, hogy Habony úgy szól bele a politikába, hogy semmilyen üzletét nem ismerhetjük meg.

4. Aggasztó a nemzetbiztonsági kockázat

Az „álcivil” szervezetek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és ha tevékenységük a magyar emberek érdekei ellen folyik, akkor semmi keresnivalójuk hazánkban – mondta Németh Szilárd.

A Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett korábbi moszkvai agrárattasé, aki a keleti nyitás kulcsfigurája – egyben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégtársa – volt, és 100 milliókkal károsított meg egy takarékszövetkezetet, mielőtt kinevezték volna miniszteri biztossá, fennakadt a nemzetbiztonsági szűrésen, de nem tettek emiatt semmit – derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából. (A már említett Habony Árpád egyébként át sem esett ilyen vizsgálaton.)

5. Abszurd, hogy terroristákkal cimborálnak

„Abszurd koalíció látszik kialakulni. Hogyan lehetséges az, hogy magukat emberjogvédő vagy civileknek nevezett emberek ezekkel a terrorista vagy embercsempész szervezetekkel akarva-akaratlanul cimborálnak vagy együttműködnek?” (Kovács Zoltán kormányszóvivő)

A nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon szaúdi bankár cége gond nélkül vehetett házat Orbán Viktor otthonának szomszédságában. A néhány hete elhunyt Pharaont évtizedek óta terrorizmus finanszírozásával vádolták, ennek ellenére a magyar hatóságok simán beengedték az országba, és emiatt nem is nyomoznak. 

+1 érdekes adat

A kormány intézkedésével szemben felszólaló civil szervezetek ellen már 2 éve tervezték a fellépést, most izraeli mintára születhet erről törvény. Németh Szilárd Fidesz-alelnök két hete azt mondta: „Magyarországnak van egy megválasztott parlamentje, van egy kormánya, és ők meghozták ezt a doktrínát, az emberek megszavazták, egy népszavazással megerősítették, és egy nemzeti konzultáción is, és ezt nem hagyhatjuk, és ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és el kell innen takarítani...”

A valóság ezzel szemben az, hogy októberben az emberek a kötelező betelepítési kvótáról szavaztak, de az érvénytelen lett, mivel nem mentek el elegen. (Orbán Viktort ez nem érdekelte, de az alkotmánymódosítása így is elbukott.) A Pulicus Intézet közvélemény-kutatása szerint eközben a magyar társadalom megosztott a kérdésben: többen tartják a civil szervezeteket hasznosnak, mint károsnak, de bár a többség szerint a hatalom a bírálatok miatt rontott a civilekre, az emberek úgy vélik, mégsem kellene belpolitikával foglalkozniuk.

A tanulság