A CEU a következő tanévben is Budapesten marad

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy két hónapja kezdődött a politikai támadás a magyar kormány részéről a Közép-európai Egyetem ellen, ami mindvégig Budapesten szeretett volna maradni. Nemrég végre telefonon szóba állt a magyar kormány a New York-i féllel (ahol a CEU be van jegyezve), amitől a CEU a gyors megállapodást reméli, bár ez hónapokba, talán egy évbe is telhet.

Ignatieff elmondta, hogy a lex CEU-val az a helyzet, hogy a CEU nincs hatással a törvényre. A rektor bejelentette, hogy a CEU a 2017/18-as tanévet is Budapesten tölti.

Hangsúlyozta, hogy a CEU nem fog bezárni, de a törvény a 2018 őszén kezdődő tanévet már ellehetetlenítené, hiszen arra jelenleg nem tudnának új diákokat felvenni. „Budapest az otthonunk, itt maradunk” – mondta Ignatieff, aki szerint ez „business as usual”. (Mivel a törvény értelmében a legrosszabb esetben is januártól nem vehetnek fel új diákokat, ezért a 2017 szeptemberében induló tanévet nem érinti (nincs keresztfélév), szóval jogilag el tudják kezdeni, és végig tudják vinni a 2017/18-as tanévet itt. Ha lesz is költözés, az 2018 szeptemberétől lesz, de nyilván már jó előre elő kell készíteni.)

A rektor azt is elmondta, hogy a június 22-én Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író is ellátogat a CEU-ra (korábban már kiállt a tanszabadság mellett), illetve Joachim Gauck is.

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Enyedi Zsolt rektorhelyettes vette át a szót, aki megköszönte, hogy az elmúlt 2 hónapban folytatott küzdelmükben rendkívül nagy támogatást kaptak a magyar társadalomtól, a Magyar Tudományos Akadémiától és rengeteg nemzetközi tekintélytől. Elmondta, hogy Altusz Kristóf kinevezett tárgyaló lépését várják, ahogy azt is, hogy az Európa Tanács velencei bizottság véleményt nyilvánítson, illetve az Alkotmánybíróság is állást foglaljon a lex CEU ügyében.

Ezután jöttek a kérdések:

  • Nick Thorpe a BBC-től arról érdeklődött, mit tudnak a magyar és a New York-i fél eddigi egyeztetéseiről. Ignatieff elmondta, hogy a CEU-nak nincs rálátása erre, épp ez a probléma, hogy minden döntésből teljesen ki vannak hagyva. „A labda a magyar kormány térfelén pattog” – mondta.
  • Simon Zoltán a Bloombergtől azt kérdezte, van-e „B-terv”, ha nem tudnának megegyezni a felek. Ignatieff azt mondta, hogy ha ezzel a kormánnyal van dolgod, akkor mindig fel kell készülnöd mindenre, de a CEU nem fog belemenni az utcájukba, hogy „chicken game”-et játsszon.
  • Bede Márton a 444-től először azt kérdezte, miért beszéltek mindketten ilyen határozottan, optimistán, esetleg Altusz Kristóf és a New York-i fél kapcsolatfelvétele miatt-e. Ignatieff elmondta, hogy ez valóban ad némi reményt, szerinte most erősebb pozícióban vannak, mint 2 hónapja, mert ellenálltak, és azt mondták, „nem”. Akkor érhetnek el valamit, ha erőt mutatnak. Enyedi hozzátette, hogy az elmúlt hetek eseményei még inkább tudatosították bennük, hogy kötelezettségeik vannak Budapesttel és az országgal szemben.
  • A 444 másik kérdése szintén a B-tervet érintette. Ignatieff annyit árult el, hogy őszre megteltek a helyek, ami nagyon jó jel. Másrészt a hídon majd akkor kell átkelni, amikor a folyóhoz érünk. Ugyanakkor nem várhatnak örökké arra, hogy a magyar kormány elhatározza magát. „Egy egyetemet működtetünk” – mondta a rektor.
  • Teczár Szilárd (Magyar Narancs) kérdésére Ignatieff azt mondta, nincs abban a helyzetben a CEU, hogy követelje a magyar kormánytól vagy a parlamenttől, hogy visszavonja a törvényt, annyit mondtak, hogy ezt egy rossz törvénynek tartják, aminek a megalkotása is hibásan zajlott, legalábbis ahogy a CEU-t kezelték.
  • A Klubrádió kérdésére (miszerint a kormány többször ígért már külföldön olyat, amit aztán nem tartott be) válaszul Ignatieff azt mondta, nagy hiba lenne, ha a magyar kormány becsapná Andrew M. Cuomo New York-i kormányzót. Enyedi azt tette hozzá, hogy illúzió lenne azt gondolni, hogy olyan megoldás szülessen, már ha születik nemzetközi megállapodás, ami a CEU igényeivel nem találkozik.
  • Végül azt is elmondták, hogy a magyar kormány olyan oktatási megállapodásokkal próbálják alátámasztani, hogy az amerikai kormány is tárgyalhatna a CEU ügyében, amik egyáltalán nem hasonlíthatók a mostani helyzethez: cserediákprogramokról, ösztöndíjakról és általános iskolai meg középiskolai megállapodásokról van szó.

