Palkovics Lászlót nem lehet megállítani

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Az EMMI szerdán bejelentette, hogy a felsőoktatás felügyelete a jövőben a Palkovics László vezette innovációs minisztériumhoz kerül át. 
  • Az egykori felsőoktatási államtitkár régi vágya teljesül azzal, hogy újra ő felügyelheti az egyetemeket és főiskolákat. 
  • Kásler Miklós alatt semmi nem történt a felsőoktatásban, de nem biztos, hogy ennél most jobb következik. 
  • Palkovics az MTA-ügyben bizonyította politikai elkötelezettségét, és ugyanolyan eszközökkel készül megreformálni a rendszert, ahogy felettese, a miniszterelnök szokta: felülről, erőből. 

A 2018-as kormány megalakulása óta beszélnek kormányzati körökben arról, hogy Palkovics László szeretné a felügyelete alatt működő Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) csatolni a felsőoktatási intézményeket.

A felsőoktatás az új Orbán-érában, 2010 óta mindig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) - előbb Réthelyi Miklós, később Balog Zoltán, majd Kásler Miklós miniszterek - irányítása alatt állt. A korábbi ciklusokban önálló Oktatási Minisztérium foglalkozott a köz- és a felsőoktatás kérdéseivel. 

Az EMMI a héten közleményben ismertette, hogy Orbán Viktor szerint jobb helyen lesznek az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt a felsőoktatási intézmények. Megszüntetik az EMMI illetékes államtitkárságát, és Palkovicshoz költöztetik át. A humán tárcánál a közoktatás kap államtitkárságot, Maruzsa Zoltán vezetésével.

A történet ívét az adja, hogy Palkovics 2014-ben épp felsőoktatásért felelős államtitkárként került Balog Zoltán minisztériumához, és lett az Orbán-kormány tagja. 2016-tól már a komplett oktatási szektor az irányítása alá került; ő felelt többek közt az állami tulajdonba utalt közoktatási intézményeket felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartóért. 

Palkovics ebben a periódusban szerzett elvitathatatlan politikai érdemeket a CEU-ügyben. A nyilvánosságban ő vitatkozott az egyetem vezetésével, illetve ő színlelte azt, mintha a kormány megállapodásra törekedne. Palkovics felelőssége volt addig húzni az amerikai-magyar egyetem ügyét, hogy az átíveljen a következő kormányzati ciklusra, és kellő politikai muníciót szolgáltasson a kampány során a fideszes keménymag mobilizálásához. 

Palkovics az egyetlen lehetséges módon jutott előre a kormányzati ranglétrán: nem csak vállalta a konfliktusokat, de generálta, és meg is vívta őket. 

A leköszönő államtitkár így 2018 tavaszán már önálló innovációs minisztériumot állíthatott fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) romjain, és pozíciója azóta is csak tovább erősödik. 

Szót mert emelni még Mészáros Lőrinccel szemben is  

A 2018-as újabb kétharmados diadal után Orbán Viktor úgy döntött, hogy Simicska Lajossal együtt eltemeti a hozzá legszorosabban kötődő fejlesztési tárcát, és egy új minisztériumot hoz létre annak romjain. Az NFM-et előbb Fellegi Tamás, Németh Lászlóné, a poszt-Simicska korszakban pedig Seszták Miklós vezette. Orbán döntése nyomán az NFM illetékességi köreit megpróbálták szétkapkodni a különböző minisztériumok. 

Korábban az NFM volt felelős az állami vállalatok felügyeletéért és a fejlesztési pénzek szétosztásáért. A jogutód ITM elődjéhez képest sok területet elveszített: a kormányzati informatika például a belügyhöz és Rogán Antalhoz, a hírközlés szintén Rogánhoz és a kommunikációs tárcához került. 

A vagyongazdálkodásért felelős tárca nélküli miniszter Bártfai-Mager Andrea vitte lényegében az összes nagyobb állami vállalatot, az MVM-től kezdve a Magyar Postán át az MFB-ig. A 2018-as kormányban, a Miniszterelnökség meggyengülésével párhuzamosan több, nagyjából hasonló mennyiségű és jelentőségű területet átfogó tárcát hozott létre a miniszterelnök.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Max Aicher, az Ózdi Acélmûvek Kft. tulajdonosa az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2019. január 28-ánFotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

De Palkovics kimentett magának fontos elemeket, és az ITM nem lett súlytalan minisztérium, sőt. Ide tartozik azóta is több, stratégiainak tekinthető infrastrukturális beruházás, az energetikai stratégia meghatározása, és az uniós fejlesztési források több területe is. Palkovics az ember, aki a legtöbb szabadon elosztható pénzt kezeli a kormányban - írtuk még a minisztérium alakulásakor.

Az ITM egyik fontos területe lett többek közt a közlekedéspolitika, azon belül pedig a vasút, benne az elkövetkező évek legnagyobb jelentőségű infrastrukturális beruházásával, a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésével, aminek csak a magyarországi, Kelebiáig tartó szakaszának tervezéséről és kivitelezéséről szóló szerződés értéke eléri az 590 milliárd forintot. 

Ez annál is inkább mondható jelentős fegyverténynek, mert egyébként a Homolya Róbert vezette MÁV a közvagyonért felelős Bártfai-Mager Andreához tartozik. A kínai-magyar közös gigaberuházást azonban Orbán Viktor kifejezetten Palkovics felügyeletére bízta. 

„Palkó”

- ahogy a kormányberkekben becézik - egyáltalán nem az a gyengekezű miniszter, mint ahogy egyébként ellenakarói szeretik jellemezni. Egy kormányközeli forrás szerint például, ha udvariasan is, de merészelte kritizálni Mészáros Lőrinc üzlettársait is a kínai-magyar beruházás ügyében. 

A tervek szerint a volt felcsúti polgármester cégei 295 milliárd forint értékben szállnának be az „Egy út, egy övezet” program néven ismert kolosszális vasúti beruházásba, de a miniszter elégedetlen a tervek egyes műszaki és pénzügyi részleteivel, és ebben az ügyben a kormányfő is vele ért egyet. A következő öt év 5000 milliárdos út- és vasútfejlesztési tervét is Palkovics jelentette be.

Ismerői szerint Palkovicson érződik, hogy az üzleti szférából érkezett; nem csak azért, mert nyelveket beszél (angol, német, orosz felsőfok, ritka erős kombináció az Orbán-miniszterek közt); de elsajátított egyfajta tárgyalási kultúrát is, ami egyes „díszminiszterekről” nem mindig mondható el (egyik beszélgetőpartnerünk Semjén Zsoltot, Benkő Tibort és Nagy Istvánt is azok közé sorolta, akiknek szinte kizárólag reprezentatív feladatok jutnak).  

Kinevezésekor Palkovicsnak az oktatás területéről is sikerült kimentenie magának értékes területeket; így például a ciklus kezdete óta hozzá tartoznak kapcsolódó háttérintézmények, mint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Szakképzési Centrumok, és a ciklus elejével kezdődően ambicionálta, hogy hozzá kerüljenek a felsőoktatási intézmények is. 

Palkovicsnak régóta határozott elképzelései vannak ezen a területen: már 2017 őszén, államtitkárként arról beszélt, hogy be kell kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe az intézményeket; emelni a bérszínvonalat, versenyképesebbé tenni a rendszert; jobban hozzáigazítani a felsőoktatás arányszámait és a szakképzési rendszert a modern ipar diktálta feltételekhez.  

Viszont miközben víziót fejtegette értelmiségi fórumokon, másik kezével - megfelelve a legfelsőbb hatalom politikai elvárásainak - hónapokon keresztül packázott a CEU-val; és kíméletlenül csuklóztatta azt az egyetemet, amely egyébként a magyar kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb bástyája volt az elmúlt évtizedekben. Palkovics, ha kellett, ígért, ha kellett, tárgyalást imitált; és kitartóan asszisztált ahhoz a színjátékhoz és politikai kampányhoz, amit a kormány rendezett az egyetem és Soros György körül a 2018-as választási kampányban. 

Ledominálta az Akadémiát, ahonnan maga is érkezett

A mostani döntés előéletéhez hozzátartozik, hogy Kásler miniszter a kormányalakítás óta egyetlen kézzel fogható elképzeléssel nem állt elő a felsőoktatás átszervezése ügyében. A kormány belügyeit ismerő egyik forrásunk szerint ugyanakkor nem is várt tőle ilyesmit a miniszterelnök, aki már 2018 tavaszán fontolgatta, hogy Palkovicshoz utalja a felsőoktatás ügyét; de előtte még egy fontos feladatot kijelölt az innovációs miniszterének. 

Orbán Viktor leginkább arra lehetett kíváncsi, hogy Palkovics milyen áldozatokra képes annak érdekében, hogy megvalósíthassa terveit. Minisztere a Magyar Tudományos Akadémia ellen felépített kampányban pedig bizonyította, hogy lojalitását nem érheti kétség. Palkovics 1994-ben lett az MTA Számítástechnikai Kutatóintézete, a SZTAKI tudományos munkatársa, oda írta doktori értekezését is; később az akadémia levelező, 2013-tól pedig rendes tagja lett. Jószerivel teljes tudományos karrierjét az Akadémia támogatásával járta végig. Amikor viszont a legfőbb politikai hatalom válaszút elé állította, nem habozott.

2018 júniusában, mikor az újabb kétharmad után néhány héttel már lecsengeni látszott a CEU-ügy, és oktatásügyi szakértők épp nagy erőkkel vizsgálgatták az Egyesült Államokban, vajon valódi oktatás zajlik-e a CEU-kampuszán, a miniszter egyre intenzívebben kezdett foglalkozni az akadémia ügyeivel. 

Palkovics egyeztetés nélkül magához rántotta az MTA 28 milliárdos kutatási költségvetését, elküldte az intézményt egykor vezető Pálinkás Józsefet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről, és világossá tette, hogy a minisztérium a kutatóhálózatok önállóságának felszámolására tör. 

A 2018-as év második felében és a 2019-es év első hónapjaiban a lapokban állandó téma lett az MTA kutatóintézeteinek függetlensége. Palkovics az Akadémia elleni hadjáratot a CEU ellenihez képest sokkal folyékonyabban vezényelte le. Olyan stílusban, ahogy a kormányfő szokta: kijelentette, hogy az átszervezés a kutatás szabadsága érdekében fontos, mielőtt az érintettek szemébe hazudta, hogy semmi nem fenyegeti függetlenségüket. 

Palkovicsnak nemzetközi porondon is el kellett ismernie, hogy hónapokon keresztül nem mondott igazat a kormány. Ez pedig tipikusan olyan feladat, amit a miniszterelnök szívesen utal az egyes szektorokért felelős miniszterek munkakörébe. 

Két héttel később a kormánypárti többség megszavazta a kutatóintézetek kiszakítását az akadémia alól. 

Palkovics munkájának köszönhetően a kutatóintézetek függetlensége augusztus 1-én megszűnt. Három héttel később, szeptember elseji határidővel Orbán Viktor neki utalta a felsőoktatás ügyét.

Felülről lefelé 

Orbán Viktor és Palkovics László a miniszterelnök idei évértékelő beszédénFotó: botost/444.hu

Az innovációs miniszter szerepe a Nemzeti Együttműködésben azért is érdekes, mert Palkovicsról nem állítható, hogy ne látná át azoknak a rendszereknek a működését, amelyeket most megpróbál felülről, erőből maga alá gyűrni. Épp ellenkezőleg: ismeri a felsőoktatás és a szakképzés rendszereit, eszközei pedig rezonálnak a miniszterelnök szándékaival is.

Palkovics már a '90-es évek közepén, alig 30 évesen a fékrendszergyártó Knorr-Bremse magyar leányának fejlesztési igazgatójaként dolgozott, és néhány év alatt felküzdötte magát a német nagyvállalat európai divíziójának kutatási vezetőjévé. Volt a hazai gépjárműipari szövetség főtitkára is, később pedig a járműmérnök-képzésben vállalt feladatokat, a Kecskeméti Főiskola járműtechnológiai tanszékét és a BME járműmérnöki tanszékét is vezette. 

Szerinte Magyarország lemaradásban van a kutatás-fejlesztésben és innovációban a nemzetközi porondon, ezért szükséges a finanszírozási rendszert átalakítani. Egyik gyakran ismételt állítása, hogy Magyarországon a kutatások nem követnek piaci logikát; a felfedezések, tapasztalatok nem vezetnek innovációhoz, startupokhoz, azon keresztül újabb befektetésekhez, azaz üzlethez, nyereséghez és magyar világhírhez. 

Palkovics elmondása alapján a most hiányzó innovációs kapacitást azzal lehet majd növelni, ha még szorosabb politikai felügyelet alá vonják az ezzel megbízott intézményeket. 

Hogy ebbe a rendszerbe miként kapcsolódnak be a felsőoktatási intézmények, és a most szintén az ITM-hez kerülő felnőttképzés, az egyelőre nem világos. Palkovics mindenesetre több más nagyobb budapesti egyetem esetében is arra készül, hogy megvalósítsa az áprilisban leütött, júliustól működő Corvinus-modellt. (A miniszter tavaly októberben beszélt erről egy interjúban is.) 

A Corvinust július óta egy közérdekű alapítvány - a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány - működteti, amelynek vagyonát a MOL és a Richter 10-10-százalékos részvénypakettje teszi ki, és a részvények osztalékhozama fedezi majd az egyetem céljainak megvalósításához szükséges forrásokat. Az állam ezzel pro forma kivonult az egyetem fenntartásából. Hogy ez a felállás miként vonatkoztatható majd más egyetemekre, az nem világos, de feltehetően az egyes (akár részben állami tulajdonú) tőzsdei nagyvállalatok szerepvállalása, és így ráhatásuk a képzések átalakítására megnövekedhet. 

Ambíciókban egész biztosan nincs hiány. Palkovics elmondása alapján a Corvinus átalakításával elérhető lehet, hogy 2030-ra az egyetem Európa top 100 gazdasági- és társadalomtudományi egyeteme között legyen számon tartva. A jelek szerint a miniszter nagyon bízik abban, hogy sikerül az új struktúrában több hallgatót és tanárt is az országba csábítani. Más kérdés, hogy egyes félelmet szerint ez a szemlélet könnyen oda vezethet, ahogy arról Pavlik Lívia egyetemi kancellár beszélt egy tavalyi háttérbeszélgetésen, hogy megszűnnek az állami helyek a Corvinuson, és még nehezebb lehet majd megfelelő anyagi háttér hiányában helyet szerezni a legjobb egyetemeken.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.