Orbánék elmennek a falig, csak hogy elűzzék az ország legjobb egyetemét

A Fidesz április elején hatalmas nemzetközi tiltakozás ellenére verte át gyorsan a Parlamenten a CEU magyarországi működésének jogi ellehetetlenítését célzó törvényt. (Ennek a technikai részleteiről itt írtunk.) A lépés – illetve az, hogy a KDNP-s Hollik István azt mondta, megtévesztették a CEU mellett kiálló Nobel-díjasokat, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető pedig ezeket a Nobel-díjasokat, a Magyar Rektori Konferenciát, az MTA vezetőit, a német államfőt és több tucat nemzetközi szervezetet az Izaura kiszabadításáért tüntető félnótásokhoz hasonlította – hatalmas tüntetéseket generált.

A magyar kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy kész a párbeszédre, noha a CEU-val egyáltalán nem tárgyalt: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter úgy nyújtotta be a törvényjavaslatot, hogy előtte egyszer sem konzultált a CEU vezetésével, Palkovics László oktatási államtitkár szerint azért, mert nem volt rá idő. A kormányoldal kommunikációja jellemzően Soros-egyetemnek nevezi a CEU-t, illetve úgy tesz, mintha átláthatatlanul bonyolult módon trükközne az egyetem (ami eddig minden jogszabálynak megfelelt, és Orbán egyenesen azt állítja, senki sem tudja, mi az a CEU.

A lex CEU államközi megállapodást tesz kötelezővé Magyarország és aközött az ország között, amelyikben az egyetemet bejegyezték, de a CEU-nál ez lehetetlen, mert az amerikai törvények szerint nem az amerikai szövetségi állam, hanem csak az érintett állam írhatna alá ilyesmit (ebben az esetben New York). Sőt, 12 órával a szavazás előtt Gulyás Gergely fideszes képviselő benyújtott egy módosítót a törvényhez, ami külön kiemelte, hogy a megállapodásra a szövetségi kormánnyal van szükség, és a magyar külügyminisztérium szerint az amerikai kormány ezt megtehetné.

Az Európai Parlament többek között a felsőoktatási törvény módosításának visszavonását kérve megszavazta a Magyarországot elítélő határozat durvább változatát, így elkezdte tárgyalni a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztését. Az USA kormánya is többször felszólította a magyart, hogy függessze fel a lex CEU-t, eközben a magyar fél tárgyalásképtelen tárgyalókkal húzza az időt. A CEU rektora május elején már azt mondta, az egyetem Magyarország elhagyására kényszerülhet. Orbánék minden jel szerint az egyetem lassú kivéreztetésére játszanak, a miniszterelnök jelezte is, hogy a fél világ kérése ellenére sem akarnak változtatni semmin.

Áder János, aki nem látott kivetnivalót a törvényben, egyből aláírta, sőt még gimnazistákat is megpróbált meggyőzni arról, hogy miért van rendben vele minden, legutóbb pedig arról beszélt: bízik abban, hogy a megbeszélések hamarosan lezárulnak. Legutóbb New York állam kormányzója bejelentkezett, hogy szívesen tárgyalna a CEU-ról, amire Orbán somolyogva annyit mondott: